A tudásháromszög és a kisebbségi kérdés

Amint az köztudott, Brüsszelben ezen a héten, 2010. január 11–14. között került sor az Európai Parlament szakbizottságaiban a 26 európai biztosjelölt meghallgatására. Január 14-én, csütörtökön Androulla Vassiliou jelöltet hallgatta meg a Kulturális és Oktatási Bizottság, akinek az oktatási, kulturális, többnyelvűségi és ifjúsági tárcát szánja José Manuel Barroso az Európai Bizottságban.

Említésre méltó, hogy a többnyelvűség kérdése – amelyet eddig külön biztosi tisztségben a román Leonard Orban felügyelt – ide került, tehát kisebbségi szempontból megnőtt ennek a biztosi területnek a súlya. Szintén ide kapcsolódik, hogy a Tőkés László EP-képviselő által is kezdeményezett új kisebbségügyi tárca helyett – mely önmagában végül is nem jött létre – az Európai Bizottság a kérdéskört az igazságügyi és alapjogi biztos hatáskörébe utalta át, ami ugyancsak előrelépést jelent a kisebbségi jogok érvényesítése terén.

A Doris Pack CULT-elnök által vezetett meghallgatást nagy érdeklődés övezte. Számos kérdés hangzott el többek között a diákok és tanárok mobilitásáról, az európai oktatás és képzés jövőjéről, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről. Ez utóbbi létrehozásával az EU megpróbálja egységesíteni a „tudásháromszöget”, összehangolva az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalatok tevékenységét, fejtette ki a biztosjelölt. Továbbá hangsúlyozta az oktatási rendszer átalakításának fontosságát is, mely elengedhetetlen feltétele a tudásalapú európai társadalom létrehozásának, valamint a fiatalok képzését, illetve az egész életen át tartó tanulás erősítését, ugyanakkor gazdag kulturális örökségünk ápolását is előtérbe helyezte.

Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke a szlovák nyelvtörvény diszkriminatív jellegére hívta fel Androulla Vassiliou figyelmét. Mit kíván tenni a jelölt annak érdekében, hogy az Európai Unióban egyetlen nyelvi kisebbséget se érhessen hátrányos megkülönböztetés – kérdezte a fideszes politikus. A leendő biztos láthatóan felkészült a problémára, úgy fogalmazott, hogy ismeri az ügyet, és az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a törvény alkalmazását, de csak akkor léphet közbe, hogyha az uniós jogot sért. A kisebbségi és nyelvi jogok az alapvető emberi jogok közé tartoznak, amelyek tiszteletben tartását számos nemzetközi egyezmény garantálja, így azt minden tagállamnak kötelessége betartani – tette hozzá. Schmitt Pál válaszában reményét fejezte ki, hogy az önálló többnyelvűségi biztosi poszt megszüntetése ellenére ez a terület továbbra is kiemelt figyelmet fog élvezni az Európai Bizottság részéről.

Tőkés László kérdésfelvetésében (amelyet mellékelünk) kárpát-medencei regionális összefüggésben, egységes magyar nemzeti ügyként közelítette meg az utódállamokba szakadt kisebbségi magyar közösségek nyelvi, kulturális és vallási önazonosságának kérdését – a Trianoni békediktátum 90. évfordulójáról is megemlékezve egyben. Az idénre meghirdetett Trianoni Emlékév kapcsán nem csupán az Európa több országában fennálló kisebbségellenes diszkriminációra kérdezett rá, hanem az ezután csatlakozni kívánó államok Unióba való felvételének szempontjából is a jelölt figyelmébe ajánlotta a kisebbségvédelem kérdését.

Európai képviselőnk felszólalását furcsa és váratlan fejlemény „zárta rövidre”. Szokatlan módon, az európai „játékszabályokkal” szöges ellentétben Doris Pack elnök félbeszakította képviselőnk utolsó mondatát, udvariatlan nyersességgel zárva ki annak lehetőségét, hogy a ciprusi biztosjelölt választ adhasson a feltett kérdésekre. Ezzel együtt az elnökasszony annak a vélekedésének is hangot adott, hogy a közmeghallgatás során „túl sok szó esett a magyar-kérdésről”. A valóság viszont az, hogy Schmitt Pál szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatos – érdemi – felszólalását kivéve, a többi magyar EP-képviselő – Sógor Csaba és Mészáros Alajos – kérdésfelvetéseikben legfeljebb csak érintették az úgynevezett magyar ügyet.

Az ezen a héten véget érő közmeghallgatások nyomán az egyes szakbizottságok értékeléseit Jerzy Buzek EP-elnök, valamint a politikai képviselőcsoportok vezetői foglalják össze és értékelik. Tervek szerint az Európai Parlament plénumán, 2010. január 26-án szavaznak majd a biztosok kinevezésének jóváhagyásáról.

Brüsszel, 2010. január 15.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

Kérdés

Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság
oktatási, kulturális, többnyelvűségi és ifjúságpolitikai tárcájának biztosjelölti meghallgatásán

Kilencven esztendővel ezelőtt, a trianoni békeszerződés nyomán Magyarország elvesztette területének hetven százalékát, és lakosságának több mint hatvan százalékát. E trianoni diktátum következményeként ma is több mint hárommillió magyar él az Magyarországgal határos országok területén.

Ezen kisebbségi magyar közösségek továbbra is a nyelvi és kulturális asszimiláció áldozatai bizonyos utódállamokban, hiszen napjainkban is súlyosan korlátozzák anyanyelvük használatát, hagyományaik ápolását és vallásuk gyakorlását. Mindez pedig egyértelmű bizonyítéka a nemzeti identitásuk megsemmisítését célzó törekvéseknek.

Személy szerint miképpen kíván hozzájárulni annak az Uniós politikának a gyakorlatba ültetéséhez, amely intézményesen felfedné és megakadályozná a tagországok területén gyakorlatban lévő, hasonló diszkriminatív bánásmódot, hovatovább, a multikulturalitás gazdagító különbözőségének európai szellemében inkább védelmezné és népszerűsítené a kisebbségi nyelveket és kultúrákat?

Miképpen szavatolná, hogy az európai csatlakozás küszöbén álló, illetve a későbbiekben csatlakozni kívánó országokban – például Szerbiában és Ukrajnában – sem alkalmaznak hasonló, hátrányos megkülönböztetést a kisebbségi magyar közösségekkel szemben?

Brüsszel, 2010. január 13.