hírek
Az örmény népirtásról az EP-ben
Idén 95 esztendeje annak, hogy a bukása határára érkezett Oszmán Birodalomban elkezdődött az, a szó modernkori értelmében vett népirtás – a törökországi örmény közösség rendszeres és módszeres megsemmisítése –, mely a XX. század többi, hasonló mérvű és természetű néppusztításaival együtt a „genocídium” szakkifejezés nemzetközi jogba való bevezetését tette indokolttá. Az új jogi szakfogalom megalkotását (1943) Raphael Lemkin professzor azért tartotta szükségesnek, mert a népirtás „oly sokszor megtörtént… előbb az örményekkel szemben, majd ezt követően Hitler lépett akcióba…”
A „magyar ugartól” az „Óceánig”
„Szántsatok magatoknak új ugart, és ne vessetek tövisek közé!” – idézte Tőkés László EP-alelnök a 2010-es Ady-zarándoklat mottójaként Jeremiás könyvéből (4,3) az igét. Ady Endre 133. születésnapja alkalmából a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) és a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) szervezésében idén is elzarándokoltak a költőóriás tisztelői Érmindszentre, Ady szülőfalujába, hogy az 1957-ben megnyitott emlékmúzeum udvarán álló szobor előtt elhelyezzék az emlékezés koszorúit.
Laudatio Dr. Christoph Pan professzor tiszteletére
Christoph Pan professzor egyik interjújában úgy fogalmaz, hogy „beleszülettem a kisebbségi problémákba”. Ezzel nincsen egyedül, sorsában sokan osztozunk, hiszen amint éppen tőle megtudhattuk, Európában több mint háromszáz kisebbségi népcsoport él, melyekhez együttvéve több mint 100 millió ember tartozik. Ez azt jelenti, hogy minden hetedik európai valamely kisebbségi nemzeti közösség tagja. A bő háromszáz népcsoportnak több mint a fele – nevezetesen 166 – Kelet- és Közép-Európában honos.
Christoph Pant kitüntették Budapesten
„Az új magyar kormány nagy megvalósításaként értékeljük, hogy a Külügyminisztériumban ma az autonómiát, illetve az európai autonómiaküzdelmek egyik megtestesítőjét, Cristoph Pant ünnepelhetjük” – kezdte Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke laudációját abból az alkalomból, hogy ma, 2010. november 18-án Budapesten a dél-tiroli autonómia egyik atyját, Christoph Pant a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak érvényesítéséért és a kisebbségi autonómia-koncepció megvalósításáért végzett több évtizedes nemzetközi munkássága elismeréseképpen a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozatával tüntették ki.
Az EP vezetői és az egyházak
A közel egy esztendővel ezelőtt hatályba lépett Lisszaboni Szerződés 17. cikkelye a 2001-ben, az európai egyházak által elfogadott Ökumenikus Chártával (Charta Oecumenica) összhangban előirányozza, hogy az Európai Unió folytasson párbeszédet az egyházakkal és vallási közösségekkel. Ennek megfelelően 2010. november 17-én magas szintű találkozóra került sor Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, valamint az Európai Közösség Püspökkari Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) és az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) vezető képviselői között. Az EP vezetője Tőkés László vallási ügyekben illetékes alelnök, valamint Szilágyi Zsolt kabinetfőnök és Fearghas O’Beara, az elnöki hivatal vallásügyi tanácsosa társaságában fogadta a lengyelországi Piotr Jarecki püspököt, a COMECE alelnökét, Piotr Mazurkiewicz főtitkárt, illetve a franciaországi Emmanuel ortodox metropolitát és Rüdiger Nollt, a CEC CSC igazgatóját. A megbeszélés tárgyát a Lisszaboni Szerződés hivatkozott – nagy jelentőségű – cikkelyének az alkalmazása, az EU és az egyházak közötti intézményes párbeszéd kialakítása képezte. Az egyházfők elismerésüket fejezték ki az EU és a vallási vezetők nyári csúcstalálkozójának megrendezéséért és további magas szintű találkozót javasoltak. Továbbá felvetették, hogy az EU külpolitikája kiemelt figyelmet fordítson a világ más részein élő üldözött keresztény közösségek jogainak védelmére.
Heti összefoglaló
Ezen a héten az Európai Parlamentben Tőkés László EP-alelnök munkarendje a szolidaritás, az emberi jogok és méltóság tisztelete kulcsfogalmai köré szerveződött.
Kedden, november 16-án, Jaroslaw Walesa szervezésében „Szolidaritás a jövőért” címmel került sor arra a rendezvényre, melynek díszvendége a lengyel rendszerváltás legendás alakja, Lech Walesa volt. A Szolidaritás 30 éves megalakulása alkalmából rendezett konferenciát Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke nyitotta meg. Felszólalt többek között Tune Kelam észt néppárti képviselő, aki az európai szolidaritás és a demokráciáért való harc folytonosságára hívta fel a figyelmet. Sandra Kalniette litván néppárti képviselőasszony Lech Walesa történelmi érdemei iránti elismeréssel szólt Lengyelországnak a rendszerváltozás elindításában játszott szerepéről.
A történelmi múlt „integrációja” nélkül nem lehet szó európai integrációról
1. 2010. november 10-én az Európai Történelmek Megbékéltetése (Reconciliation of European Histories) elnevezésű munkacsoport az Európai Parlamentben tartotta soros ülését. Meghívott előadói Jan Tombiński nagykövet, a brüsszeli lengyel EU-Állandó Képviselet vezetője és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke voltak.
Sandra Kalniete lett néppárti képviselőasszony, a munkacsoport elnöke felvezető beszédében vázolta az ülés napirendi pontjait, kiemelve a munkacsoport lehetséges szerepét abban, hogy az európai népek és országok történelmei egységesítődjenek, és a jövő nemzedékek valósághű és hiteles oktatásban részesüljenek saját múltjuk, illetve Európa közös történelme tekintetében.
A válságért felelősöket vizsgálja az ügyészség, ne a közösségi ügyért következetesen kiálló hiteles személyeket
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöksége aggasztónak tartja azt a cinikus és cinkos hozzáállást, amelyet a Legfelső Ítélőtábla és Semmítőszék melletti Ügyészség Szervezett Bűnözést és Terrorizmust Kivizsgáló Igazgatósága (DIICOT) tanúsít elnökünk, Tőkés László ellen indított koncepciós eljárás rendjén.
Az nem okozott meglepetést, hogy a Szociáldemokrata Párt egyik helyi vezetője a párt megroggyant erdélyi támogatottságának helyreállítására jobb stratégiát nem talál, mint azt, hogy Tőkés László Székelyföld területi autonómiáját ismételten szorgalmazó nyilatkozatai ürügyén – ország- és nemzetféltésüket bizonyítandó – jogi köntösbe bújtatott politikai támadássorozatot indítson az Európai Parlament alelnöke ellen. Nem először és valószínűleg nem is utoljára teszi ezt. Még a módszer sem túl eredeti, hiszen hasonló vádakat – „az ország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására való uszítás”, „az állam területi egységének, szuverenitásának és függetlenségének csorbítása”, egyszóval „hazaárulás” – koholtak ellene 1989 decemberében is. Igaz, akkor a Ceauşescu-rendszer politikai rendőrsége, a hírhedt Securitate boszorkánykonyhájában főzték ki mindezt. Minden bizonnyal és ugyanazon személyek plántálták át koholmányaikat a rendszerváltozás utáni világba is.
Nyilatkozat a hazaárulás vádjának tárgyában
A „Ziua de Cluj” napilap 2010. október 5-i számában cikket közöl arról, hogy „Tőkés ellen a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus ügyészei vizsgálódnak”. Azt állítják, hogy: „a Tusványosi Nyári Táborban, július végén, Tőkés azt mondta, hogy a székelyeknek az utcán kell kérniük a területi autonómiához való jogukat. Ennek az állításnak az alapján a Kolozsvár-Napoca-i Szociáldemokrata Párt-szervezet (SZDP) frissen megválasztott elnöke, Mircea Jorj panaszt nyújtott be a Legfelső Ítélő Tábla és Semmítőszék melletti Ügyészségre a református püspök ellen, akit az államhatalom aláaknázásával és a román Alkotmány súlyos megsértésével vádol meg.”
Tőkés László Szerbiában
Tőkés László, az Európai Parlament balkáni integrációért felelős alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács (EMNT) elnöke Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök társaságában háromnapos szerbiai látogatáson vesz részt. 2010. november 2-án, Szabadkán az EMNT vezetői tiszteletüket tették az 1944–1945-ös kivégzett ártatlan áldozatok emlékére állított, a „Vergődő madár” nevet viselő emlékműnél tartott megemlékezésen, és megkoszorúzták a tömegsíron található szobrot. Tőkés László EP-alelnök a későbbi beszélgetések során többször is felvetette, hogy az emlékmű nemzeti emlékhelyeink egyike lehetne.
fényképek
videók
ajánlott oldalak
