hírek
„Európaizálni” Kuba ügyét
Az Európai Parlament brüsszeli központjában 2010. január 13-án Jerzy Buzek EP-elnöke védnökségével Kuba jövője, az emberi jogok, valamint az Európai Unió Kuba irányában követendő politikája tárgyában rendezett politikai szemináriumot a varsói Lech Walesa Intézet.
Az Intézet névadójának nevében Jaroslaw Walesa európai képviselő – a volt lengyel államfő fia – köszöntötte a népes közönséget. A tanácskozás levezető elnökeként Jacek Saryusz-Wolski lengyel EP-képviselő tartott megnyitó beszédet, és mutatta be az ügy iránt elkötelezett, többségükben spanyol és kubai előadókat.
„Nem vagyunk a meghátrálás emberei…” – ünnepi istentisztelet a marosvásárhelyi vártemplomban
Ötvös József esperes és a marosvásárhelyi reformátusok meghívására a húsz évvel ezelőtti istentisztelet emlékére 2010. január 10-én ismét Tőkés László püspök, EP-képviselő hirdetett igét a marosvásárhelyi Vártemplomban. A volt temesvári lelkipásztort az egyházközség vegyeskara a „Psalmus” kórusművel köszöntötte.
„Az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem. De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” (Zsid. 10, 38-39.) – hangzott az ige. Tőkés László ennek kapcsán, miután kegyelettel megemlékezett az áldozatokról, a húsz évvel ezelőtti örömről és a szabadság megtapasztalásáról elevenítette fel emlékeit – ami akkor történt, az hiteles és valóságos volt, jelentette ki. 1989 decembere a vég és kezdet is volt egyben, az embertelen kommunista diktatúra vége, és a demokrácia kezdete – a kérdés az, hogy melyiket hangsúlyozzuk ilyen ünnepi alkalmakkor? Mire emlékezünk? Az emlékezés önmagában semmit sem ér, mondta az erdélyi magyarok európai képviselője, ha nem eredményez cselekvést, ha nem jelenti a múltunkkal való őszinte szembenézést, akkor öncélúvá válik. Márpedig az emlékezésnek erőt kell adnia a jelenünkre és a jövőnkre nézvést is.
A magyar összefogás közös célokért való összehangolt cselekvést jelent
– az EMNT bővített elnökségi ülésének határozatai –
Szombaton, 2010. január 9-én Marosvásárhelyen tartotta idei első – bővített – ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Elnöksége.
Az Elnökség meghallgatta az EMNT küldöttségének beszámolóját az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) január 8-i tanácskozásáról, értékelte az EMEF működését és vitát folyatott a 2008 tavaszán elkezdett Erdélyi Magyar Összefogás politikájának hatékonyságáról. Ezzel kapcsolatban az Elnökség álláspontja a következő:
Zarándoklat Menyőbe
Menyői zarándoklattal zárult vasárnap, 2009. december 27-én az 1989-es események 20. évfordulójára szervezett Forradalmi Emlékév.
Közismert, hogy Tőkés Lászlót Temesvárról ebbe a szilágysági kis faluba „helyezte át” egykori, az államhatalmat kiszolgáló püspöke, Papp László. És ide hurcolta őt és feleségét, Tőkés Edithet a Szekuritáté 1989. december 17-én, hogy a napokon át tartó kihallgatások után itt, a karhatalom által elzárt faluban érje őket az örömhír: megbukott a kommunista rezsim.
Ahogy Molnár Kálmán nyugalmazott esperes megfogalmazta: ekképp vált Menyő egy hatalmas „nem”-ből (ti. Tőkés László nem engedelmeskedett a püspöki jogtalan határozatnak, és nem volt hajlandó elfogadni a menyői állomáshelyet) hatalmas „igenné”.
Ünnepi Nyilatkozat
Karácsony, Óév és Újesztendő alkalmából, a Temesvári Népfelkelés 20. évfordulóján
Krisztus Urunk születésének szent ünnepén Isten iránti hálaadással emlékezünk meg 1989 adventi váradalmainak csodálatos beteljesüléséről és Megváltó Karácsonyáról: az ateista-kommunista diktatúra „egyiptomi fogságából” való szabadulásunkról.
Az 1989-es Emlékév keretében a Vég és a Kezdet polaritásában vettük számba a szolgaság lerázásának, valamint a szabadság kivívásának kezdetét jelentő egykori felkelésünk eseményeit.
Tőkés László nyilatkozata
A romániai elnökválasztás, valamint az új romániai kormány megalakítása tárgyában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontja a következő:
- A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) immár negyedízben követ el megbocsáthatatlan hibát a romániai választások/szavazások terén, amikor is a 2004-es államelnök-választást (1) és a Traian Băsescu államfő leváltására irányuló referendumot (2007) (2) követően, ez év végén Mircea Geoană posztkommunista pártvezető melletti (3), illetve a parlamenti reform elleni (4) szavazásra szólította fel az erdélyi magyarságot.
- A novemberi, főképpen pedig a decemberi szavazások rendjén Markó Béla és Kelemen Hunor pártszövetsége csúfos vereséget szenvedett. Előző politikai kudarcaikat tetézve, az RMDSZ alól szinte egész szavazóbázisuk kicsúszott. A magyar szavazóknak több mint fele nem is vett részt a választáson/szavazáson; a maradék választók/szavazók több mint fele pedig a pártszervezet opciójával ellentétesen szavazott.
Erőnk felett való utunk van
A Temesvári Emlékhét zárórendezvényei
Szellemekben, anyagiakban és lelkiekben egyaránt gazdag rendezvénysorozat zárta a rendszerváltozás 20. évfordulójára emlékező temesvári emlékhetet. 2009. december 19-én délelőtt az Új Ezredév Református Központ frissen felavatott gyülekezeti termében mutatták be Vincze Gábor Gúzsba kötött kisebbség. Magyarok a 20. századi Romániában című kötetét. Toró Tamás történész a kötetet ismertetve felhívta a figyelmet: a csángómagyarok jelenkori történetét feldolgozó, valamint az ún „Lăcrănjean-ügyet” körüljáró tanulmányok mellett a szélesebb közönség figyelmére minden bizonnyal érdemesnek mutatkozik a harmadik részben közölt Kronológia. Bár az „Adatbank” elnevezésű internetes gyűjtőfelületen egy kezdetlegesebb formáját már megismerhették a világhálót használók, könyv formájában, javítva és bővítve először fér hozzá az olvasó a romániai magyarság történetét „napra pontosan” adatoló kronológiához, amely kilenc jól elhatárolható korszakolásban mutatja be az eseményeket 1944. augusztus 23-tól 1989. december 16-ig.
Temesvár rehabilitálása
Tőkés László püspök, EP-képviselő Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökével közösen 2009. december 18-án sajtótájékoztatót tartott Temesváron, a Református Templompalota Újvárossy Ernő Gyülekezeti Termében.
Toró T. Tibor a temesvári emlékhét főszervezőjeként rövid mérleget vont az eddigi eseményekről. A legláthatóbb jelei a 20. évfordulónak a Tőkés László által kapott díjak sorozata – fogalmazott Toró, majd kronológiai sorrendben felsorolta ezeket: Truman-Reagan Szabadságérem, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa által alapított a Forradalom Áldozatinak Emlékhelye Alapítvány adott át Washingtonban 2009. június 16-án. A forradalmi emlékév következő elismerése a magyarországi Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által novemberben átadott Bocskai-díj volt. A forradalom kezdeteként is nyilvántartott napon, december 15-én adta át a temesvári Operában szervezett Gálaesten Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos a Traian Băsescu román államfő által adományozott Románia Csillaga Érdemrendet. December 16-án az Európai Néppárt ünnepi ülésén Joseph Daul frakcióvezető Tőkés László EP-képviselőt a Robert Schuman-díjjal tüntette ki. Végezetül, 2009. december 17-én, a budapesti Terror Házában Tőkés László Gabriel Andreescuval közösen vehette át a XXI. Szazadi Intézet idén alapított Petőfi-díját a közép-európai népek szabadságáért.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Határozati Állásfoglalása a temesvári népfelkelés és forradalom 20. évfordulóján
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa Isten iránti hálával és köszönettel emlékezik meg a húsz évvel ezelőtt megtörtént forradalmi eseményről, amely Temesváron, a belvárosi református egyházközségben robbant ki. Tőkés László lelkipásztor és családja, a gyülekezet presbitériuma és az egyházközség tagjainak a kommunista diktatúrával szembeni küzdelme rövid időn belül tömegeket mozgósított és késztetett ellenállásra. A felekezeti és nemzeti hovatartozás elveszítette jelentőségét, a tömeg és a keresztény egyház egyazon célból – és Isten nevében – szövetkező közösséggé vált. Sok temesvári megélte azokban a napokban, hogy az otthontalanságra nyomorított egyház mégsem hazátlan, mert otthona van Istennél, a mennyben, és ez a tény mindenek felé emelő erővel párosul. Megélték az erőtlenségben jelentkező kegyelem csodáját. Bizonyossá lett, hogy az egyház ereje Temesváron sem a földi erők forrásából származott, hanem Isten láthatatlan erejéből, amit a gyülekezet éppen földi gyengeségének mélypontján tapasztalt meg. „És ezt mondta nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekszem azért az én erőtlenségeimmel, hogy Krisztus ereje lakozzék én bennem.” (2 Kor. 12, 9)
Tőkés és Andreescu vehették át a Petőfi-díjat
Tőkés László és Gabriel Andreescu kapta a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány idén alapított Petőfi-díját.
A Terror Házában tartott ünnepségen Schmitt Mária hősnek nevezte a romániai forradalom két szimbolikus alakját, olyan történelmi személyiségeknek, akik eredményesen harcoltak a közép európai népek szabadságáért. Románia budapesti nagykövete hazája nevében mondott köszönetet Tőkésnek és Andreescunak, hogy 20 évvel ezelőtt, a romániai forradalom idején példát mutattak tisztességből és emberségből.