Felhívás

Románia elnökének, Traian Băsescu úrnak,
Románia miniszterelnökének, Emil Boc úrnak,
Románia főügyészének, Laura Codruţa Kövesi asszonynak.

Ezekben a napokban lesz húsz éve annak, hogy kiprovokálták a marosvásárhelyi fekete márciusi etnikai konfliktusokat.

A civil társadalom, az erőszak áldozatai és a sajtó többszöri sürgetése ellenére az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekről az igazságot ma sem ismerjük, ahogy nem ismerjük a teljes igazságot az 1989. decemberi forradalomról sem és az azt követő bányászjárásokról sem, mivel az igazságszolgáltatás a mai napig nem volt hajlandó feltárni az akkori történéseket.

A közlemúltig titkosított dossziék újranyitásával a hazai közvélemény bizakodni kezdett az 1989. decemberi forradalommal és a bányászjárásokkal kapcsolatos vizsgálatok kimenetelét illetően.

Ugyanez nem mondható el az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatos ügyiratokról. A helyi lakosság megfélemlítésére és megveretésére Marosvásárhelyre hozott görgényvölgyi lakosok felbujtóiról, a beutaztatás szervezőiről egy szót sem lehet hallani.

A tények fel nem tárása és a bűnösök meg nem nevezése miatt – húsz év után is – közösségünkre igazságtalanul rásütik a kollektív bűnösség fájdalmas bélyegét és ez egy demokratikus társadalomban elfogadhatatlan.

Ez a helyzet összeegyeztethetetlen az országunk által az Európai Uniós csatlakozáskor tett vállalásokkal, a romániai kommunista diktatúrát elemző elnöki bizottság jelentésével, valamint a jelentés bemutatásakor történt elnöki és parlamenti állásfoglalásokkal.

Az igazság kiderítéséért és a törvény előtti egyenlőség követelményének megfelelően azonnal újra kell kezdeni az 1990. március 19.-20.-i marosvásárhelyi konfliktus megszervezői elleni nyomozati eljárást.

Kérjük:

1. azoknak az azonosítását, akik eldöntötték és megszervezték a felfegyverzett parasztok Marosvásárhelyre való beszállítását,
2. azoknak az azonosítását, akik megszervezték a népi miliciákat és a székelykocsárdi állomásig szállították azokat a bányászokat, akiket a marosvásárhelyi polgárok ellen akartak bevetni,
3. azoknak az azonosítását, akik Zalatnán és a Mócok földjének más helyiségeiben mozgósítottak azért, hogy az ottani lakosságot Marosvásárhelyre szállítsák.

Kérjük, hogy a hatályos törvényeknek megfelelően mindazokat büntessék meg, akik 1990. március 19-én értelmi szerzői voltak az RMDSZ, NPKD és NLP székházai megtámadásának és feldúlásának, az ezeket védő marosvásárhelyi polgárok súlyos bántalmazásának, illetve akik egy napra rá, március 20-án megszervezték a Marosvásárhely főterén békésen tüntető polgári lakosság elleni erőszakos megnyilvánulásokat. (A legkirívóbb Sütő András közismert Herder és Kossuth díjasnak írónak, a Román Írószövetség tagjának az esete).

Az 1990. március 19-20.-i marosvásárhelyi cselekmények rendkívül súlyosak, a tettesek eltitkolása jogilag és erkölcsileg egyaránt elítélendő. Ezek a cselekedetek a Büntető törvénykönyv 357. szakaszának a hatálya alá esnek, ezért az elkövetők meg nem büntetése a román igazságszolgáltatás szégyenfoltja.

1990 gyászos emlékű fekete márciusa komolyan rombolta Románia nemzetközi hírnevét és semmissé tette az ország – az 1989-es Decemberi Forradalom győzelme által szerzett – hitelét. Azoknak a sötét manipulációknak sorát nyitotta meg, amelyeket az Egyetem téri tüntetők 1990. június 13-15.-i szétverése, az egymást követő bányászjárások jelentettek. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események késleltették az ország demokratizálódását, EU és NATO csatlakozásunkat, súlyosan veszélyeztették a belbiztonságot, a Magyarországgal való jószomszédi viszonyt és megmérgezték a román-magyar együttélést, a véres balkáni konfliktusoknak az előestéjén.

Városunk tisztánlátó és előre látó polgárainak érdeme az, hogy az 1990. márciusi események nem fajultak el.

Tiszteletünk azoké a nőké és férfiaké, fiataloké és időseké, magyaroké, románoké és cigányoké, a különböző nyelvűeké és hitüké, akik azokban a zavaros napokban kezet adtak egymásnak, azért, hogy megmentsék mindnyájunk békéét és becsületét.

Figyelembe véve azt a szerves kapcsolatot, amelyik a diktátor házaspárnak a politikai színpadról való eltűnése előtti rezsim bűntettei és azoknak elkövetői és az 1990 december 22.- ét követő  polgári és halálos áldozatok között fennáll, felkérjük Önöket, hogy intézkedjenek azért, hogy kiegészüljön a Kommunizmus Bűneit Feltáró és a Román Emigráció Emlékét Ápoló Intézet hatásköre. A kommunizmus bűneinek kivizsgálása mellett szükségesnek látszik az azt követő posztkommunista korszak, különösen az 1990. január-februári „munkás” tüntetések, az etnikum közi konfliktusok (Régen – 1990. február, Szatmárnémeti és Marosvásárhely – 1990. március) és a bányászjárások történetének a feltárása.

Felhívjuk a figyelmet a totalitárius kommunista rendszerek egykori tisztségviselőinek glorifikálását elítélő 2009. december 5-9.-i Európai Néppárti Kongresszus határozatára is.

Szükségünk van az igazságra! Igazság nélkül nem létezhet jogállamiság, tolerancia, kölcsönös bizalom és megbékélés!

A nyilatkozat a 2010. március 19.-én Marosvásárhelyen rendezett Igazság és Tolerancia Menet részvevői nevében került kihirdetésre. A menetet az 1990. március 19-20.-i tragikus események húszadik évfordulója alkalmából tartottuk meg.

Szabadságot, demokráciát, autonómiát Erdélynek!

Azt üzenjük mi, Székelyföld, Erdély magyar népe: Erdélyt nekünk nem lehet ideadni, mert Erdély nem a románoké, hanem a miénk, a miénk is, Erdély a közös tulajdonunk! Húsz éve próbálják a magyarságot letiporni, elűzni, de nem sikerült, és most sem fog sikerülni, mert nem hagyjuk visszafordítani a történelmet – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök szerdán, Marosvásárhelyen tartott nagygyűlésen.

Az RMDSZ és az EMNT felhívására közel tízezren gyűltek össze Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen, a magyar intézményvezetők leváltása elleni tiltakozásul tartott rendezvényen. Sokan székely népviseletben, RMDSZ és székely zászlókkal érkeztek a központi térre, ahol Markó Béla szövetségi elnök mellett többek között Tőkés László, az EMNT elnöke, valamint a két szervezet számos vezető tisztségviselője is részt vett.

Áttörni a közöny falát

A kevesebb magyar képviselő több románt jelent – vonta le a következtetést lapunknak Tőkés László. Az EP-képviselő arra figyelmeztet, hogy a magyar szavazók alacsony részvétele Brüsszelben is megbosszulhatja magát, nehezebb lesz a magyar ügyeket képviselni.

Nehéz magyarnak lenni a világban, mégsem lehetetlen

Pünkösd harmadnapján, 2009. június 2-án koraeste Tőkés László püspök, EP-képviselő a brassói belvárosi református egyházközséget látogatta meg. A zsúfolásig megtelt templomban igét hirdetett, majd ezt követően Toró T. Tibor képviselőjelölttel közösen fórumon vettek részt a jelenlevő egyháztagok körében.

Ne szakítsuk szét a krisztusi nyájat

Pünkösd másodnapján, 2009. június 1-én délelőtt, Érsemjénben hirdette Isten Igéjét Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő. Az Apostolok Cselekedetei 20,28 alapján tartott ünnepi igehirdetés a Szentlélek összetartó erejének példázatával arra buzdította az érsemjénieket, hogy minden erejükkel az összefogás útját igyekezzenek munkálni. A közösségi – egyházi és világi – vezetők felelőssége, hogy vélt vagy valós sérelmeiken felülemelkedve, kizárólag a reájuk bízottak javát keressék, mindenek fölött a „nyáj” érdekeire legyenek tekintettel. Márton Áron katolikus püspök éppen 60 éve tartotta utolsó beszédét a csíksomlyói búcsún, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikén, mielőtt a kommunista hatóságok betiltották azt. Beszédében „ostromlott várhoz” hasonlította erdélyi magyarságunk helyzetét. Húsz esztendővel ezelőtt ugyanilyen ostrom alatt állott Temesvár és „erdélyi Sionunk”. Mindez – változott formában – jelenlegi helyzetünkre is érvényes. Nem hagyhatjuk tovább gyöngíteni, egymástól elszakítani a krisztusi nyájat, hanem a Szentlélek erejével azon kell lennünk, hogy mindnyájan visszataláljunk egymáshoz és Istenhez.

Pünkösd

Pünkösd szombatján Tőkés László EP-képviselőjelölt, Szilágyi Zsolt, a jelöltlista negyedik helyezettje és Toró T. Tibor EMNT-alelnökök kíséretében részt vett a hagyományos Csíksomlyói zarándoklaton. Az idei búcsú egybeesett a gyulafehérvári püspökség alapításának ezredik, illetve a Ferences-rend létrehozásának 800. évfordulójával. A több százezres tömeget Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek köszöntötte, majd ezt követően Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek tartott szentbeszédet. A június 7-én sorra kerülő EP-választások szellemében, az érsek beszédében hangsúlyozta, hogy az összefogás elengedhetetlen fontosságú a kárpát-medencei magyarok között, hiszen súlyos erkölcsi válságban élünk. A búcsún részt vett számos magyar politikus, közöttük Gál Kinga és Németh Zsolt.

Tőkés László és Gál Kinga a Gyimesekben

Tőkés László püspök, a Magyar Összefogás Listájának vezetője vendégével, Gál Kinga Erdélyből elszármazott fideszes EP-képviselővel, képviselőjelölttel Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, képviselőjelölt társaságában ma délelőtt a Gyimesekbe látogatott.

Első állomásukon, Gyimesbükkön Deáki András fogadta őket. Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás Listájának negyedik helyezettje kifejtette: a magyar ügy egységét jelzi, hogy itt, Gyimesbükkön olyan EP-képviselők, mint Gál Kinga és Tőkés László együtt vannak jelen. Szilágyi Gál Kingát külön üdvözölve elmondta, hogy a Fideszen belül nagy elkötelezettséggel és szakértelemmel vitte az erdélyi magyarok képviseletét, Tőkés Lászlóval szövetségben együtt mutatják be a magyar ügyet az Európai Parlamentben. Egy hete Orbán Viktor volt vendégünk, emlékeztetett Szilágyi Zsolt, és a Fidesz-MPSZ elnökének szavait is megidézve felhívta a figyelmet: június 7-e egyben vizsga is lesz, ettől függ, hogy mennyire lesz erős az erdélyi-magyarországi-felvidéki összefogás.

TRANSFÓRUM

Tőkés László válaszol a disputázók kérdéseire a Transindexen

Az összefogás nem azt jelenti, hogy fenntartások és feltételek nélkül elfogadtuk egymás álláspontját, hanem azt, hogy közös nemzeti ügyünk érdekében életképes kompromisszumot kötöttünk.”

powershot » 2009.04.29. 17:06

Békesség Istentől, Püspök Úr,

a tavaly tavasszal több mint háromszázötven támogatást gyűjtöttem önnek egy hétszáz lelkes faluban úgy, hogy versenyt kellett fussak az UDMR aláírásgyűjtőivel.

Most hogyan magyarázzam el ugyanazon embereknek, hogy nyáron majd az UDMR-re kell ütni a pecsétet?

Emlékül, és emlékeztetőül egy videofelvételem küldöm. Az ott elmondottakkal most egyetért-e? Ha nem, akkor mi változott?

Köszönöm válaszát.

Tőkés László újra Székelyföldön

Tőkés László püspök, EP-képviselő 2009. május 28-i kezdettel újabb székelyföldi korteskörútra indult, amelyet ismét Gyergyószéken kezdett. Gyergyóújfaluban Egyed József MPP-s polgármester fogadta a Magyar Összefogás Listájának vezetőjét. Szerinte Tőkés László üstökösként mutatja az utat, szeretné, ha az üst csóvájában lennének fiatalok, hogy átvegyék a Püspök úr helyét, ha netán belefáradna.

Innen már nincs hová hátrálni

Tőkés László a magyarországi vezetőket tájékoztatta Budapesten

Tőkés László püspök, EP-képviselő 2009. május 26-án a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságát tájékoztatta a romániai magyar köztisztviselők leváltásáról. Ezt megelőzően Szabó Vilmos külügyi államtitkárt hallgatta meg a Bizottság az említett témakörrel kapcsolatosan.

Tőkés László érzékeltette: járványszerűen terjed a magyarellenesség az egykori kisantant államaiban. Idézte Sólyom László március 14-én, Nyergestetőn tett kijelentését, mely szerint innen már nincs ahová hátrálni. Jelezte, hogy a kárpát-medencei országokkal megkötött államközi szerződéseknek még a minimumát sem tartják be Magyarország szomszédai, tehát csakis intézményesített és törvények által garantált jogokban látja a leszakadt nemzetrészek problémáinak megoldását. Beszámolt arról, hogy Romániában a kormány a 37/2009-es sürgősségi kormányrendelettel megszüntette a központi közigazgatás megyei intézményeiben vezető tisztséget betöltő szakemberek köztisztviselői státusát és elkezdte tömeges leváltásukat. A jövőben ezeket a tisztségeket legtöbb négy évre szóló szerződéssel alkalmazott személyekkel fogják betölteni.