A református Mikóért tüntettek

Mintegy hétszázan tartották fontosnak — a város és a környék református lelkipásztorai, hívei mellett helyi és megyei önkormányzati vezetők, RMDSZ-es és MPP-s politikusok, az unitárius és evangélikus egyházak képviselői, tanárok és minden felekezetű polgárok — a megjelenést a sepsiszentgyörgyi gróf Mikó Imre szobránál összehívott tiltakozó és megemlékező nagygyűlésen tegnap délben.

Az Erdélyi Református Egyházkerület a napokban 150 éves fennállását ünneplő Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási szándéka ellen, a történelmi jóvátétel reményében szervezte a megmozdulást, amelyen az egyes beszédek között kisebb-nagyobb, református osztályokban tanuló diákok szavaltak, énekeltek. Az iskolával szemközti járdán felállított kis színpad hátteréül az alapító és névadó gróf Mikó Imre végrendeletének sorai szolgáltak, és szórólapok is tájékoztattak a református oktatás múltjáról, jogi hátteréről.

Elég!

A Fidesz és a KDNP szombaton délután tartotta európai parlamenti választási kampánynyitó nagygyűlését a Kós Károly sétányon. A rendezvény házigazdája Schmitt Pál volt, akinek beszéde után Tőkés László EP-képviselő, valamint Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke, a Fidesz-KDNP EP-listájának 12. szereplője lépett a színpadra, majd Xavier Bertrand, a francia kormánypárt főtitkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Az esemény főszónoka Orbán Viktor, a Fidesz elnöke volt.

Autonómiát Székelyföldnek

Tőkés László püspök, EP-képviselő hétvégi székelyföldi körútjának első állomásaként Gyergyószentmiklóson egy lakossági fórum keretében meghívottjaival – köztük egy baszk és egy flamand politikussal – az autonómiáról, illetve a magyar nemzetpolitika vonatkozó részeiről tartott nyílt vitát. A vendégeket Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben Tőkés László hathatós támogatásával mandátumot nyert polgármester fogadta, aki köszöntő beszédében az európai parlamenti választásokat mérföldkőnek nevezte az erdélyi magyar politika alakulása szempontjából, valamint megjegyezte, hogy az eredményesség érdekében mindannyiunknak kötelessége túllépni saját emberi gyarlóságain. Külön köszönetet mondott Tőkés László püspök megtisztelő jelenlétéért, aki – félretéve a negatív véleményeket – töretlenül nyitott marad a párbeszédre az MPP irányában is.

Autonómia-konferencia Csíkszeredában

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Működő Autonómiák Európában – Magyar autonómia-törekvések Erdélyben címmel nemzetközi konferenciát szervez Csíkszeredában, 2009. május 1-jén, 15 órai kezdettel, a Hargita Vendégváró nagytermében. A konferenciát Tőkés László EMNT-elnök, Becsey Zsolt magyarországi EP-képviselő, a Hét Határ Egyesület elnöke és Ráduly Róbert polgármester nyitja meg. Előadást tartanak: Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, Iria Bernadette De Epalza EP-kabinetvezető, Günther Dauwen EFA-igazgató, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke, Bakk Miklós politológus, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A konferencia hozzászólásokkal zárul. Moderátor: Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke.

Magyarországon élő erdélyiek találkozója

Tőkés László püspök, EP-képviselő 2009. év április 26-án az Erdélyi Gyülekezet szervezésében sorra kerülő Magyarországon élő erdélyiek találkozójának a meghívottja volt. Az egész napos rendezvény keretén belül került sor Pécsi L. Dániel jelképtervező művész több évtizedes munkásságát felölelő kiállítás megnyitására, valamint az Erdélyi Gyülekezet címerének a felavatására. Tőkés László beszédében a művész elkötelezett nemzeti dimenzióban való alkotó kedvét és munkálkodását, erős keresztény kötődését, a Református Világtalálkozókon nyújtott arculattervezői munkájának színvonalát méltatta, továbbá kiemelte, hogy a kiállítás anyaga a heraldikai értékein túl „a kárpát-medencei magyarság jelkép-térképét képezi”. A kiállítás megnyitóját több jeles közéleti és kulturális személyiség tisztelte meg: Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke, Dr. Fekete György akadémikus, Kobzos Kiss Tamás énekmondó, Kuncz László operaénekes, Laczó András énekművész, Sztankovits Béla gitárművész, Pethes Csaba színművész, Szabó András előadó művész, valamint az Óbudai Népzenei Iskola tanárai és növendékei.

Ady és a Páneurópai Piknik

Tőkés László püspök, EP-képviselő ezen a hétvégén két határon túli meghívásnak tett eleget, melyek szorosan kapcsolódnak erdélyi magyarságunkhoz, illetve a határmenti – partiumi – régióhoz.

1. Április 24-én, pénteken a Nyírbogdányi Református Egyházközség szerevezésében került sor jótékonysági bálra a helybéli Kazinczy Ferenc Általános Iskola tornatermében, mely hagyományosan helyt ad a nagyközség hasonló természetű rendezvényeinek. Angyalossy Katalin lelkésznő a Partiumi Művelődési Céh, valamint a Magyar Írószövetség azon kezdeményezéseinek támogatására kezdett gyűjtést, mely Ady Endre halálának idei, 90. évfordulója alkalmából a Költő egész alakos szobrának a felállítását tűzte ki célul szülőfalujában, Érmindszenten.

Tőkés László EMNT-elnök levele az RMDSZ Kongresszusához

Az RMDSZ Kongresszusához
Kolozsvár, 2009. április 25.

Markó Béla
az RMDSZ elnöke részére

Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt kongresszusi küldöttek!

Tíz év telt el azóta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség legmagasabb döntéshozó testülete előtt legutóbb szólhattam, akkor még tiszteletbeli elnökként. Talán emlékeznek rá, hiszen sokan a most jelen lévők közül akkor is ott voltak. Ott, Csíkszeredában többek között arról próbáltam meggyőzni – sajnos, sikertelenül – a Kongresszust, hogy a kormányzati szerepvállalásnak nem szabad alárendelnünk önálló erdélyi magyar külpolitikánkat, mert ezáltal fontos érdekérvényesítő eszköztől fosztjuk meg nemzeti közösségünket. Akkortájt történt ez, amikor az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke, Bill Clinton, a román diplomácia sikeres lobbijának a félrevezető hatására „modell-értékűnek” nevezte a kisebbségi kérdés megoldását Romániában. Azóta kísért bennünket ez a kijelentés, és az a tudat, hogy ott, akkor valamit elmulasztottunk.

EP-képviselők a ciántechnológia betiltásáért

Amint azt már hírül adtuk, Tőkés László európai parlamenti képviselő 2009. március 23-án a testület plénumán szólalt fel a közel másfél évtizede húzódó verespataki bányaberuházás ügyében, a Parlament és a Bizottság közbelépését kérve a természeti katasztrófával fenyegető, nemzetközileg elhíresült terv megakadályozása érdekében.  „Jelek szerint a román kormány a beruházás átmeneti tilalmának a feloldására, illetve a bányafejlesztés engedélyezésére készül” – hívta fel a figyelmet képviselőnk.

Az akkori aggodalmak utóbb beigazolódni látszanak. A román sajtó híradása szerint a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyesvállalat biztosra veszi, hogy a verespataki projekt engedélyeztetése rövidesen megtörténik. „Nem a minisztérium, hanem a román kormány döntése az, hogy Verespataknak szüksége van erre a beruházásra” – jelentette ki ezzel kapcsolatban Nicolae Nemirschi környezetvédelmi miniszter.

Újjáalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Vásárhelyi Találkozó, 2009. április 18.

„Felszabadultunk a cselekvésre” – Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének szavait idézve tömören így foglalhatjuk össze a marosvásárhelyi Deus Providebit Ház nagytermében 2009. árpilis 18-án 12 órától kezdődő Vásárhelyi Találkozó munkálatait. Az erdélyi magyarok európai képviselője ennek szellemében bejelentette az EMNT újjászervezésének szükségességét.

Az EMNT plenáris ülését kiváltó nyílt fórumot megelőző kétórás munkaértekezleten az EMNT Választási Bizottsága „első olvasatban” vitatta meg a Toró T. Tibor EMNT-alelnök által ismertetett, az EMNT jövőjét illető elképzeléseket, valamint konkrét javaslatokkal egészítették ki a Demeter Szilárd kommunikációs igazgató által vázolt kampánystratégiát.

Az összetartozás Európája

Az összetartozás Európája: ezzel a címmel tartotta meg pénteken európai választási programalkotó vitasorozatának soron következő rendezvényét a Fidesz.

A konferencia házigazdája: Schmitt Pál, európai parlamenti képviselő, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség listavezetője volt. Az eseményen vitaindító beszédet mondott Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke, majd felszólalt Bauer Edit, európai parlamenti képviselő, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának listavezetője, Tőkés László, európai parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség listavezetője és Gál Kinga, európai parlamenti képviselő. Zárszót mondott Martonyi János, a Szabad Európa Központ elnöke, volt külügyminiszter. 

Schmitt Pál: 15 millió magyarért állunk ki

Az Európai Parlamentben még nem igazán értik az őshonos kisebbségek problémáit. Sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy hány magyarról és országról van szó, mi a magyarság, mi a magyar nemzet. Öt éve beszélünk ezekről a kérdésekről, és lassan már kinn is megtanulják, hogy 15 millió magyar sorsáért próbálunk felelősséget vállalni, értük kiállni és felszólalni - húzta alá Schmitt Pál. Az Európai Parlament az egyetlen fórum, ahol az erdélyi és felvidéki képviselők magyarul beszélhetnek. Amit nem tehetnek meg Pozsonyban és Bukarestben, azt megtehetik az Európai Parlamentben - jegyezte meg a politikus. A Fidesz listavezetője beszámolt arról is, hogy az értekezletet együtt tartják a külhoni magyar képviselőkkel, mintha nem is lennének határok. Jelenleg a 18 magyar képviselő az ötödik legnagyobb delegációt alkotja a néppárti frakción belül - hívta fel a figyelmet Schmitt Pál.

A Fidesz EP-képviselője elmondta: a mai konferencia választ adhat arra a kérdésre, hogy mi módon lehet kiteljesíteni a magyar-magyar együttműködést, hogyan tudjuk képviselni Európában a magyar nemzeti közösségek igényeit, hogyan léphetünk fel, ha a kisebbségi jogok sérülnek, és milyen esélyei lehetnek annak, hogy a döntéshozók is Kárpát-régióban gondolkozzanak.

Schmitt Pál megemlékezett a 2006-ban elhunyt fideszes EP-képviselőről, Pálfi Istvánról, aki létrehozta és vezette a Héthatár alapítványt.

Orbán Viktor: Az EP-választás bizalmi szavazás lesz a kormányról

Június 7-én bizalmi szavazás lesz, amikor az emberek egy nagyon egyszerű mondatot mondhatnak el az ország hatalmat gyakorló vezetőinek: "Elég volt!" - mondta Orbán Viktor, a Fidesz európai választási programalkotó vitasorozatának, Az összetartozás Európája című rendezvényén.

A Fidesz elnöke kifejtette: a mostani kormánykoalíció nem kockáztatott meg új választást, de az európai parlamenti választást meg kell tartani, amely bizalmi szavazás lesz. Június 7-én a politika ismét kikerül az utcára, az emberek közé, akiknek módja nyílik arra, hogy kifejezzék bizalmukat vagy bizalmatlanságukat a hivatalba lépett és minden eddiginél nagyobb megszorításokat bejelentő magyar kormánnyal kapcsolatban.

Orbán Viktor az utóbbi hetek politikai eseményeivel kapcsolatban elmondta: mindenki látja, hogy ugyanazok ugyanazt folytatják tovább, amit eddig csináltak. A szocialisták és a szabad demokraták koalíciója, amely csődbe vitte az országot ismét összeáll. Együttműködésük újraalkotásának egyetlen célja, a változás megakadályozása. A Fidesz elnöke úgy látja, ez a régi-új koalíció az összeomlás koalíciója lesz. Az a gazdaságpolitika, amelyet eddig meghirdettek pénzügyi és szociális összeomláshoz vezethet. Ma az igazi gond, hogy egymillió legális munkahely hiányzik.

Azt üzenik, nincs sok remény a jövőt illetően. Valójában azonban a Magyar Szocialista Párt van reménytelen helyzetben és nem Magyarország. A Fidesz elnöke hozzátette, ő továbbra is reményteljes országnak látja hazánkat. Az emberek ma már tisztán látnak, nem kérnek a bukott politikusokból.

Orbán Viktor, hangsúlyozva az összetartozás fontosságát rámutatott, Magyarország is lehet a változásokhoz legsikeresebben alkalmazkodó nemzet. Ennek feltétele, hogy megértsük a jövőt. Válságkezelés helyett megújulásra van szükség.

Bauer Edit: Nagy veszélyben a szlovákiai magyarok nyelvhasználati joga

A rendszerváltás után sajnos nagyon gyorsan kialakult az a kép Magyarországon, hogy ha a kisebbségek idejönnek, akkor óriási gondot fognak csak okozni, össze fog tőlük omlani a magyar egészségügyi rendszer - mondta előadásában Bauer Edit, Szlovákia magyar nemzetiségű EP-képviselője. Azonban nem csak ez a negatív kép, és a tragikus népszavazás volt a probléma, hanem az is, hogy a mostani kormány úgy gondolta: túl sokat tett már a külhoni magyar kisebbségekért, s ezért gyorsan vissza kell venni az őket segítő politikából. Ennek a magyar kisebbségre nézve azonban nagyon rossz hatásai vannak - mutatott rá a politikus. 

Bauer Edit kijelentette: azért ment Brüsszelbe, hogy a magyar kisebbség érdekében politizáljon, s messziről úgy tűnt, erre az EP alkalmas is. Azonban közelebbről nézve kiderült: Brüsszelben csak arra lehet megoldást találni, amire van jogalap. A kisebbségi kérdésekre azonban nincs - hangsúlyozta az EP-képviselő, majd tájékoztatott arról, hogy a Szlovák Nemzeti Parlament tegnap jóváhagyta a legújabb nyelvtörvény-módosítást. Ez pedig súlyosan vissza fogja szorítani a szlovákiai magyarok nyelvhasználati jogát, hiszen aki a törvény pontjait megszegi, az minimum 1000 eurós büntetéssel sújtható - húzta alá Bauer Edit.

"Én nem fogom azt a hírt hazavinni, hogy nincs remény. Én azt a hírt akarom hazavinni, hogy van remény, hogy Magyarország igenis többre képes!" - zárta beszédét a képviselő. 

Tőkés László: Legyen a magyar ügy európai ügy

Felidézve az elmúlt évek történéseit Tőkés utalt Medgyessy Péter volt miniszterelnök azon kijelentésére, hogy merjünk kicsik lenni, hozzátéve: most már úgy alakulnak a dolgok, hogy lassan megváltozik ez a jelmondat is a baloldali kormányzásnak köszönhetően arra, hogy merjünk aprók lenni.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség listavezetője arról is szólt, hogy sokféle gondolatot elindított benne, amikor meghallotta az MSZP kongresszusán az Internacionálét. Így arról a szakaszról, hogy föl, föl ti rabjai a földnek arra parafrazált: mi vagyunk a rabok, határon túli magyarok.

Az Európai Unióról, mint mondta: neki most a Szovjetunió jut az eszébe, és az azokban az időkben elkövetett gyilkosságok, az álszent be nem avatkozás, amikor Ceausescu nekiment az erdélyi magyarságnak és azt a Brezsnyev-doktrina Románia belügyének tulajdonította, bezzeg ’56-ban csapatokkal vonult Magyarország ellen. Tőkés szerint a kommunizmus elitélését mindmáig gátolják a posztkommunisták, azok akik leszavazzák az autonómiát, az önrendelkezést.

Az erdélyi európai parlamenti képviselő kijelentette: a magyar összetartozás szerves része az európai összetartozásnak, és ezt próbálták meg szétverni a Károlyiak után jövő Kun Bélák, Rákosi Mátyások és Horn Gyulák. Tőkés László rámutatott továbbá arra is, hogy véget kell vetni a külső és belső megosztottságnak, és harcolni kell a kultúrák közti párbeszédek folytatásáért. Nincs sokféle magyar identitás - fogalmazott a püspök -, csak egyféle magyar identitás létezik, és így tizenöt millióan vagyunk a Kárpát-medencében, ami nem elhanyagolható.

A politikus úgy vélte: nem elég erős Európa, hogy beleszóljon az unió területén a kisebbségek elleni különböző akciókba, de mi magunk sem érvényesítjük kellően saját érdekeinket. Legyen a magyar ügy európai ügy és Európa törvénykönyve a Szentírás - zárta előadását Tőkés László.

Gál Kinga: Van magyar kérdés

Gál Kinga EP-képviselő felszólalásában az következő öt esztendő legfontosabb feladatának a magyar kérdés felvetését nevezte az Európai Unióban. Meg kell értetnünk szomszédainkkal, Nyugat-Európával és saját magunkkal is: van magyar kérdés - hívta fel a figyelmet. A politikus rámutatott arra is, a sajátos helyzetű magyar közösségek ügyéről beszélnünk kell, ez az ügy azonban különbözik az általános kisebbségi vagy bevándorlási problémáktól. Mint fogalmazott, sajátos, egyedi, nem megoldott kérdés ez, amiről hosszú évtizedek óta nem beszéltek, ezért a mai napig nem megoldott.

Gál Kinga szerint az unió alkalmas keret arra, hogy ezt a kérdést megoldjuk. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, maga az unió nem oldhatja meg a kérdést, csak új dimenzióba helyezheti, és ezzel az új helyzettel élnünk kell. Mint folytatta, a trianoni sebre gyógyírt jelenthet a schengeni határ és a szabad munkavállalás. 

A legitimitás kérdéséről szólva a fideszes képviselő úgy fogalmazott: határon túli közösségeinkről nem szabad úgy beszélnünk, hogy abból kimaradnak a határon túli képviselők. Akkor leszünk hitelesek Európában, ha hagyjuk, ők vessék fel a kérdéseket, ugyanakkor ott állunk mögöttük, ha szükség lesz ránk - jegyezte meg Gál Kinga. 

Martonyi János: Az elszalasztott esélyek öt éve

A rendszerváltás idején két alapvető célkitűzésünk volt: a határon túli nemzetegyesítés és az Európába való "visszatérés". E két cél között összhangra van szükség, ahogy Antall József is mondta: egyszerre kell európainak és magyarnak lennünk. Minderre óriási esélyt kaptunk 2004-ben, amit azonban nem tudtunk kihasználni. Nem tudtuk egyesíteni a nemzetet, nem felzárkóztunk Európához, hanem lemaradtunk tőle - fogalmazott beszédében a Szabad Európa Központ elnöke.

Mindez nem az Európai Unió hibája volt. Ahhoz, hogy egy tagállam sikeresen érvényesíthesse nemzeti érdekeit az unióban, egységes nemzetpolitikára, és egy azt képviselni képes kormányra van szükség. Jelenleg az unió három legfontosabb intézményéből, a bizottságból, a tanácsból és a parlamentből csak az utóbbiban rendelkezünk képviselettel! Ezen változtatnunk kell. Az elmúlt öt év az elszalasztott, és vissza nem térő esélyek időszaka volt, de a következő öt év a remény fél évtizede lehet. Ez idő alatt mindent rendbe lehet, és fogunk hozni. A kérdés csak az, hogy kik képviselhetik majd Magyarországot az Európai Parlamentben, és ki lesz kormányon. A döntés a mi kezünkben van! - hangsúlyozta végül Martonyi János.

www.fidesz.hu, 2009. április 17.