hírek

2009. március 28. szombat

Az Európai Szabad Szövetség éves közgyűlése

Barcelonában, a katalán fővárosban tartotta 2009. március 27-én az Európai Szabad Szövetség (European Free Alliance) éves közgyűlését.

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EFA parlamenti frakciója erdélyi tagjának üzenetét Szilágyi Zsolt kabinetfőnök tolmácsolta. Beszámolt arról, hogy az erdélyi magyarok közös listán indulnak az EP-választásokon. A közgyűlés tagjai megdöbbenéssel fogadták azt, hogy Romániában 200.000 aláírás összegyűjtése szükséges ahhoz, hogy a választásokon indulási jogot nyerjen egy lista.

2009. március 26. csütörtök

Európai szembenézés a kommunista múlttal

Amiképpen erről folyamatosan tájékoztatást nyújtottunk, a 2008 júniusában útjára indult Prágai Nyilatkozat európai elfogadtatása céljából európai parlamenti képviselőkből álló kezdeményező csoport alakult, melynek magyar részről Szájer József, Schöpflin György és Tőkés László lettek a tagjai. A csehországi Jana Hybaskova EP-képviselő összehangolásával tevékenykedő ad hoc bizottság kitartó és szívós munkával elérte, hogy az EP-frakciók közreműködésével a totalitárius kommunista múlt kérdése az EP plénuma elé kerüljön. Strasbourgi ülésszakának 2008. március 26-i ülésén az Európai Parlament vitát rendezett az „Európa lelkiismerete és a totalitárius rendszerek” tárgyában, melyet az előzetes tervek szerint határozathozatal követ, az EP április eleji brüsszeli miniplenárisán.

Hozzászólásában Gisela Kallenbach képviselőasszony (Zöldek/EFA EP-frakció) találóan mutatott rá, hogy a mostani közvita révén a kommunizmus megítélésének kérdése húsz év után először kerül az EP napirendjére, és válik ezáltal „európai kérdéssé”. Még ma is, itt az Európai Parlamentben is vannak olyan emberek, akik a kommunizmus idején bűntetteket követtek el – állapította meg a volt Kelet-Németországból származó képviselő –, és „ez megmérgezi közös jövőnket”.

Tunne Kelam észtországi képviselő (EPP-frakció) megütközését fejezte ki, hogy húsz év után a kommunista rezsim elítélése még mindig nem magától értetődő követelmény. Nem is annyira a két 20. századi totalitárius diktatúráról, hanem sokkal inkább azok áldozatairól kell beszélnünk, hiszen „az áldozatok mind egyenrangúak” – mondotta.

Szájer József képviselő, magyar néppárti küldöttségvezető szerint szenvedés és szenvedés, halál és halál között nem tehetünk különbséget. Szégyenteljes, hogy még manapság, az Európai Parlamentben is vannak olyanok, akik a kommunizmus bűneit mentegetik. „Közösítsük ki magunk közül az ilyeneket, a kommunista hazugságok szószólóit – hangzott a magyarországi politikus felszólítása.

Christopher Beazley brit képviselő (EPP-frakció) „iker-bűnözőknek” nevezte Hitlert és Sztálint, akik között csak az a különbség, hogy egyikük elbukta, a másik viszont megnyerte a II. világháborút.

Tabajdi Csaba képviselő, a magyar szocialista küldöttség vezetője azt hangsúlyozta, hogy a hitlerizmus és a sztálinizmus közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, s a Shoa szörnyűségeihez semmi sem hasonlítható. Ugyanakkor József Attila nevezetes verssorát idézve sürgette, hogy: „a múltat be kell vallani”.

Tőkés László európai képviselőnk egészen más értelemben idézte nagy költőnket, arra szólítva fel az Európai Parlamentet, hogy vállaljanak szolidaritást „a fasiszta kommunizmus” áldozataival. (Hozzászólását teljes terjedelmében mellékelve közöljük.)

A balti országok erőteljesen kommunista-ellenes képviselői közül többen is megemlékeztek népeik fiainak tömeges deportálásáról, akiknek egyaránt el kellett szenvedniük a hitleri és a sztálini diktatúra rémtetteit.

Vytautas Landsbergis képviselő (EPP-frakció) azt kifogásolta, hogy míg a jobboldali neonácik elítélésétől hangos Európa – ezenközben a „szovjet nácikról” senki sem beszél.

Az észtországi Kathrin Saks képviselőasszony (Szocialista frakció) rámutatott: míg Hitlernek senki sem merne szobrot emelni, Sztálinnak mindmáig több szobra is hirdeti az emlékét.

Schöpflin György magyar néppárti képviselő frappáns módon világított rá, hogy a posztkommunista baloldalnak is szüksége van a szembenézésre, „egy védhetetlen múltat nem védelmezhet tovább”.

Athanasios Pafilis ultrabaloldali képviselő – egyebek mellett – „a kommunizmus vívmányait” és „a szovjet felszabadító katonák hősiességét” dicsőítette.

A frakción kívüli képviselők közül többen is „az iszlám totalitárius rendszer” elleni fellépést sürgették, elítélve a „Sarija” – az iszlám törvény – halálosztó diktátumát.

Záróbeszédében Ján Figel, az Európai Bizottság oktatási-kulturális biztosa az elhangzott vitát egy most elkezdődött folyamat első – fontos – lépéseként értékelte, és mind az Európai Uniót, mind a tagállamokat arra szólította fel, hogy az eddigieknél többet tegyenek a totalitárius rendszerek vizsgálata és meghaladása érdekében.

A vita minden bizonnyal folytatódik. Jelek szerint azonban, a Szocialista Csoport ellenállása miatt, az áprilisi határozati állásfoglalás veszélyben forog. Csak remélni lehet, hogy a menet közbeni egyeztetések rendjén az EP-frakcióknak sikerülni fog egy kompromisszumos határozati szövegtervezetben megegyezni.

Csak egyetérteni lehet Vytautas Landsbergis volt litván elnökkel, aki szerint a múlt bevallása elengedhetetlenül fontos annak érdekében, hogy Európa erkölcsi hanyatlását feltartóztassuk.

Strasbourg, 2009. március 26.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája



HOZZÁSZÓLÁS
az Európa lelkiismerete és a totalitárius rendszerek
tárgyában tartott európai parlamenti vitához

Közhelyszámba menő álláspontnak számít, hogy a jó politika racionális és érzelemmentes. Hogyha így is volna, az Európát fél évszázadon át megosztó Berlini fal leomlásának, a kelet-közép-európai népek felszabadulásának és a Ceauşescu-diktatúra bukásának 20. évfordulóján az Isten- és embertelen kommunizmus korszakára nem tudok és nem lehet hideg tárgyilagossággal visszatekinteni.

Húsz évvel ezelőtt, az erdélyi Temesváron egy kicsiny magyar református gyülekezet fordult szembe a romániai falvak lerombolására készülő, ateista és nacionál-kommunista román rezsimmel – és ebből indult el, majd szélesedett országos méretűvé az az antikommunista, demokratikus népfelkelés, amely a „Kárpátok Géniuszának”, a hírhedt Ceauşecu diktátor-házaspárnak a csúfos bukásához vezetett.

A temesvári románok, magyarok, németek, különböző nemzetiségű és vallású emberek és közösségek lelkesedésére, a zsarnokság elleni bátor kiállására és összefogására nem lehet „hideg fejjel”, szubjektivitás nélkül visszagondolni. Ezzel együtt, nem tetszőleges pártpolitikai opció, hanem mindenek fölött erkölcsi kérdés számunkra a jogfosztó, elnyomó kommunista diktatúra egyértelmű elítélése. Tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy húsz évvel a kommunizmus bukása után, a volt szovjet tömb országaiban még mindig várat magára a múlt bevallása, az igazság- és jóvátétel, amit ignoráns és következetlenül engedékeny magatartásukkal – akarva akaratlanul – az Európa szabad felében élő nyugati demokráciák is hallgatólagosan elősegítenek.

Múlt héten román, magyar és bolgár előadók vettek részt azon a közmeghallgatáson, mely – a Prágai Nyilatkozat kapcsán – a kommunizmus bűntetteit tűzte napirendjére. „A kommunista és a fasiszta rezsim, a holokauszt és a gulág között nem lehet különbséget tenni” – hangzott el a tanácskozáson. Az ennek nyomán elfogadott Nyilatkozat pedig így fogalmaz: „Az Európai Közösségnek szakítania kell annak a kettős mércének az alkalmazásával, mely a nácizmus és a kommunizmus megítélésének eltérő voltában nyilvánul meg. Mindkét emberiség-ellenes diktatúra azonos elbírálást érdemel”.

Kérem az Európai Parlamentet, európai képviselőtársaimat: vállaljanak szolidaritást a „fasiszta kommunizmus” (József Attila) áldozataival, és az idézett erkölcsi, történelmi és politikai követelménynek megfelelően segítsék elő a kommunizmus visszahúzó örökségének a leküzdését, az 1989-ben elindult kelet-közép európai rendszerváltozásnak a folytatását, valamint a keleti és nyugati országok európai integrációja útjában álló – múltba gyökerező – akadályoknak az elhárítását. A megosztott Európa – sokszínűségének gazdagságában – csak ezáltal válhat ténylegesen egységessé. Azzá, amiről tegnapi felszólalásában Gordon Brown brit miniszterelnök – a 20. évforduló kapcsán – ekképpen fogalmazott: „Barátaim! Ma már nincs régi Európa, sem új Európa, sem Kelet- és Nyugat-Európa; hanem csak egyetlen egy Európa van, mely a mi közös Otthonunk.” Így legyen!

Strasbourg, 2009. március. 25.

Tőkés László
EP-képviselő

2009. március 23. hétfő

Határokon átívelő közös dolgaink

1. A környezetvédelemnek országhatárokat meghaladó, komoly regionális vonatkozásai vannak. Ki ne emlékezne a nagybányai bányavállalat okozta tragikus természeti katasztrófára, mely 2000-ben a Tisza folyót és annak élővilágát sújtotta. A ciántechnológián alapuló bányakitermelés hasonló veszélye forog fenn a Nyugati Szigethegységben tervezett verespataki arany- és ezüstbánya esetében, melynek megnyitási előkészületeit 1995 óta botrányok sorozata kíséri. Úgy tűnik, hogy a multinacionális vállalatok gátlástalan profitéhsége, valamint hazai csatlósaik zsákmányszerző mohósága ismételten figyelmen kívül hagyná és képes lenne feláldozni mind a természeti környezetet, mind a történelmi örökséget, mind az elszegényedett társadalom elemi érdekeit.

Két évvel ezelőtt a Korodi Attila vezette Környezetvédelmi Minisztérium felfüggesztette a verespataki bányaengedélyezés folyamatát. Úgy tűnik azonban, hogy az új román kormány – a befektetők erőteljes politikai és gazdasági nyomásgyakorlásának engedve – kész volna újból szabad utat engedni az elhíresült bányaberuházásnak.

A tiszai katasztrófaára visszagondolva, a Kárpát-medence természetföldrajzi egységébe tartozó Romániának és Magyarországnak közös érdeke volna a ciántechnológián alapuló bányászat betiltása, a verespataki bányafejlesztés megakadályozása.

Tőkés László mellékelt felszólalásában az Európai Unió intézményeinek védelmét és támogatását kérte Verespatak és a tervbe vett beruházás veszélyeztette társaság számára.


FELSZÓLALÁS

a verespataki bányaterv (Románia) ügyében

Világszerte közismert a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalatnak az a terve, hogy az erdélyi Verespatakon Európa legnagyobb külszíni aranybányáját hozza létre. Az Európai Parlament már 2004. decemberi határozatában mélységes aggodalmának adott hangot a természeti katasztrófával fenyegető projekttel kapcsolatban. Az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) 2005. évi Közgyűlése viszont az ősi település történelmi örökségét vette védelmébe a bányanyitással járó barbár pusztításokkal szemben.

A botrányok sorozata által kísért vállalkozás annak, a ciántechnológián alapuló kitermelésnek az alkalmazására készül, mely 2000-ben a Tisza folyót teljes hosszában megmérgezte. Az 1995 óta tartó előkészületek Verespatak épített örökségét tönkre tették, lakosságát pedig szociális nyomorba döntötték.

Jelek szerint, a román kormány a beruházás átmeneti tilalmának a feloldására, illetve a bányafejlesztés engedélyezésére készül.

Kérem az Európai Parlamentet, hogy lépjen közbe Verespatak megmentése, valamint páratlan szépségű természeti környezetének a megvédése érdekében. Az Európai Bizottság viszont járuljon hozzá a tönkre tett város és környezete rehabilitációjához, valamint lakosságának megsegítéséhez.

Strasbourg, 2009. március 23.

Tőkés László
EP-képviselő


2. Szintén a „határok légiesülésének” jegyében 2009. március 17-én Antonio de Blasio magyarországi néppárti EP-képviselő volt a házigazdája és szervezője annak a közmeghallgatásnak, melyet az Európai Parlament brüsszeli székházában a kárpát-medencei határmenti együttműködés tárgyában tartottak. A tanácskozás alapgondolata az volt, hogy a határmenti együttműködés miként válhat gazdasági erővé. Ebben a vonatkozásban a Magyarország határain kívül rekedt magyar közösségek igencsak érdekeltek a szoros együttműködésben.

A közmeghallgatás főelőadójaként Antonio Tajani, az Európai Bizottság szállításügyi főbiztosa teljes támogatásáról biztosította a kárpát-medencei határmenti régiókat. A kárpát-medencei összefogás szükségességét tükrözte a meghívott – magyar – előadók névsora, nevezetesen Szájer József EP-képviselő, magyar néppárti delegációvezető, Németh Zsolt országgyűlési képviselő, külügyi bizottsági elnök, Csáky Pál szlovákiai parlamenti képviselő, MKP-elnök, valamint Borbély László RMDSZ-parlamenti képviselő, külügyi bizottsági elnök részvétele. Továbbá előadást tartottak még Katarina Mathemova EB-főtisztviselő és Branko Baricevic, Horvátország EU-nagykövete.

Tőkés László EP-képviselő korreferátumában a határmenti együttműködés sokféle haszna és előnyei számbavételének a rendjén a kisebbségi – magyar – közösségek gazdasági felemelkedésének az esélyeit és ennek az önazonosságuk megőrzésében játszott szerepét vizsgálta.

Strasbourg, 2009. március 23.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

2009. március 23. hétfő

Közlemény

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kötött belső koalíciós Megállapodása értelmében az EMNT az európai parlamenti választásokra felállítandó Magyar Összefogás Listáján a lehetséges 43 hely egynegyedére, számszerűen 11 helyre jogosult.

Az EMNT az erdélyi magyarság sokszínűségét megjelenítő listát állított össze, hogy közösségünk lehető legszélesebb köre hallathassa hangját, szólhasson közös európai jövőnkről.

2009. március 23. hétfő

Közlemény

Nemrégiben egy biharországi poétánk publicisztikájában holmi bukaresti „dramaturgok”, „titkosszolgálatok”, valamint Orbán Viktor és „csörtető uszálya” nyakába varrja az erdélyi Magyar Összefogást, mint „történelmi léptékű baklövést”. Az általam egyébként nagyrabecsült költő szerencsére nem antiszemita, viszont a Bukarest-Budapest tengelyű összeesküvés „kikerekítésén” minősíthetetlen hangnemben „fáradoznak” különféle önjelölt prókátorok, gyalázkodó levelekkel bombázva elektronikus postaládáinkat. Mindeközben székelyföldi testvéreink pártos szűkkeblűségükben nemhogy egy Székely Önkormányzati Nagygyűlést, de még egy közös megyei tanácsülést sem képesek tető alá hozni. Hogy a zűrzavar teljes legyen, a polgári-nemzeti oldal jeles publicistái első indulatukban elkövetett veretes szövegekben vonnak le sommás következtetéseket – félinformációkra, csúsztatásokra és hamis állításokra alapozva.

2009. március 23. hétfő

Közlemény

Barosso a Néppárt rendkívüli frakcióülésén 

Az Európai Parlament politikai csoportjainak munkahetén, a jövő  heti elnökválasztásra való előkészület részeként, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke és egyben mostani elnökjelöltje a fontosabb és népesebb EP-frakciók üléseire látogatott el, választási programját népszerűsítendő. Elsőként, 2009. szeptember 8-án saját politikai „családja”, az Európai Néppárt rendkívüli frakcióülésén ismertette a következő ötéves időszakra szóló terveit, majd a képviselők kérdéseire válaszolt.

2009. március 23. hétfő

Közlemény

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése keretében, január 21-én, csütörtökön sürgősségi eljárásban került sor arra, a keresztény közösségeket nemrégiben ért támadások tárgyában tartott vitára, melyet az egyiptomi koptokat sújtó erőszakos cselekmények, valamint a malajziai keresztények hátrányos megkülönböztetése váltott ki.

Amint erről korábban is rendszeresen beszámoltunk, az emberi és kisebbségi jogok védelme, valamint a keresztény szolidaritás jegyében, Tőkés László EP-képviselő korábbi és jelen mandátuma során már több ízben is felemelte szavát a keresztényeküldözése ellen, az Európai Közösség határozott fellépését kérve érdekükben. Ennek megfelelően, 2008 novemberében a vallásifanatizmus áldozatait vette védelmébe; 2009 októberében az indiai, bangladesi, afganisztáni, pakisztáni és törökországi kisebbségi keresztények védelmében fejezte ki tiltakozását; 2009 novemberében pedig az EP Emberi Jogi Bizottságában (DROI) fordult írásbeli kérdéssel az Európai Bizottsághoz (EB) indiai hitsorsosaink zaklatása, üldözése és a lakóhelyükről elűzött több tízezer menekült ügyében.

2009. március 23. hétfő

Közlemény

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar-megyei szervezete az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar-megyei szervezetével közösen péntek délután lakossági fórumot szervezett Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében az elhíresült „magyar utcanév-mizéria” megbeszélése és feloldása érdekében.

Az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón meghívtunk minden váradi érdeklődő polgárt, a civil szervezeteket és pártokat, illetve az érintettség jogán nyomtatott meghívót kapott Biró Rozália alpolgármester asszony, akinek a személyes honlapján, illetve a részben általa is vezetett nagyváradi önkormányzat honlapján látott napvilágot az a minősíthetetlen utcanévjegyzék fordítás, mely nevetség tárgyává tette az utcanevek ügyét.

2009. március 22. vasárnap

Kommunistaellenesség az Európai Parlamentben

Tekintse meg a kapcsolódó galériát is

Egyformán kell elítélni a nácizmust és a kommunizmust, mert mindkettő zsarnoki, gyilkos rendszer – az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában egy múlt heti konferenciának, valamint közmeghallgatásnak volt ez a központi üzenete. A konferenciát Tőkés László EP-képviselő rendezte romániai és bulgáriai előadókkal, akik elsősorban a kommunizmus kisebbségellenes jellegét emelték ki. A közmeghallgatást az Európai Unió cseh elnöksége szervezte, ez a rendezvény általánosan próbálta számba venni a kommunizmus mai megítélését. Mindkét rendezvény azt a célt szolgálta, hogy előkészítsen egy olyan határozatot, melyben a szervezők reményei szerint az EP is elítéli a kommunizmus bűntetteit. A Krónika helyszíni riportja Brüsszelből.

A kezdeményezés egyébként Csehországból indult. Tavaly júniusban egy Prágában tartott konferencia résztvevői fogadtak el nyilatkozatot az európai lelkiismeret és a kommunizmus ügyében. A Prágai nyilatkozatként emlegetett dokumentum aláírói – közöttük Václav Havel volt cseh köztársasági elnök, Vytautas Lansbergis, Litvánia volt államfője, Joachim Gauck, az egykori keletnémet politikai rendőrség, a Stasi levéltárának volt szövetségi biztosa – leszögezték: nincs jövőjük azoknak a társadalmaknak, amelyek elhallgatják a múltat.

A neves politikusok hangsúlyozták, Európa csak akkor lesz egységes, ha képes egységesíteni a történelmét, elismerni, hogy a kommunizmus és a nácizmus közös örökség, és hajlandó őszinte és alapos vitát folytatni a múlt század valamennyi bűntettéről. Az aláírók azt is megemlítették, hogy a „kommunista múlt eltérő értékelése továbbra is Keletre és Nyugatra szakíthatja Európát”. A dokumentum szorgalmazta, hogy a kommunizmus nevében elkövetett bűnöket nyilvánítsák az emberiség ellen elkövetett bűnöknek, amiként a náci bűntettekkel tette a nürnbergi törvényszék, és Európa országaiban vezessenek be olyan törvényeket, amelyek alapján el lehet ítélni a kommunista bűntettek elkövetőit, és kárpótolni lehet a kommunizmus áldozatait. A dokumentum azt is szorgalmazta, hogy a Hitler és Sztálin megegyezését rögzítő Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának napját, augusztus 23-át nyilvánítsák Európa-szerte a kommunista totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává.

Fókás, énekes konkurencia

A romániai, erdélyi meghívottak számára már az Európai Parlament meglátogatása, a brüsszeli politikai munkával való ismerkedés is élményszámba megy. A látogató minduntalan azt érzi, Brüsszelt mindenki a világ egyik legfontosabb helyszínének tekinti. A szállodánk közelében Sri Lanka-i tamilok demonstráló tömege halad el. A népük elnyomása ellen tüntető több száz fős tömeget a rendőrségi autók, majd úttisztító járművek követik. Tíz perc múlva már egy-egy eldobott szórólap sem emlékeztet a felvonulásra. Az Európai Parlament előtti Luxemburg téren a fókák pusztítása ellen demonstrálnak a környezetvédők. Némelyikük fókának öltözve osztogat szórólapokat, mások a hátukra rögzített számítógép fejük fölötti képernyőjén megjelenő propagandafilmmel próbálják magukra irányítani a figyelmet. Az EP halljain, tanácstermeiben események tucatja zajlik párhuzamosan. Egyik hallban egy tanácskozás vendégei koccintanak pezsgős poharakkal, kicsit tovább énekkar ad elő Schubert dalokat. Nincs is idő megtudni, milyen alkalomból, rohanni kell, mert ha valaki leszakad a csoportról, nehezen jut célba az üveglabirintusban.

Az erdélyi magyar meghívottaknak óhatatlanul is átfut a fején: ilyen konkurencia mellett kellene ráirányítani a Brüsszelben tevékenykedő politikusok figyelmét a kommunizmus örökségével kapcsolatos problémákra, vagy a sajátos kisebbségi kérdésekre. Reménytelennek tűnik a feladat. Szinte meg is lepődünk azon, hogy 60-70 ember is megfordul a Tőkés László által szervezett konferencián, köztük megannyi EP-képviselő. A konferenciateremben nincsen elnöki pulpitus, nincsenek másodrangú résztvevők. Valamennyi szék előtt asztal, mikrofon, amikor a napirend engedi, bárki beleszólhat.

Az is újdonságszámba megy, hogy az előadások idején termosszal a kezében járja körbe a termet a kiszolgáló személyzet. Tetszés szerint kávét vagy teát töltenek mindenkinek. A szomjúságot a valamennyi asztalra kitett ásványvízzel is enyhíteni lehet.

A kommunizmus kisebbségellenessége

Meglepődve állapítja meg az ember, hogy az ülésvezető Szilágyi Zsolt a cseh, bulgáriai török, angol résztvevők közül mindenkit ismer. Kiváló angol nyelvtudása odáig terjed, hogy szójátékokat is megenged magának. Tőkés László sem okoz csalódást. Mintha biztonságosabban beszélne angolul, mint románul. Megnyitóbeszédében a püspök a bukaresti törvényhozásban 2006-ban elfogadott Tismăneanu-jelentés alapján hangsúlyozza, a román kommunista rezsimnek kisebbségellenes jellege is volt. Azt sem hallgatja el, hogy napjainkban is megfigyelhetők a kommunista hatóságok homogenizáló politikájának a következményei.

Csendes László, a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Országos Tanács elnöke a romániai kommunizmus három korszakát különbözteti meg. Megállapítja, míg a kezdeti korszak kisebbségbarátnak tűnt, és a kisebbségek „egyenlőbbek voltak az egyenlőknél”, az utolsó korszak erőteljesen nacionalista, kisebbségellenes jelleget öltött. Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő egyenesen úgy véli, a kommunizmus nacionalista jellege a Ceauşescu diktatúrában csúcsosodott. Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet igazgatója szavait nagy érdeklődés övezi. Oprea elmondja, a régi rendszer politikai rendőrségének tagjai a rendszerváltás után is aktívak maradtak. Raluca Grosescu, a bukaresti intézet kutatója arról beszél, hogy kezdeményezték a Büntető Törvénykönyv kiegészítését az emberiség ellen elkövetett bűnök büntethetőségével. Románia ugyanis még a kommunista időben aláírta azt az ENSZ-határozatot, amely a háborús bűnök és a tömeggyilkosságok mellett az emberiség elleni bűntetteket is elévülhetetlenekké nyilvánította.

Nagy Mihály történész a magyar történelmi egyházak kommunista elnyomásáról tart előadást. Elmondja, a kommunista állam nem akarta megszűntetni az egyházakat, csupán transzmissziós szíjkánt próbálta felhasználni azokat a saját propagandájában. Szerinte az egyházi javak elkobzása erőteljesebben sújtotta a kisebbségi egyházakat, hiszen ezek Erdélyben kiterjedt iskolahálózattal rendelkeztek. Sezgin Myumyun előadásából kiderül, Bulgáriában sem volt ez másképp. A bulgáriai török kisebbség erőszakos asszimilációja érdekében a bolgár kommunista hatalom a török neveket is bolgárosította. Dinu Zamfirescu, a Román Emigráció Intézetének igazgatója előadásában megemlíti, nagy mértékben sikeres volt a kommunista hatóságoknak az „új ember” megteremtésére irányuló igyekezete. Az emberek ugyanis ma is a hatalom gyámkodását várják.

Andrei Oişteanu bukaresti egyetemi tanár, a Társadalmi Dialógus Csoport tagja azt hangsúlyozza, nincs különbség a náci terror és a kommunista terror között. Szerinte a nácizmus kommunisták általi elítélése és a kommunizmus nácik általi elítélése is érvénytelen. E két rendszer ugyanis nem az elnyomó jellege miatt támadta a másikat.

A Krónika kérdésére Schöpflin György úgy véli, még nem megkésett a kommunizmus elítélése. A szemmel láthatóan nagy tekintélynek örvendő professzor-képviselő elmondja, a nácizmus elleni kiterjedt fellépés is csak jó két évtizeddel a háború után indult. A Nürnbergi per csak a csúcsvezetőket érintette. A képviselő azt is megjegyzi, ha az EP-ben nem is sikerül most elfogadtatni erre vonatkozó jelentést, 2011 elején a magyar, második felében pedig a lengyel elnökség következik. Akkor újra neki lehet veselkedni a feladatnak.

 Román akadékoskodás
A brüsszeli kommunistaellenes hangulatot a román delegáció néhány demokrata-liberális párti (PDL) képviselője zavarta meg, akik kifogásolták Tőkés László megállapításait. A püspök Davyth Hicks, a Veszélyeztetett Európai Nyelvek központjának vezetője kérdésére a romániai magyarok jelenlegi helyzetére is kitért, és a román asszimilációs politika továbbéléséről beszélt. A csángómagyarok asszimilációját hozta fel példakén, megemlítvén, hogy az anyanyelvhasználatot a templomban megtagadják, az iskolában korlátozzák. Nicolae Vlad Popa EP-képviselő felemelt hangon jelentette ki: aki ma román asszimilációról beszél, meghamisítja a valóságot. Tőkés László válaszában megerősítette korábbi kijelentéseit. Példaként a székelyföldi ortodox és karhatalmi térhódítást említette. Gál Kinga fideszes képviselő úgy vélte, a régi reflexek továbbélését tükrözi az is, hogy a román hatóságok megpróbálták megakadályozni Sólyom László magyar köztársasági elnök március 15-i romániai látogatását.

Az EU-elnökség ereje

A délutáni közmeghallgatás is azt jelzi, mennyivel nagyobb hangsúlyt kap egy téma, ha azt nem csupán egy képviselő, hanem egy egész ország, ráadásul az Unió soros elnöki tisztségeit betöltő ország veti fel. A több száz férőhelyes tanácsteremben már tíz perccel a kezdés előtt sem lehet ülőhelyet találni. A szervezők pedig táskányi könyvvel, katalógussal ajándékozzák meg a résztvevőket, amelyek mind a csehországi kommunizmus rémtetteit mutatják be. A Tőkés László meghívására jelen lévő egykori temesvári harcostársaknak hevesebben kezd dobogni a szívük, amikor a püspök az ő jelenlétükről is említést tesz beszédében. Olyanok figyelme irányul ugyanis egy pillanatra rájuk, mint Jan Figel szlovák európai biztos, Alexandr Vondra cseh miniszterelnök-helyettes, vagy Alejo Vidal-Quardas EP-alelnök. A bukaresti felszólalók, Marius Oprea és Sorin Ilieşiu beszéde mintha túlzott optimizmust sugallna. Utóbbi azt hangsúlyozza, Románia az egyedüli kelet-európai ország, amelyben a parlament kutatók által összeállított hivatalos jelentésben is elítélte a kommunizmus bűneit. Arra biztatja a többi országok képviselőit, fogadjanak el hasonló jelentést parlamentjeikben.

Alejo Vidal-Quadras EP-alelnök azt hangsúlyozza, hogy az EU alapjául szolgáló német-francia megbékélés sem történhetett volna meg a múlttal való őszinte szembenézés nélkül. A termet átlengő kommunistaellenes hangulat bizakodást gerjeszt a téma elkötelezettjeiben. Az csak később, a folyosóbeszélgetéseken derül ki, hogy szinte valamennyi résztvevő kelet-európai, és jobboldali meggyőződésű. A Nyugat és a keleti baloldal rokonszenvét még nem sikerült megnyerni.

Gazda Árpád
, Krónika,
2009. március 22.
2009-03-23

2009. március 22. vasárnap

Pályázati felhívás

Idén a temesvári események húszéves évfordulójához érkeztünk. 1989 után felnőtt egy új nemzedék, akiknek már történelem mindaz, ami húsz évvel ezelőtt történt. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) pályázatot hirdet azon fiatalok számára, akik 1989 után születtek.

Pályázni az alábbi három kiírás szerint lehet:

1. Temesvárról Európába – esszépályázat az 1989-es események húszéves évfordulójára

Honnan indultunk és hol tartunk most, húsz évvel a romániai forradalom után?

2. Az én kommunizmusom

Húsz évvel a kommunizmus bukása után még mindig nem sikerült azonosítani és feltárni azokat a bűnöket, amelyet az „átkosban” követtek el sokak ellen. Az ügynökkérdés kapcsán elsősorban a politikusok vagy más közéleti személyek körüli leleplezések tarthatnak számot az érdeklődésre, pedig a kommunizmus a „kisemberek nyomorúságára” épült.

A fenti két kiírásra pályázni lehet: bármilyen írásművel, visszaemlékezéssel, dokumentummal, fotóval, archív felvételekkel, hanganyaggal, amely elősegíti a megtisztító emlékezést, egyben mementó is: soha többet!

Külön kategóriát képezne az ún. „oral history” műfaja: kiemelten kezelnénk azon interjúkat, melyeket a pályázó fiatalok idősebb rokonaikkal, ismerőseikkel készítenek, és amelyekben közelmúltunk hétköznapjaira derítenének fényt.

3. Ábel Európában – Azért vagyunk Európában, hogy otthon legyünk benne

A kortárs művészetek – irodalom, film, multimédia, plakát, fotomontázs, karikatúra, rajz stb.– eszköztárának szabad felhasználásával a fenti parafrázisra várunk alkotásokat.

A pályázat nyertesei kiírásonként pénzjutalomban is részesülnek:

I. díj: 300 euró, II. díj: 200 euró, III. díj: 100 euró

A fentiekben meghirdetett pályázatok fővédnöke Tőkés László egykori temesvári lelkipásztor, a forradalmi szikra kipattintója.

A jól sikerült pályaművek kiállítási, bemutatási lehetőséget kapnak a Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő által meghirdetett forradalmi emlékév rendezvényein. A legjobb alkotások szerzői egy brüsszeli látogatáson vehetnek részt, valamint ingyenes részvételi lehetőséget biztosítunk a 20. Bálványosi Szabadegyetemen (2009. július 14-19.), illetve az V. EMI–táborban Gyergyószentmiklóson (2009. augusztus 5-9.).

Pályázni folyamatosan lehet 2009. október 1-ig; a legjobb munkákat közönségszavazásra bocsájtjuk a www.tokeslaszlo.ro, a www.mit.com.ro, a www.magyarifjak.org honlapokon.

Végleges eredményhirdetés: 2009. december 15-én.

A pályázatot az alábbi postai vagy elektronikus címre kérjük elküldeni, ugyanitt további részletekről is érdeklődhet:

Péter Emőke Katalin 
Magyar Ifjúsági Tanács, 400110 Kolozsvár, Wesselényi Miklós / Reg. Ferdinand u. 13/8 vagy mit@mit.com.ro , erdely_mit@yahoo.com, tel.: 0040-264-590718

Korpos Dalma 
Erdélyi Magyar Ifjak, tel.: 0040-743-030628, emi@magyarifjak.org

összesen: 2018 db | 10 db/oldal

első vissza 187 | 188 | 189 | 190 | 191 | 192 | 193 | 194 | 195 | 196 | 197 következő utolsó

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Trianonról és az autonómiáról
TEMESVÁR 31. - Tőkés László, az EMNT elnöke
Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010