Az EMNT Sajtószolgálatának összefoglalója a hétvégi önkormányzati nagygyűlésekről

Csíkszeredában, 2009. szeptember 4-én került sor az első Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésre.

A nagygyűlés ötletét Tőkés László EP-képviselő szerint Michl Ebner délt-tiroli politikus adta, amikor néhány éve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) akkori elnöke, Fodor Imre Strasbourgban ismertették az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Az SZNT jelenlegi elnöke, Izsák Balázs tekintettel Románia közelgő közigazgatási átszervezésére az utóbbi években többször is szorgalmazta egy, a választott önkormányzati tisztségviselőket összegyűjtő találkozó megszervezését. Ezt a kezdeményezést karolta fel a Tőkés László vezette EMNT, amikor a 2009-es év elején sikerült megállapodniuk a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel, és az erdélyi Magyar Összefogás konkrét hozadékaként létrehozták az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF). Az EMEF legutóbbi, június 25-i gyűlésén – többszöri halasztás után – a felek szeptember 5-re tűzték ki a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés időpontját, és helyszínként akkor még Székelyudvarhelyet jelölték meg. Pártpolitikai és elvi különbségek miatt az SZNT és a Magyar Polgári Párt (MPP), az EMEF határozatától függetlenül, saját kezdeményezésként ugyancsak szeptember 5-ére és azonos helyszínre, Székelyudvarhelyre szervezett nagygyűlést. Hosszas nyilatkozatháború után így két nagygyűlésre került sor a hétvégén, pénteken az EMEF-en elhatározott, szombaton az SZNT által szervezett nagygyűlésen vettek részt a székelyföldiek.

Felhívás közös cselekvésre az erdélyi magyarság autonómiájáért

Az elmúlt évtized politikai történései a közösségi dolgaink iránt kicsit is érdeklődő ember számára világossá tették: az egypártrendszer ideje az erdélyi magyar közéletben is visszafordíthatatlanul lejárt. A parlamenti képviselet monopóliumát még őrző Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) az önkormányzati munka felelősségén meg kell osztoznia a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőivel. Nemzetpolitikai kérdésekben pedig egyre több szerep jut a civil-politikai szerveződéseknek, kiemelten a különböző közösségi autonómiaformák integrált képviseletére alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) és a Székelyföld területi autonómiájának közképviseletét létezése alapcéljaként tételező Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT).

Ebben a politikai sokszínűséget intézményesen is megjelenítő kisebbségpolitikai környezetben nem könnyű megtalálni az egyensúlyt a pártpolitikai érdek és a nemzetpolitikai megfontolások között. Alapvetően két közelítés ütközik az erdélyi magyar politikában:

A Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozó ÁLLÁSFOGLALÁSA

A múlt század elején Ady Endre a Kárpát-medencében uralkodó, korabeli nemzeti, nemzetiségi és etnikai viszonyok, valamint az osztrák–magyar monarchia népeit sújtó társadalmi-politikai igazságtalanság és elnyomatás vonatkozásában fogalmazta meg változásokat sürgető, biblikus kérdését:

„Vajon fölébred valahára / A szolganépek Bábele?”

Kérdése egyetemes érvénnyel hangzott:

„Hiszen magyar, oláh, szláv bánat / Mindigre egy bánat marad”.

Húsz évvel ezelőtt a bukott fasiszta totalitárius parancsuralmi rendszert megöröklő kommunista diktatúra bábeli építménye szintén összeomlott. Isten „összezavarta azoknak a nyelvét”, akik a bűnre, a jogtalanságra és igazságtalanságra építették társadalmuk „égig érő”, istentelen rendszerét (1. Móz. 11).

Tőkés László beszéde a Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozón

Bábeltől Pünkösdig 

Isten igéit idézem a Mózes I. könyvéből, valamint az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyvből – azokat az igéket, melyek megmutatják, hogy a mai Európában mely utat kell követnünk Bábeltől Pünkösdig: a bűn és az emberi nagyravágyás miatt összezavarodó nyelvek, a meg nem értés, a népek közötti ellenségeskedés állapotától (1) a nyelvek és a nemzetek közötti megértés és megbékélés pünkösdi csodájáig (2) – amikor is, az első Pünkösd napján, a Szentlélek jóvoltából Isten Igéjét „mindenki a maga nyelvén hallá szólani” (Csel. 2,6).

Berényi Károly: Ökumené

„Az ökumenizmus egy olyan fogalom, eszme, mentalitás, melynek lényege, a különféle keresztény felekezetek hitnézeti különbségei ellenére, az egymás iránt tanúsított tolerancia, a különbségek helyett, a közös pontok, az alapvető egyezőségek hangsúlyozása. Közösségvállalás, az együttműködés keresése.”
 
ELŐZMÉNYEK

Július végén az a szerencse ért, hogy Kószó Péterrel, a vendéglátó Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város alpolgármesterével jelen lehettem szeretve tisztelt püspökeink, Tőkés László, erdélyi református püspök, európa parlamenti képviselő és Kis-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök baráti megbeszélésén, ahol a két egyházi vezető egyeztetett az egy hónappal későbbre tervezett egyetemes imanapról, melyen – a terv szerint – a Kárpát-medence történelmi magyar egyházai tiltakoznak majd, a felvidéki magyar kisebbséget sújtó szlovákiai államnyelvtörvény bevezetése ellen. Minderre a Vásárhelyhez közeli üdülőfaluban: Mártélyon, Hódmezővásárhely önkormányzati pihenőházában került sor, stílszerűen: egy tiszai halászlé vacsora mellett.

Ökumenikus Nagytalálkozó Szegeden

Többezer ember gyűlt össze vasárnap este a szegedi Dómban, ahol a Pünkösdváró Európa címmel megrendezett Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón a megjelent hazai és határon túli magyar egyházi méltóságok és politikusok egyöntetűen felemelték szavukat a szeptember 1-jén életbe lépő szlovákiai államnyelvtörvény ellen.

A találkozó zárónyilatkozata szerint az összegyűltek „megdöbbenéssel és egymás iránti testvéri szolidaritással” állapítják meg, hogy a volt szovjet tábor országainak legtöbbjében „az egykori nacionál-kommunista rezsimek” szelleme kísért, és azok „elnyomó, jogfosztó, magyar- és kisebbségellenes, intoleráns és diszkriminatív” módszerei is tovább hatnak és érvényesülnek.

Pünkösdváró Európa

Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozó


Felhívás 

Minden népnek, nemzetnek és nemzeti közösségnek elidegeníthetetlen joga saját anyanyelvének használata saját hazájában és szülőföldjén. Az „egység a sokféleségben” és a „sokféleség az egységben” elvén alapuló egyesült Európában a nyelvi egyenjogúság és a szabad nyelvhasználat alapvető értékek, melyek – egyebek mellett – az Európai Nyelvi Chartában, valamint az Európai Bizottság soknyelvűségért felelős biztosi hivatalában öltenek testet.

A Biblia Évében különleges hangsúly esett arra, hogy: Szent Igéje által Isten minden néphez a maga nyelvén szólott. Több országban még ezt az alapvető emberi és vallási jogot is megvonják a hívő emberektől – súlyos mértékben megsértve ezáltal a lelkiismereti és vallásszabadságot.

Állásfoglalás a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés tárgyában

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aggodalommal figyeli a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívásáról és megszervezéséről szóló vitát.

Az EMNT megalakulása óta kiemelt fontosságúnak tartja és szorgalmazza azokat a megnyilvánulásokat, amelyek a román társadalom és a nemzetközi közvélemény felé egyértelművé teszi az erdélyi magyar nemzeti közösség igényét a belső önrendelkezés elvén alapuló különböző közösségi autonómiaformák törvény általi biztosítása iránt. A Székely Nemzeti Tanács által megrendezett belső népszavazáshoz hasonlóan, amelynek során több mint kétszázezer székelyföldi polgár tette le támogató voksát Székelyföld területi autonómiája mellett, a választott – és ezáltal erős legitimitással bíró – önkormányzati tisztségviselők határozott állásfoglalása e kérdésben új lendületet adhat az autonómia ügyének.

A román katonai megszállásra emlékeztek Hódmezővásárhelyen

2009. július 24-én, a Hódmezővásárhely határában álló emlékművüknél azokra a magyar mártírokra emlékezett a város népe és önkormányzata, akik kilencven esztendővel ezelőtt a brutális román megszállás áldozatául estek. 1919. július 25-én „a román katonák egynéhány átálló, hitvány hazaáruló segítségével 56 ártatlan magyar embert végeztek ki itt, a Kutasi úton…, akiknek nem másért kellett meghalniuk, hanem csak azért, mert magyarok voltak” – mondotta emelkedett emlékbeszédében Kószó Péter alpolgármester.

A katonai tiszteletadás mellett megtartott, méltóságteljes megemlékezésen a Bocskai István lövészdandár fúvószenekara kísérte a koszorúzást. Történelmi egyházaink képviseletében Bán Csaba református lelkipásztor és Németh László római katolikus tábori lelkész végeztek ige- és imaszolgálatot.

Tőkés László az Ujgur Világkongresszus képviselőivel találkozott

Ma délelőtt, saját kezdeményezésre, Tőkés László európai parlamenti képviselőt felkereste hivatalában az Ujgur Világkongresszus (World Uyguhr Congress – WUC) népes küldöttsége, Asgar Can alelnök és Dolkun Isa főtitkár vezetésével. Az emigrációban élő ujgurok vezetőit elkísérték az őket támogató Képviselet Nélküli Nemzetek és Népek Szervezetének (Unrepresented Nations and Peoples Organization – UNPO) tisztviselői.

A Világkongresszus küldöttei az Európai Parlamentben keresnek támogatókat a tibetiekhez hasonlóan brutális kínai kommunista elnyomást szenvedő ujgurok számára. Amint az közismert, a Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány fővárosában, Urumcsiban e hónap elején tartott békés tüntetés elfojtására a kínai hatóságok valóságos vérfürdőt rendeztek.