Nyilatkozat a székelyföldi nagygyűlés kapcsán

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa 2009. február 6-i Határozati állásfoglalásában arra szólítja fel erdélyi politikai és közéletünk szereplőit, hogy „maradéktalanul fogjanak össze nemzeti közösségünk autonómiájának megvalósítása érdekében”. Az európai parlamenti választásokra tekintő állásfoglalás híven kifejezi Egyházkerületünk következetes kiállását nemzeti közösségünk ügye mellett – egyenes folytatásaként és részeként annak az egyházi közéleti szerepvállalásnak, mely a 2003. február 1-i, szatmárnémeti rendkívüli egyházkerületi közgyűlés révén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásához vezetett.

Tőkés László Svájcban

2009. február 6–8-án Tőkés László püspök, EP-képviselő a Zürichi Magyar Egyesület meghívására látogatást tett Svájcban. Ez az útja részét képezi annak a látogatás-sorozatnak, melynek rendjén, a nemzeti összefogás munkálása jegyében, az eltelt év folyamán felkereste a határon túli – Kárpát-medencei és nyugati – magyar közösségeket, a következők szerint: Ausztrália, Ausztria, Szerbia/Délvidék, Szlovákia/Felvidék, Ukrajna/Kárpátalja, Horvátország/Drávaszög és Svájc.

Tőkés László nyilatkozata az EP-választásokról

Nyilatkozat

2007 szeptemberében azért hiúsult meg egy közös nemzeti jelöltlista felállítása az európai parlamenti választásokra, mivel az RMDSZ vezetősége kizárólag egy, a számomra felajánlott „bejutó hely” elfogadásához kötötte a megállapodást, az együttműködés érdemi feltételeiről és tartalmi részéről – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról, továbbá az egypárt-rendszer gyakorlatára épülő politikai érdekképviselet valós reformjáról és autonómia-törekvéseink közös képviseletéről– viszont nem volt hajlandó megegyezni.

Vita az EP-ben a kisebbségi jogokról

A magyarság körében nagy megütközést keltettek Traian Băsescu azon kijelentései, melyeket legutóbbi budapesti látogatásakor tett. A román államelnök egy cseppet sem feszélyezte magát, amikor hivatali kollégája, Sólyom László jelenlétében ezekkel a szavakkal utasította rendre a székelyeket: „soha nem lesz autonómia Székelyföldön, mivel Románia szuverén és egységes nemzetállam”. „Románia soha nem fogja elismerni a kisebbségek kollektív jogait” – tette hozzá, majd önelégülten hangsúlyozta ki, hogy: „Románia megfelel a kisebbségekkel való bánásmódra vonatkozó összes európai uniós elvárásnak”.

Tőkés László a kisebbségi jogokért és Székelyföld autonómiájáért

Tőkés László püspök, EP-képviselő 2009. január 31-én, képviselőtársa, Glattfelder Béla, valamint Kovács Péter polgármester meghívására egy, a Fidesz-MPSZ által rendezett farsangi polgári találkozón vett részt Cinkotán, Budapest XVI. kerületében. Tizenkilenc évvel ezelőtt európai képviselőnk ugyanitt – a rákosszentmihályi református templomban – találkozott a Ceauşescu-diktatúra által elűzött erdélyi menekültekkel.

Párbeszédsorozat a magyar összefogásról

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke újévi sajtótájékoztatóján, 2009. január 9-én egy „új kezdet” jegyében amellett érvelt, hogy az erdélyi magyar közélet megannyi alakítója között összefogásra van szükség. Ennek érdekében levélben fordult az RMDSZ elnökéhez, valamint a polgári-nemzeti oldalt képviselő szervezetek vezetőihez.

Sólyom László fogadta Tőkés Lászlót

Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke 2009. január 28-án a Sándor-palotában fogadta Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét. Az államfő meghívásának eleget téve Tőkés László – az EMNT alelnökei, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor kíséretében – beszámolt a romániai politikai helyzetről, illetve rövid helyzetképet festett az erdélyi magyar politika aktuális állapotáról.

Tőkés László a párbeszédről

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként és európai parlamenti képviselőként a 2009-es év elején egyfajta „új kezdet” jegyében amellett érveltem, hogy az erdélyi magyar közélet megannyi alakítója között összefogásra van szükség. „Ennek alapfeltétele viszont a politikum, az egyházaink és a civil szféra pillérein nyugvó új társadalmi közmegegyezés, melynek alapjául az 1990-ben, széleskörű konszenzus alapján megfogalmazott programunk – a közösségi autonómiák igénye szolgálhat.” – fogalmaztam meg erdélyi közösségünk „nemzeti minimumát”.

Tőkés László jelentése a kutatói mobilitásról

Az Európai Parlament tevékenységének jelentős részét az EP húsz állandó szakbizottsága készíti elő. Elnökségi javaslat alapján minden bizottság tagjai és póttagjai közül egy jelentéstevőt jelöl ki a jelentések, valamint vélemények elkészítésére. A folyamat, amely során a tagok módosító indítványokat fogalmazhatnak meg, néhány hónapig is eltarthat. A módosítók megvitatása, illetve ezek megszavazása a bizottságok havonkénti ülésszakain történik. Ezt követően a képviselőcsoportok is megvitatják az elkészült munkadokumentumokat, majd az EP havi plenáris ülésén végső szavazásra kerül sor. Az EP eljárási szabályzata szerint minden EP-képviselő tagja, illetve póttagja lehet legalább egy bizottságnak.

Sikeres volt a Van kiút konferencia

Fontos döntés előtt állunk, van kiút, csak lépni kell

A harmadik Van kiút című konferenciát tartották meg múlt hét pénteken a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) dísztermében.

A 15 millió magyar felekezeten átívelő lelki kohéziója jel-mondatú rendezvényt Nagy Imre, a Magyar Televízió szerkesztője nyitotta meg, aki moderátorként volt jelen. „A társadalomra nem a politikai és a gazdasági krízis jelenti elsősorban a veszélyt, hanem a morális válság. Ha ezt belátjuk, megtaláljuk a kivezető utat" – fogalmazott.