2011. március 29. kedd
Send this article Print this article

Közös múlt – közös jövő

Európai Parlament – Európai Néppárt
Közmeghallgatás
Tárgy: Mit tudnak az európai fiatalok a totalitárius rezsimekről?
Brüsszel, 2011. március 29.



 
   Az utóbbi években az Európai Parlamentben különleges figyelem irányul a történelmi múltra. Az Európai Unió megalakulásának félszázados jubileuma, másfelől a Berlini Fal leomlásának, valamint a kommunista diktatúra tagországonkénti bukásának húszéves évfordulói az időszerűség erejével irányítják figyelmünket közös múltunk eseményeire és azok tanulságaira.
   A múltidézés jegyében új európai intézmény van születőben, melynek terve és előzményei mintegy két évtizedre nyúlnak vissza. Március elején a Parlament Elnöksége és illetékes testületei zöld utat adtak az Európai Történelem Háza megvalósításának. Reményeink szerint 2014-ben megnyithatja kapuit az új intézmény, melynek rendeltetése Európa közös történelmének a bemutatása, különös tekintettel a totalitárius rezsimek által sújtott XX. századra, illetve a történelmi katasztrófák korszakából kiutat mutató európai integráció folyamatára.
   A volt kommunista országok – Lettország, Szlovénia és Románia – európai képviselőinek a szervezésében sorra kerülő, mai közmeghallgatáson arra keressük a választ, hogy közös múltunkkal miért szükséges szembenéznünk. A nyomunkba lépő ifjú nemzedékekkel azt kívánjuk megértetni, hogy közös múlt nélkül közös jövendőnk is elképzelhetetlen: Európa egységének megteremtése történelmi múltunk integrációját is megköveteli. Ezen belül pedig éppen úgy szükség van a gyilkos háborúk és a gyűlöletes diktatórikus rezsimek feltárására, mint előre mutató történelmi, nemzeti és kulturális értékeink és örökségünk felmutatására, melyekre a jövő Európája épülhet.
   Elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy európai történelmi tudatunkban és felfogásunkban az I. világháborúhoz vezető imperializmus, valamint a II. világháborút előidéző nácizmus és fasizmus már jóideje az őket megillető helyre kerültek. Nem így a mindkét világégésben meghatározó szerepet játszó, majd a múlt század második felének egész európai és világtörténelmét megpecsételő – totalitárius – kommunista világrendszer, melynek történelmi meg- és elítélésével, valamint tragikus örökségének a felszámolásával mindmáig adósok vagyunk.
   A totalitárius rezsimek megítélésében nem használhatunk kettős mércét. A háborús bűntettek, a népirtás és a tömeggyilkosságok, bármely diktatúra is kövesse el azokat, mindcsak emberiség elleni bűncselekmények maradnak, melyek ellen minden esetben, egyaránt fel kell lépnünk. – A budapesti Terror Házának mintaértékű koncepciója, valamint a 2008. júniusi Prágai Nyilatkozat és az Európai Parlament 2009. áprilisi Határozati Állásfoglalása példamutató és irányadó ebben a vonatkozásban.
   A totalitárius múlt visszahúzó örökségétől csak a történelmi emlékezet gyógyítása és a történelmi megbékélés révén szabadulhatunk – ez pedig sine qua non-ja az egységes Európának. Ahhoz viszont, hogy Európa Ifjúságának egy egészséges múlt- és jövőképet nyújtsunk – a múlt dolgai tekintetében mindenekelőtt a mai felnőttek világában és agyában kell rendet teremtenünk.
  Az Európai Történelem Házának megálmodói és megalkotói minden bizonnyal történelmet írnak. Erre viszont föltétlenül szükség van ahhoz, hogy utána az európai történelemkönyvek is megíródjanak…
 
                                                                                      Tőkés László
 


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010