A lettországi orosz kisebbség helyzete – kiállítás az EP-ben

Az Európai Parlamentben 2009. február 24-én Tatjana Zdanoka lettországi orosz nemzetiségű európai parlamenti képviselő szervezésében egy kiállítás megnyitójára került sor, melynek célja a Lettországban élő, több mint félmilliós orosz kisebbség helyzetének a bemutatása volt.

Belső koalíciós megállapodás

Belső koalíciós
MEGÁLLAPODÁS

a közösségi autonómia-formák közös képviselete
és az európai parlamenti választásokon való együttműködés érdekében
a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között

Tudatában annak, hogy az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzése és gazdagítása, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetése szempontjából kulcsfontosságú az autonómia-program egységes megjelenítése és következetes képviselete,
Felismerve a politikai pluralizmus és az abból eredő verseny korlátait egy számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség érdekeinek érvényesítése esetében,
Azon meggyőződés által vezérelve, hogy az erdélyi magyarság stratégiai céljainak érvényesítéséhez önálló külpolitikai fellépésre van szükség, az európai parlamenti képviselet pedig a közösségi érdekvédelem egyik legfontosabb külpolitikai eszköze, amelynek tükröznie kell a közösség sokszínűségét és egységét,
Egyetértve abban, hogy közös fellépéssel az erdélyi magyarok európai parlamenti képviselete erősebb lehet,

Megállapodás az EMEF létrehozásáról

MEGÁLLAPODÁS
az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról

Az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének és érdekvédelmének hatékony működtetése szükségessé teszi egy hiteles egyeztető fórum létrehozását, olymódon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége a politikai sokszínűség hasznosításával tovább erősödjék.

Állásfoglalás

Az elmúlt napokban publicisztikák, elemzések sora vizionálta az erdélyi nemzeti-polgári oldal politikai kimúlását. Az „ellenérdekelt” újságírók majdhogynem ujjongva mutattak rá a polgári oldal gyengeségeire, barátaim és eszmetársaim egy része másfelől pedig egyenesen engem tett felelőssé mindezért, különböző belső levelezőlistákon igaztalan vádakkal illetve engem és közvetlen munkatársaimat.

Csángó Nap Nagyváradon

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – a 2008-as Jubileumi Ülésén hozott határozatának megfelelően – 2009. február 20-án Csángó Napot szervezett Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházában. A nemzetstratégiai prioritásként kezelt „csángómentő mozgalom” újabb állomásán ezúttal szakmai tanácskozást tartottak a leginkább érintettek bevonásával, jelen voltak a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselői, Barta András és Csillag Levente alelnökök, Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője, Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, Nyisztor Ilona, a Pusztinai Közösségi Ház vezetője, Hegedűs Dóra, a a Keresztszülők a Moldvai Csángó Magyarokért Egyesület elnöke, Gyöngyössy Lajos, a Keresztszülők a Moldvai Csángó Magyarokért Egyesület alelnöke, Bogdán Tibor, a Máltai Szeretetszogálat Csángó Koordinációs Csoportjának vezetője és Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. A találkozót megtisztelte jelenlétével Barabás János, Magyarország kolozsvári konzulja is.

Újra asztalon a „nacionalista kártya”

Traian Băsescu államelnök Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatos budapesti és hazai kijelentései joggal keltettek felháborodást a magyar közvéleményben. Alkotmányosnak álcázott, diktatórikus megnyilatkozásai viszont még az RMDSZ-t is ráébresztették autonómia-„politikája” mintegy másfél évtizedes tévedéseire és mulasztásaira – és ennek köszönhetően késznek mutatkozik annak felülvizsgálatára.

Folytatódik a csángómentő mozgalom

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) testvéri szeretettel és szolidaritással viseli szívén és hordozza gondjában a moldvai csángómagyarok sorsát. Emberi méltóságunk és nemzeti önazonosságunk tudatában az európai demokrácia és jogállamiság, az emberi- és a kollektív kisebbségi jogok világában tűrhetetlennek és tarthatatlannak ítéli, hogy egy európai uniós országban, Romániában a csángóknak még a puszta nemzeti hovatartozását is tagadják, és ezt az ősi magyar népi közösséget erőltetett asszimilációnak vetik alá.

„Csak együtt sikerülhet…”

Tőkés László EP-képviselő meghívására 2009. február 14-én Nagyváradra érkezett Schmitt Pál EP-képviselő a Partiumi Egyetemi Sportklub által szervezett Sportbálra, melynek előbbi a házigazdája, utóbbi a fővédnöke. Közös sajtótájékoztatójukon Szilágyi Zsolt, Tőkés László kabinetfőnöke köszöntötte a „két listavezetőt”, hiszen, mint rámutatott, míg Schmitt Pál a Fidesz EP-listáját, addig Tőkés László a Magyar Összefogás Listáját vezeti itt Erdélyben.

„Kétigenes” megállapodás

Kétigenes megegyezés született ma – kezdte mondanivalóját Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Markó Béla vezette RMDSZ-küldöttséggel való találkozó utáni sajtótájékoztatón tegnap, 2009. február 11-én a kolozsvári RMDSZ-székházban. „Én igent mondtam az RMDSZ megtisztelő felkérésére, hogy vezessem a Magyar Összefogás Listáját, amelyik formálisan és jogilag az RMDSZ listája lesz, az RMDSZ vezetői pedig igent mondtak a javaslatainkra.” A Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismertette a megállapodás részleteit, és bejelentette az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megalakítását. Mindkét vállalást konkrét határidőkhöz kötötték a felek: a Magyar Összefogás Listájának tartalmi részét képező EMNT-RMDSZ belső koalíciós szerződést február 22-én írják alá, az EMEF megalapításának kitűzött időpontja pedig 2009. április 3.

„Kiáltok Hozzád az erőszak miatt…”

„Kiáltok Hozzád az erőszak miatt…”
(Habakuk 1,2)

A nemzetközi hírű román kézilabda-játékos, Marian Cozma brutális meggyilkolásának híre mind a magyarországi, mind a romániai közvéleményt megrázta. A segítségére siető horvát és szerb csapattársak életveszélyes bántalmazása Kárpát-medencei közüggyé emelte a tragikus veszprémi esetet, mely egyben a felszín alatt parázsló cigánykérdést is a felszínre vetette.