Tőkés László levele az SZNT közgyűléséhez

A Székely Nemzeti Tanács tagjainak
 
Tisztelt Küldöttek!

Kedves székely Bajtársaim!

Szeretettel és aggodalommal üdvözlöm a székely székek egybegyülekezett képviselőit a Székely Nemzeti Tanács gyergyócsomafalvi ülésén.

Testvéri és bajtársi szeretettel gondolok Rátok, annál is inkább, mivel 2003-ban, a szatmárnémeti Láncos-templomban tartott rendkívüli bővített egyházkerületi Közgyűlésen a közösségi önrendelkezés ügyét közösen emeltük ki a feledés homályából és hoztuk ki a szőnyeg alól, elindítva azt a folyamatot, melynek eredményeképpen még abban az esztendőben megalakíthattuk a Székely Nemzeti Tanácsot, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot.

Egyház és közélet

Tőkés László európai parlamenti képviselő a 2009. szeptember 24-i sajtóértekezletét két nagy témakör mentén súlyozta.

Az első fontosabb kérdéscsoport az egyházi események kapcsán bontakozott ki: Tőkés László az egyházi közéleti szerepvállalás mintapéldájaként emelte ki a 2009. augusztus 30-i Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozót, amikor a szegedi Dómban a magyar egyházak elöljárói a határon túlra szakadt nemzetrészek jogai mellett álltak ki, többek között a szlovákiai nyelvtörvény, az ukrajnai oktatási törvény, valamint a csángók anyanyelvi misézésének akadályozása ellen emelve fel szavukat. Az egyházi eseménynaptár következő két fontos momentumaként a nemrégiben lezajlott IV. Partiumi-Felvidéki Találkozót említette, amely alkalomból a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) testvéregyházaként a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház vezetésével a felvidéki református magyarok küldöttsége látogatott el Nagyváradra. 2009. szeptember 23-án a Lelkészértekezleti Szövetség rendes évi gyűlésére került sor, amelyen sikeres és őszinte nyílt vitát folytattak az egyházi titkosszolgálati átvilágítás szükségességéről a nemrégiben megjelent Szigorúan ellenőrzött evangélium első kötete apropóján. A lelkészértekezleten előadást tartott a könyv szerzője, Molnár János is, aki készségesen válaszolt a lelkészek által felvetett kérdésekre.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állásfoglalása az RMDSZ kormányzati szerepvállalási szándékáról

Az RMDSZ elnöke az SZKT legutóbbi ülésén tartott politikai helyzetértékelésében kifejtette: az általa vezetett Szövetség kész részt venni bármilyen összetételű kormánykoalícióban, ha ez előrelépést eredményez a kisebbségi jogok területén.
 
Egy politikai párt természetéből eredően törekszik a végrehajtó hatalomban való részvételre, a kormányzás viszont nem lehet öncél, a miniszteri és államtitkári bársonyszékek megszerzése, hanem kizárólag eszköz egy politikai program gyakorlatba ültetésére.

Az erdélyi magyarság politikai programjának stratégiai lényege változatlan az elmúlt húsz évben: közösségként való megmaradásunk garanciája a közösségi autonómiák jogi kereteinek megteremtése, az autonómiák közjogi intézményrendszerének létrehozása és működtetése a demokrácia és a jogállamiság keretei között.

„Orra bukva az avaron, / és menni tovább mégis”

Újvárossy Ernő halálára emlékeztek vasárnap, 2009. szeptember 20-án az 1989-es események kiinduló helyszínén, a temesvár-belvárosi református templomban. Újvárossy Ernő Temesvár első halottja volt, 1989 szeptemberében találtak rá holtan a városszéli erdőben. Az 1989-es belvárosi templombővítés kulcsembereként kiállt református egyháza mellett, a folyamatos zaklatások, fenyegetések ellenére mindent megtett az építkezés előremozdítása érdekében – halálának okaira azóta sem derült fény.

Tőkés László EP-képviselő nyilatkozata Ştefan Guşă tábornok marosvásárhelyi szobrának felállításával kapcsolatban

Múlt heti ülésén az Európai Parlament Theodor Stolojan volt miniszterelnök vezette Romániai Néppárti Delegációja egy kiállítással egybekötött megemlékezést irányozott elő Brüsszelben, a Vasfüggöny leomlásának, illetve a Ceauşescu-diktatúra megbuktatásának 20. évfordulója alkalmából.

Szintén a sorsfordító évfordulóhoz kapcsolódik az, az 1989-es Emlékév keretében, 2009. szeptember 20-án, Temesváron sorra kerülő emlékünnepély, mely Újvárossy Ernő református építésznek állít emléket, aki méltán tekinthető a húsz évvel ezelőtti népi ellenállást sújtó hatalmi erőszak első áldozatának.

A kegyelet és a forradalmi megemlékezés ezen alkalmaival szöges ellentétben a Marosvásárhelyi Önkormányzat nem a hősöknek és az áldozatoknak kíván emléket állítani, hanem provokatív és szentségtörő módon, a kommunista pártállam örökölt cinizmusával a tömeggyilkos Ştefan Guşă tábornok szobrának felállításával készül a jeles évfordulóra.

Jerzy Buzek és José Manuel Barroso az EP-ben – közös pont a szolidaritás

Szeptemberi – első – strasbourgi munkahetében fontos eseményekre került sor az Európai Parlamentben.

Szeptember 15-én, a Parlament plenáris ülésén tartotta meg Székfoglaló beszédét Jerzy Buzek, a testület újan választott elnöke. Személyét és beszédét különleges rokonszenv övezte – nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy az elnökök sorában ő az első kelet-közép-európai politikus.

A lengyel elnök programadó beszédében kihangsúlyozta, hogy mandátuma idején az EP felügyeleti szerepének az erősítésére fog törekedni. A kölcsönös szolidaritás vonatkozásában kijelentette, hogy: „mindenkinek saját érdeke az, hogy a mások érdekeit szolgálja”. A bővítési politika folytatását a béketeremtés eszközeként ítélte fontosnak. A környezetvédelem terén valóságos „zöld forradalmat” tartott szükségesnek, a globális válságkezelés érdekében pedig „az önkorlátozás etikájának a meghonosítását” sürgette.

Magyar bírálatok az EP-ben – Tőkés László nyilatkozata

Amint azt az MTI is hírül adta, élesen bírálták magyar európai parlamenti képviselők a nyáron módosított szlovákiai államnyelvtörvényt az Európai Parlament plenáris ülésén, hétfőn Strasbourgban. Az új összetételű EP első érdemi munkanapján, napirend előtti felszólalásában Schmitt Pál (Fidesz), a képviselőtestület alelnöke úgy fogalmazott, Szlovákiában olyan atrocitás érte az EU egyik hivatalos nyelvét, a magyart, amely teljes mértékben ellentmond az európai szellemiségnek. Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint Pozsony súlyos jogsértést követett el, márpedig „az EU hitelességét kezdi ki, ha csak az unión kívüli jogsértések esetén emeli fel a szavát”. Írásban beadott hozzászólásában többek között Gyürk András és Gál Kinga Fideszes képviselők is szóvá tették a sérelmeket. Ebbe a sorba illeszkedik Tőkés László erdélyi magyar EP-képviselő ugyancsak írásban benyújtott Felszólalása, valamint az e kérdéskörben kibocsátott Nyilatkozata:

Állásfoglalás

A székelyföldi önkormányzati tisztségviselők hétvégi találkozói elleni szélsőséges támadások azt mutatják, hogy Romániában a többség és a számbeli kisebbséget alkotó magyar közösség viszonya távol áll a normalitástól.

Bár tudatában vagyunk annak, hogy az elnökválasztási kampány során a román politikusok hajlamosabbak „nemzetféltő” kijelentésekre, mindazáltal megengedhetetlennek tartjuk, hogy magukat felelősnek tartó közéleti szereplők indítsanak – egyelőre csak – verbális agressziót a szubszidiaritás és az önkormányzatiság vezérelvére épülő Európai Unió egyik tagországában a pontosan ezen elvek tiszteletben tartásáért és gyakorlatba ültetéséért kiálló, közösségeik által demokratikusan megválasztott tisztségviselők ellen.

Az EMNT Sajtószolgálatának összefoglalója a hétvégi önkormányzati nagygyűlésekről

Csíkszeredában, 2009. szeptember 4-én került sor az első Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésre.

A nagygyűlés ötletét Tőkés László EP-képviselő szerint Michl Ebner délt-tiroli politikus adta, amikor néhány éve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) akkori elnöke, Fodor Imre Strasbourgban ismertették az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Az SZNT jelenlegi elnöke, Izsák Balázs tekintettel Románia közelgő közigazgatási átszervezésére az utóbbi években többször is szorgalmazta egy, a választott önkormányzati tisztségviselőket összegyűjtő találkozó megszervezését. Ezt a kezdeményezést karolta fel a Tőkés László vezette EMNT, amikor a 2009-es év elején sikerült megállapodniuk a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel, és az erdélyi Magyar Összefogás konkrét hozadékaként létrehozták az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF). Az EMEF legutóbbi, június 25-i gyűlésén – többszöri halasztás után – a felek szeptember 5-re tűzték ki a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés időpontját, és helyszínként akkor még Székelyudvarhelyet jelölték meg. Pártpolitikai és elvi különbségek miatt az SZNT és a Magyar Polgári Párt (MPP), az EMEF határozatától függetlenül, saját kezdeményezésként ugyancsak szeptember 5-ére és azonos helyszínre, Székelyudvarhelyre szervezett nagygyűlést. Hosszas nyilatkozatháború után így két nagygyűlésre került sor a hétvégén, pénteken az EMEF-en elhatározott, szombaton az SZNT által szervezett nagygyűlésen vettek részt a székelyföldiek.

Felhívás közös cselekvésre az erdélyi magyarság autonómiájáért

Az elmúlt évtized politikai történései a közösségi dolgaink iránt kicsit is érdeklődő ember számára világossá tették: az egypártrendszer ideje az erdélyi magyar közéletben is visszafordíthatatlanul lejárt. A parlamenti képviselet monopóliumát még őrző Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) az önkormányzati munka felelősségén meg kell osztoznia a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőivel. Nemzetpolitikai kérdésekben pedig egyre több szerep jut a civil-politikai szerveződéseknek, kiemelten a különböző közösségi autonómiaformák integrált képviseletére alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) és a Székelyföld területi autonómiájának közképviseletét létezése alapcéljaként tételező Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT).

Ebben a politikai sokszínűséget intézményesen is megjelenítő kisebbségpolitikai környezetben nem könnyű megtalálni az egyensúlyt a pártpolitikai érdek és a nemzetpolitikai megfontolások között. Alapvetően két közelítés ütközik az erdélyi magyar politikában: