EP-állásfoglalás a pakisztáni vallási kisebbségek védelmében

Az Európai Parlament 2010 májusi, strasbourgi ülésszakának emberi jogokkal, demokráciával és jogállamisággal kapcsolatos állásfoglalásai Thaiföld, Burma és Pakisztán helyzetével foglalkoztak. A Parlament bevett gyakorlata szerint minden plenáris ülésszak alkalmával „menetrendszerűen” és sürgősségi jelleggel tűzik napirendre valamely Unión kívüli ország legégetőbb emberi, kisebbségi, vallási jogi gondjait. Ennek megfelelően – példának okáért – az EP legmagasabb fóruma idén fogadott el határozati állásfoglalást a kínai halálbüntetések, továbbá az egyiptomi és a malajziai keresztényüldözések tárgyában.

Miként az említett ügyek esetében, Tőkés László európai képviselő az európai néppárti frakció tagjai által kezdeményezett, a pakisztáni vallásszabadsággal kapcsolatos állásfoglalási indítványnak is egyik támogatója és társszerzője volt. Ez ügyben való kiállása szervesen beleillik a jogfosztottak, az elnyomottak és az üldözöttek védelmében és érdekében kezdettől fogva vállalt és következetesen folytatott tevékenységébe.

Tőkés László: Tiltakozó nyilatkozat

Románia kellős közepén, Székelyföldön egy 700.000-es lélekszámú székely-magyar közösség él. Még a legvadabb időszakban, a „Ceauşescu érában” sem sikerült az etnikai arányokat oly mértékben fellazítani, hogy a tömbmagyar vidék lakóinak identitása, kultúrája veszélybe kerüljön – márpedig erre a véres kezű diktátor nem sajnálta a fáradságot.

A diktatúra bukása után – amint erre számtalan alkalommal felhívtuk a nemzetközi közösség figyelmét – tovább folytatódott a demokratikus álca alatti többségi „homogenizáció”, az etnikai arányok megváltoztatása, a nemzeti kisebbségek megfélemlítési kísérlete.

Szent László vagy Sf. Ladislau öröksége? - Botrány a nagyváradi fórumon

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar megyei szervezeti nyílt fórumot szerveztek 2010. május 7-én, Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) székházának Dísztermében.

Ismeretes, hogy Nagyváradon 2006 óta folyik az utcanév-mizéria. A városi tanács elfogadott ugyan egy határozatot, amelyben vállalják, hogy a közterek megnevezéseit – utca, tér, sétány stb. – magyarul is kiírják, de ez azóta sem lépett érvénybe. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete számtalan figyelemfelkeltő akciót tartott az érdemi kétnyelvűség érdekében, aláírásokat is gyűjtöttek a Szent László tér visszaállítása végett – az akkori hivatalos álláspont szerint, amelyhez csatlakoztak az RMDSZ Bihar megyei vezetői is, „elítélendően szélsőséges” módon.

Iskolanevek a mai Nagyváradon

Nagyvárad a középkor óta iskolaváros, ma is annak tekintjük, hiszen több felsőfokú tanintézménye, 24 középiskolája és 15 általános iskolája működik. A város oktatási hagyományai természetesen az egyházhoz kötődnek: ki ne ismerné a római katolikus vagy a református egyháznak a középkor óta eltelt századokban betöltött iskolaalapítói és fenntartói szerepét, az újabb korban pedig a görög-katolikus és a zsidó oktatási intézmények szerepét a város arculatának alakításában?

Már csak ezen hagyományoknak a tisztelete is azt követelte volna a kilencvenes évek döntéshozóitól, hogy amikor a kommunista időszakból örökölt sablonszerű számokkal fémjelzett iskolaneveket újakra cserélték, legyenek tekintettel a város etnikai és vallási összetételére, történelmi múltjára!

Nagyvárad Sf. Ladislau városa?

Fórum a nagyváradi utcanevekről Nagyvárad, 2010. május 8.

Azt mondhatnák egyesek, hogy kicsinyes dolog itt utcanevekről vitatkozni és konfliktusba keveredni. Annak idején azt is mondták nekem, hogy miért csinálok olyan nagy ügyet a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyéből? De az a helyzet, hogy ha kis dolgokban szemet hunyunk, akkor mindent elveszítünk. Tehát ezen a téren a százszázalékos következetesség az egyedüli célravezető politika. Mert nézzék meg: kilencven év óta – idén van a Trianoni békediktátum kilencvenedik évfordulója – mindig csak hátrálunk, mindig csak aprádonként szorítottak hátrébb, ahogy Reményik Sándor írja az „Ahogy lehet” című versében – mindig félünk, mindig hátrálunk. Ezért semmit se nevezzünk „kicsi dolognak”.

Nemzeti fordulatot sürgetnek a külhoni magyarok

„Csatlakozni szeretnénk a nemzeti együttműködés Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt által meghirdetett programjához” – jelentette ki Tőkés László EP-képviselő, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke 2010. május 7-én a Hódmezővásárhely melletti Mártélyon, a kétnapos ülést követő sajtótájékoztatón. Az erdélyi EP-képviselő rámutatott, hogy az utódállamokba szakadt magyar közösségek – elvi szinten legalábbis – eddig is az együttműködésben az összefogásban voltak érdekeltek, példa erre a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, a délvidéki Magyar Koalíció, vagy az Erdélyben 2009-ben kínkeservesen tető alá hozott Magyar Összefogás. Tőkés hozzátette: „A politikai rendszerváltozáson túlmenően a nemzetpolitikában is rendszerváltozásra, nemzeti fordulatra van szükség. Most, hogy nyolc év után a Fidesz-KDNP szövetség példátlan arányban nyerte meg az anyaországi választásokat, itt az ideje ennek is.”

Nyilatkozat a Magyar Nemzet megújulása ügyében

Mi, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács tagjai, mint a külhoni magyar nemzetrészek képviselői, történelmi lehetőségként értékeljük a magyar országgyűlési választások eredményét és örömteljes megelégedésünknek adunk hangot azért, hogy a kormányalakításhoz ekkora bizalmat nyert Fidesz-MPSZ – KDNP szövetség a nemzet egységét hangsúlyozza.

Új szemléletre, megújulásra van szükség a nemzetpolitikában, így tudunk sikeresek lenni a nemzetek közösségében.

Ciánellenes határozat az EP-ben

Az Európai Parlament plénumán, Brüsszelben 2010. május 5-én végszavazásra került sor a cianidos bányászati technológiák alkalmazásának tilalmáról szóló határozati állásfoglalási indítvány ügyében. Az Áder János és Tőkés László európai képviselők által 2010 márciusában útjára indított kezdeményezés az Európai Néppárt hathatós támogatásának, valamint az EP-frakciók példás összefogásának köszönhetően 488 igen, 48 nem és 57 tartózkodó szavazattal jutott sikerre. A szavazati arányok, illetve az ellenszavazatok tízszeresét kitevő igenek (am. a leadott szavazatok 82%-a) meggyőzően szemléltetik az ügy európai súlyát és támogatottságát.

A ciántechnológiáról szavaztak az EP-ben – gyorshír

Az Európai Parlament brüsszeli „miniplenárisán”, 2010. május 5-én Áder János és Tőkés László képviselők indítványa nyomán az Európai Parlament napirendjére tűzte a ciántechnológiás bányászat európai szintű betiltásáról szóló határozati javaslat szavazásra bocsátását.

Koszovóról az EP-ben

Az Európai Parlament május eleji bizottsági hetében, tegnap a Külügyi Bizottság (AFET) a Koszovó európai integrációjáról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány tervezetének a megvitatását tűzte napirendjére. A dokumentumot Ulrike Lunacek osztrák képviselőasszony (Zöldek/EFA-frakció), az ügy jelentéstevője terjesztette elő, ezt követően pedig a jelenlévő képviselők szóltak hozzá, és fogalmazták meg módosító javaslataikat.

A jelentéstervezet Koszovó integrációs folyamatának fontosabb lépéseiről és jelenlegi állásáról számol be, továbbá javaslatokat tesz a különleges figyelmet érdemlő, fontosabb problémák megoldására, mint amilyenek: a korrupció elleni küzdelem, a decentralizáció folytatása, az igazságszolgáltatás reformja, a média pluralizmusának biztosítása, kisebbségi, nyelvi és oktatási kérdések, a hazatelepülő cigányság ügye, környezetvédelem (stb.).