Tizennyolcezren tüntettek Csíkszeredában – az autonómiáért

Szűkösnek bizonyult pénteken délután Csíkszereda – a Ceauşescu-korszakból csak Tapstér néven ismert – főtere. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett tiltakozó megmozduláson mintegy tizennyolcezren vettek részt, hogy kifejezzék felháborodásukat a román kormány leplezetlen elrománosító politikája miatt, amely az elmúlt hetekben a székelyföldi intézményvezetők leváltásában csúcsosodott ki. A tüntetésen szinte mindenik székelyföldi település képviseltette magát, még a viszonylag távol eső marosszéki falvak helységnévtábláit is látni lehetett. Sokan népviseletben, székely és magyar zászlókkal érkeztek a tüntetésre, de látni lehetett Árpád-sávos zászlókat is. A rendezvényen részt vettek a Magyar Polgári Párt tagjai is, a tömegben számos vezető tisztségviselő volt jelen.

Bevezetőjében Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere kijelentette, húsz év alatt eljutottunk oda, hogy Székelyföldön egy vezetői tisztség betöltéséhez a magyar nyelv ismerete kizárólagos feltétel lett. Csak éppen nem úgy, ahogy az természetes és kívánatos volna, hanem úgy, hogy aki beszél magyarul, az ebből a versenyből ki van zárva... Székelyföldön olyan vezetők kellenek, akik ismerik a magyar nyelvet, akik ismerik, értik az itt élők gondjait, és ez csak összefogással valósítható meg. „Itt van Markó Béla és Tőkés László, az a két ember, aki megteremtette a magyar összefogást. Összefogtak és megmutatták, hogy van kiút, és ez a kiút az autonómia" – hangsúlyozta Ráduly.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében azt emelte ki, hogy Európa nem tehet már úgy, mintha nem tudna a szinte kétmilliós romániai magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, erőszakos elrománosításáról, hisz ő minden adódó alkalommal szót emelt – és ezentúl is szót fog emelni – a jogfosztások ellen. A püspök szerint a román kormánypártok Európával szemben haladnak, és ellentmondanak saját európai anyapártjaiknak, ezért Brüsszelnek is észre kell vennie, hogy ez a román politika nem szalonképes. Elmondta, hogy Winkler Gyulával, Sógor Csabával és Szilágyi Zsolttal közösen levelet fogalmaztak meg az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosonak, amelyben ismertették a román kormány által az erdélyi magyarsággal szemben legutóbb elkövetett diszkriminatív cselekedeteket, és arra kérték, hogy határozottan lépjen fel az etnikai tisztogatásnak minősülő lépésekkel szemben. Azoktól, akik nincsenek megelégedve az Összefogás Listájával, Tőkés azt kérte, tegyék félre személyes sértődöttségüket, kicsinyes pártérdekeiket, és lássák be, hogy az autonómiát csak együtt tudjuk kivívni.

A közvélekedéssel ellentétben a román politika nem okos és ravasz, hanem éppenséggel ostoba – állította beszédében Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. – Ostoba, mert 90 éve próbálják a román kormányok újra és újra eltiporni a magyar népet, eltiporni a magyar iskolákat, 90 éve próbálnak helytartókat küldeni a nyakunkra és dönteni a magyarok feje fölött, de ez nem sikerült, és most sem fog sikerülni. Azért is ostoba a román politika, mert mindegyre azt bizonygatja, hogy nem kell az autonómia, de közben éppen arra vezet rá bennünket, hogy igenis szükség van rá, és szükség van a székelyföldi területi autonómiára is, hiszen látható, hogy autonómia nélkül milyen durván beavatkoznak közösségünk mindennapjaiba.

Korodi Attila képviselő szerint elfogadhatatlan, és megalázó, ahogy egy 20 éves, lassan kialakuló, de egyre jobb eredményeket mutató szokásrendet lesöpörnek az asztalról, csak azért, hogy a két kormányzó párt megfizethesse támogatóit – bármi áron. Mi nem a román politikától, hanem a romániai jogrend megváltoztatásától várjuk a megoldást. „Számunkra csak a közösségi autonómiaformák garantálják a megoldást egy békés, fejlődő országos berendezkedésre" – jelentette ki Korodi. A tüntetés felemelő pillanata volt, amikor egy fiatalokból álló kórus lépett a színpadra, amely a Role együttes zenei kiséretével színes előadásban énekelte el az Összetartozunk című könnyűzenei számot. Ezt követően Ferencz-Salamon Alpár-László lépett a mikrofonhoz, aki Ferenczes István versét szavalta.

A tiltakozó naggyűlésen beszédet mondott még Pál Ferenc, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének székelyföldi alelnöke, Darvas Kozma József címzetes esperes és Szatmári Ingrid református lelkipásztor, akik áldásukat adták a tüntetőkre, végezetül pedig Gyerkó László szenátor felolvasta a Csíkszeredai Kiáltványt.

A nagygyűlés a magyar és székely himnuszok eléneklésével ért véget.

Kovács Csaba