hírek
Vita az EP-ben a kisebbségi jogokról
A magyarság körében nagy megütközést keltettek Traian Băsescu azon kijelentései, melyeket legutóbbi budapesti látogatásakor tett. A román államelnök egy cseppet sem feszélyezte magát, amikor hivatali kollégája, Sólyom László jelenlétében ezekkel a szavakkal utasította rendre a székelyeket: „soha nem lesz autonómia Székelyföldön, mivel Románia szuverén és egységes nemzetállam”. „Románia soha nem fogja elismerni a kisebbségek kollektív jogait” – tette hozzá, majd önelégülten hangsúlyozta ki, hogy: „Románia megfelel a kisebbségekkel való bánásmódra vonatkozó összes európai uniós elvárásnak”.
Tőkés László a kisebbségi jogokért és Székelyföld autonómiájáért
Tőkés László püspök, EP-képviselő 2009. január 31-én, képviselőtársa, Glattfelder Béla, valamint Kovács Péter polgármester meghívására egy, a Fidesz-MPSZ által rendezett farsangi polgári találkozón vett részt Cinkotán, Budapest XVI. kerületében. Tizenkilenc évvel ezelőtt európai képviselőnk ugyanitt – a rákosszentmihályi református templomban – találkozott a Ceauşescu-diktatúra által elűzött erdélyi menekültekkel.
Párbeszédsorozat a magyar összefogásról
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke újévi sajtótájékoztatóján, 2009. január 9-én egy „új kezdet” jegyében amellett érvelt, hogy az erdélyi magyar közélet megannyi alakítója között összefogásra van szükség. Ennek érdekében levélben fordult az RMDSZ elnökéhez, valamint a polgári-nemzeti oldalt képviselő szervezetek vezetőihez.Sólyom László fogadta Tőkés Lászlót
Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke 2009. január 28-án a Sándor-palotában fogadta Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét. Az államfő meghívásának eleget téve Tőkés László – az EMNT alelnökei, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor kíséretében – beszámolt a romániai politikai helyzetről, illetve rövid helyzetképet festett az erdélyi magyar politika aktuális állapotáról.
Tőkés László a párbeszédről
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként és európai parlamenti képviselőként a 2009-es év elején egyfajta „új kezdet” jegyében amellett érveltem, hogy az erdélyi magyar közélet megannyi alakítója között összefogásra van szükség. „Ennek alapfeltétele viszont a politikum, az egyházaink és a civil szféra pillérein nyugvó új társadalmi közmegegyezés, melynek alapjául az 1990-ben, széleskörű konszenzus alapján megfogalmazott programunk – a közösségi autonómiák igénye szolgálhat.” – fogalmaztam meg erdélyi közösségünk „nemzeti minimumát”.
Tőkés László jelentése a kutatói mobilitásról
Az Európai Parlament tevékenységének jelentős részét az EP húsz állandó szakbizottsága készíti elő. Elnökségi javaslat alapján minden bizottság tagjai és póttagjai közül egy jelentéstevőt jelöl ki a jelentések, valamint vélemények elkészítésére. A folyamat, amely során a tagok módosító indítványokat fogalmazhatnak meg, néhány hónapig is eltarthat. A módosítók megvitatása, illetve ezek megszavazása a bizottságok havonkénti ülésszakain történik. Ezt követően a képviselőcsoportok is megvitatják az elkészült munkadokumentumokat, majd az EP havi plenáris ülésén végső szavazásra kerül sor. Az EP eljárási szabályzata szerint minden EP-képviselő tagja, illetve póttagja lehet legalább egy bizottságnak.
Sikeres volt a Van kiút konferencia
Fontos döntés előtt állunk, van kiút, csak lépni kell
A harmadik Van kiút című konferenciát tartották meg múlt hét pénteken a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) dísztermében.
A 15 millió magyar felekezeten átívelő lelki kohéziója jel-mondatú rendezvényt Nagy Imre, a Magyar Televízió szerkesztője nyitotta meg, aki moderátorként volt jelen. „A társadalomra nem a politikai és a gazdasági krízis jelenti elsősorban a veszélyt, hanem a morális válság. Ha ezt belátjuk, megtaláljuk a kivezető utat" – fogalmazott.
A kisebbségi jogokról az EP-ben
K ö z l e m é n y
Az Európai Parlament plénuma 2009. január 14-i, strasbourgi ülésén szavazott Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban című Jelentésről. A törvényalkotási kezdeményezés előkészítését hosszú és éles viták kísérték – kiváltképpen a kisebbségi jogokról szóló fejezet vonatkozásában. Sajnálatos, hogy nem csupán azok, akiktől ez nem igazán várható el, de még a Néppárti Képviselőcsoport sem állt ki teljes mellszélességgel a kollektív kisebbségi jogok és a kisebbségi autonómia ügye mellett. A Néppárt az Állampolgári Jogok, Bel- és Igazságügyi Bizottság által – Gál Kinga képviselőasszony hathatós közreműködésével – elfogadott, kulcsfontosságú 49. paragrafushoz utóbb benyújtott, leszűkítő módosító javaslatot támogatta – ami a szavazás kimenetelére nézve meghatározónak bizonyult.
Tibeti Intergroup, új cseh uniós elnökség
2009. január 14-én, Strasbourgban, az Európai Parlamentben Tőkés László képviselő két fontos tanácskozáson vett részt.
1. Thomas Mann EP-képviselő elnökletével ezen a napon tartotta idei első ülését a Tibeti Frakcióközi Csoport (intergroup). A résztvevők mindenekelőtt beszámoltak a Dalai Láma tavaly decemberi, brüsszeli látogatásának hazai – országonkénti – visszhangjáról.
Tőkés László a hagyományos magyar szőlő- és borkultúra védelmében
Kaló Imre egri borászt, a szakma egyik jeles képviselőjét a magyarországi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal arra akarja kötelezni, hogy „engedély nélkül telepített” szomolyai egy hektáros nemes szőlőültetvényét 2009. március 31-i határidővel kivágja. A kirívó eset nem magában álló.
fényképek
videók
ajánlott oldalak
