Válasz Tabajdi Csabának

Tőkés László európai képviselő az Európai Parlament 2009. október 7-i, brüsszeli plenáris ülésén a brutális módon megalázott és kegyetlenül hosszú börtönbüntetésre ítélt Temerini Magyar Fiúk védelmében és kiszabadítása érdekében szólalt fel. Ezzel egy időben több magyar EP-képviselő – köztük Bauer Edith és Schöpflin György – a szélsőséges szlovákiai államnyelvtörvény ellen emelték fel a szavukat.

Aznapi tájékoztatásunkban – egyebek mellett – arra is rámutattunk, hogy: „Mindezekkel, illetve a közösségi magyar érdekvédelem szellemével éles ellentétben állott, és disszonáns érzéseket váltott ki Tabajdi Csaba EP-képviselő, a Magyarországi Szocialista Delegáció vezetőjének felszólalása, melyben a szerb törvényhozás kisebbségvédelmi jogalkotását magasztalta, és Szerbia európai csatlakozását propagálta”.

Válaszképpen erre az egymondatos bíráló megjegyzésre, Tabajdi Csaba szocialista képviselő önálló közleményben intézett támadást erdélyi magyar képviselőnk ellen. A posztkommunista oldal patologikus Orbán-ellenessége jegyében – egyébként teljesen indokolatlanul – „a nemzet miniszterelnökét” is belekeverte az ügybe, majd a kommunista típusú politikai diskurzus megosztó módszerét alkalmazva, a Vajdasági Magyarok Szövetségével és Gál Kingával, „a Fidesz meghatározó kisebbségpolitikusával” kísérelte meg szembeállítani Tőkés Lászlót. A vaskos csúsztatás klasszikus eszközéhez folyamodva „tévesnek és károsnak” minősítette erdélyi képviselőnk „viselkedését”, véleményét pedig „abszurdnak” amiatt, hogy bírálni bátorkodott a kisebbségi Nemzeti Tanácsokról szóló szerbiai törvényt magasztaló felszólalását.

Tabajdi Csaba kisebbségvédelmi szolgálatát és szakmai tudását elismerve, elvtelen támadása tárgyában a következőket tartjuk szükségesnek tisztázni:

• Európai képviselőnk egyetlen bíráló szóval sem illette a Nemzeti Tanácsokról szóló szerbiai törvényt, érdemben egyáltalán nem is foglalkozott azzal.
  
  Amit viszont ténylegesen bírált, az a szerbiai törvény enyhén szólva túlzó méltatása. Tabajdi képviselő úr szerint ugyanis eme törvény „mintaértékű egész Európában”.
  
  Az óvatos bizakodásra okot adó törvényalkotást a szocialista kisebbségpolitikus szintén túlértékeli akkor, amikor kijelenti, hogy: „Míg korábban Szerbia neve az etnikai konfliktusokhoz kötődött, e törvénnyel az ország nagyot lépett előre az európai integráció terén”.
• Az előbbiekkel szemben Tőkés László nem tartja elfogadhatónak, hogy egy „kirakatpolitikainak” is számítható törvény okán, egyik napról a másikra eltekintsünk a százával történt és mindmáig tisztázatlan magyarverések mellett, vagy a börtönben senyvedő Temerini Magyar Ifjak sorsáról megfeledkezve, egyoldalú elfogultsággal Szerbia integrációja érdekében propagandázzunk.
• Tabajdi Csaba „a vég nélküli panaszpolitizálás” ártalmairól szólva, régi – internacionalista – időkre emlékeztető „jóhiszeműséggel” posztulálja, hogy: „a nemzetiségi kérdés kezelésének egyetlen eszköze a többségi társadalom és a kisebbség között folytatott párbeszéd”. Ezenközben viszont nem akarja tudomásul venni, hogy börtönből nem lehet párbeszédet folytatni a – többségi – hatalommal, mint ahogy a Mária Valéria-híd közepe sem a legjobb tárgyalási „pozíció” a határon túlra szakadt népét védelmébe vevő, Szlovákiából kiutasított magyar államfőnek…
   

Apropó: párbeszéd. Tőkés László romániai magyar európai képviselő sok sikert kíván Tabajdi Csaba anyaországi szocialista képviselőnek, a Magyar Szocialista Párt meghatározó kisebbségpolitikusának az elvbarátaival és pártbéli társaival – Mircea Geoană román szociáldemokrata pártelnökkel és a szlovák Robert Fico Smer-elnökkel – folytatandó párbeszédhez.

Brüsszel, 2009. október. 14.

Tőkés László
EP-képviselő