Új korszak kezdődik az egyházaknál

Az alaptörvény elfogadása után új egyházi törvény kerül a parlament elé – ismertette Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a Tőkés Lászlóval tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján



Az elmúlt hónapok során a Kormány az egyházakkal való kapcsolat területén egy új korszakot nyitott meg: végre helyreállt az egyház és az állam közti bizalom, létrejött egy folyamatos dialógus a Kormányzat és az egyház között – hangsúlyozta az államtitkár.

Megszűnt az előző, szocialista kormányzatok alatt kialakult negatív diszkrimináció az egyházak, illetve az egyházi intézmények tekintetében. Mint ismeretes – folytatta – az elmúlt esztendőben már egymilliárd forintot visszatörlesztett a Kormány az egyházi kiegészítő oktatási támogatásból.

Szászfalvi László elmondta: az új Alkotmány elfogadása után, a Kormány be kívánja terjeszteni az új egyházi törvényt, mint sarkalatos törvényt a parlament elé, majd az év második felében az egyházfinanszírozási törvényt is.

Az új törvény koncepciójának lényege az, hogy a hiteles egyházi és vallási tevékenységeket végző közösségeket megerősítsük, és azokat a szerveződéseket, amelyek kifejezetten üzleti célból jöttek létre, e törvény hatálya alól kivonjuk – tájékoztatott a politikus.

Az államtitkár részletezte: az egyházi törvény szabályozni fogja az egyházak szintjeit, melynek értelmében megkülönböztetjük a történelmi egyházakat, az elismert egyházakat, valamint a vallási egyesületeket. A besorolást szigorú kritériumokhoz fogja kötni a törvény: 100 év honossághoz, illetve 25 ezres lélekszámhoz kötik a történelmi egyházakat, 20 év honossághoz, és az előzőnél kisebb lélekszámhoz az elismert egyházakat. Az utolsó csoport a civil és egyesülési törvény hatálya alá tartozna, speciális kritériumokkal.

Az új koncepció értelmében csak a Fővárosi Bíróságon lehet regisztrálni az egyházakat, de emellett szükséges lesz egy szakmai grémium létrehozása is – fűzte hozzá Szászfalvi László.

A történelmi egyházaknak nemzetfenntartó szerepük van, egyházi megújulás nélkül a nemzet erkölcsi újjászületése nehezen valósítható meg - mondta Tőkés László, az Európai Parlament (EP) néppárti alelnöke csütörtökön Budapesten. Tőkés László az egyházügyi államtitkárral, Szászfalvi Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a nemzeti együttműködés rendszerében, a nemzetpolitikában is végbement tavaly a rendszerváltozás, "a Gyurcsány-korszak egyházellenes és koncepciótlan politikájának vége lett". Az egyház- és nemzetpolitika a nemzeti felemelkedés szempontjából rendkívül fontos - hangsúlyozta. Az EP alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy meg kell valósulnia a határon túli magyarokkal foglalkozó egységes szórványpolitikának, az ezen a téren megfigyelhető rivalizálással fel kell hagyni, a nemzetpolitikai és a vallásügyi államtitkárság ügyeit pedig "még inkább integrálni kellene". A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és az egyházügyi államtitkárság égisze alatt konvergens nemzetpolitikára van szükség - mondta.
 
Tőkés László szerint az elmúlt 20 évben "nem szabadság, hanem szabadosság volt" Magyarországon, ami "azt a szocialista-liberális szellemiséget tükrözte, amely tovább rombolta a megtévesztett magyar társadalmat, (...) tovább rombolta a határon túli magyarok és az anyaország kapcsolatait".
 
Beszélt arról is, hogy Romániában, ahol 19 elismert felekezet van, az "ortodoxia egyeduralma" miatt nem hoztak új egyházi törvényt.
 
Valószínűsítette, hogy "lesznek támadások" a Magyarországon most tárgyalandó új egyházi törvény kapcsán, ahogy a médiatörvény vagy az alkotmány tervezete ügyében is voltak. Tőkés László ugyanakkor azt mondta: ahogy a médiatörvényről megállapították, hogy EU-konform, úgy "nem kell különösebben aggódni" az új egyházi törvény tekintetében sem.
 
Megállapította, hogy a román-magyar kapcsolatok az utóbb időben kedvezően alakultak, egyúttal arra kérte Szászfalvi Lászlót: a közeljövőben tartandó romániai tárgyalásai során vesse fel a magyar alapítású egyházi egyetemek állami támogatásának, illetve a felekezeti oktatásnak az ügyét.
 
Mint mondta, 20 "felemás státuszú" magyar egyházi középiskola van Romániában, mert ott csak állami és magánoktatás kategória létezik, az egyházi "a kettő határán sínylődik". Ugyancsak fel kell vetni a tárgyalásokon az egyházi tulajdonok kérdését, mert egyebek mellett a sepsiszentgyörgyi és a zilahi kollégiumok helyzete bizonytalan - tette hozzá Tőkés László.

kormany.hu/MTI