hírek
Tőkés László: Véget kell vetni a tovább élő kommunizmusnak
Kommunista Rezsimek Bűntettei
Nemzetközi konferencia
Prága, 2010. február 24–26.
2006 januárjában az Európa Tanács Közgyűlése, majd a 2008 júniusában megszületett Prágai Nyilatkozat egyenes folytatásaképpen 2009 áprilisában az Európai Parlament is mértékadó formában mondott ítéletet a totalitárius kommunista diktatúrák felett.
Tavaly decemberben az Európai Néppárt bonni kongresszusa határozatban foglalt állást a kommunista szimbólumok használata ellen.
Nyilatkozat a kommunizmus bűneiről
Mi, a 2010 február 24–26-a között, Prágában megrendezett „A kommunista rendszerek bűnei” című konferencia résztvevői a következőket nyilatkozzuk:
1. Kelet- és Közép-Európa országaiban és ott, ahol a kommunizmus még mindig élő valóság, a kommunista rendszerek emberiség elleni bűncselekményeket követtek és követnek el.
2. A nemzetközi jog értelmében az emberiség elleni bűncselekmények nem évülnek el; ennek ellenére a kommunizmus bűneinek megtorlása az elmúlt húsz évben távolról sem volt kielégítő.
Az átvilágítást folytatni kell
Tőkés László EP-képviselő nagyváradi irodájában sajtótájékoztató keretében 2010. február 16-án ismételten terítékre kerül a kommunista múlt bűneivel való szembenézés szükségessége, és az ehhez szorosan kapcsolódó átvilágítási folyamat jelenlegi állapota. Európai képviselőnk vendége ez alkalommal Szabó László unitárius lelkész, az Unitárius Egyház Átvilágítást Koordináló Bizottságának tagja, a történelmi egyházak átvilágító bizottságai Szakmai Egyeztető Fórumának kezdeményezője volt.
Szilágyi Zsolt kabinetfőnök felvezetőjében a Tismăneanu-jelentéssel lendületet kapott folyamat megtorpanásáról beszélt: Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság (CNSAS) volt elnökének kényszerű lemondásától kezdve a Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (Institutului de Investigare a Crimelor Comunismului şi Memoria Exilului Românesc – IICCMER) vezetője körül kialakult zűrön át a nemrégiben a titkosszolgálati ügynökök riasztó számáról napvilágot látó sajtóanyagokig megannyi aggodalomra okot adó jelenségre hívta fel a figyelmet.
„Húsz évvel a temesvári népfelkelés után - Románia útja a demokratizálódás felé”
A Konrad Adenauer Alapítvány brüsszeli székházában szerdán, 2010. január 27-én megemlékező rendezvényt tartottak, amelynek díszvendége Tőkés László európai parlamenti képviselő volt. Németország egyik legerősebb politikai alapítványának új elnökévé legutóbb Hans-Gert Poettering német néppárti képviselőt, az Európa Parlament volt elnökét választották.
Megnyitó szavaiban Peter R. Weilemann alapítványi igazgató Tőkést a forradalom kulcsfigurájaként nevezte meg annak elindításában játszott szerepéért.
A második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés – kiváló esély a magyar összefogásra
Az EMNT közleménye a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés tárgyában
Kedden, 2010. január 26-án Székelyudvarhelyen a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) megszervezéséről tárgyalt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttsége – László János régióelnök, valamint Nagy Pál és Papp Előd alelnökök – és az Ideiglenes Házbizottság (IHB) tagjai – Farkas Csaba elnök, valamint Árus Zsolt, Ferencz Csaba, Tulit Attila és Vass Imre.
„Fű alatt” Verespatakról az EP-ben
Az Európai Parlament e heti ülésszaka rendkívüli meglepetéssel szolgált a hosszú ideje húzódó, botrányos körülményeiről elhíresült verespataki bányaügy érdekeltjei és érintettjei számára. A brüsszeli Parlamentbe visszatérő képviselőink a január 25-i, hétfői kezdőnapon – vagyis az utolsó pillanatban – értesültek arról, hogy másnap, január 26-án délelőtt, az EP égisze alatt, Adina Vălean liberális képviselőnő szervezésében egy rendhagyó szakkonferenciára fog sor kerülni „Európa váljék a fenntartható és felelősségteljes bányászat zászlóvivőjévé ” (“Making Europe a leader in sustainable and responsible mining”) címszó alatt.
Európai Parlament Erdélyi Magyar Képviselőcsoportja a Guşă szobor ellen
Az Európai Parlament Erdélyi Magyar Képviselőcsoportja a mai napon Strasbourgban megtartotta idei első ülését, melynek alkalmával a következőkben egyeztek meg.
1. 2010 februárjának végén közösen rendeznek ünnepélyes évkezdő találkozót jeles európai parlamenti képviselők részvételével, erdélyi nemzeti közösségünk jobb megismertetése és európai parlamenti támogatottságának erősítése céljából.
Az autonómiát csak magyar összefogással érhetjük el
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács üzenete az RMDSZ 20. születésnapján
Húszéves az RMDSZ – hirdeti plakát, meghívó, színpadi díszlet. Ünnepel a párt. Mi közünk hozzá? – gondolják sokan, a hallgatag és közömbös többség. Nem a mi ünnepünk – állapítják meg rezignáltan a csalódottak.
Érthető a vegyes érzés - a helyes azonban mégsem ez. Mert nem a „párt ünnepe” ez, hanem mindazoké, akik húsz évvel ezelőtt bíztak a Magyar Demokrata Szövetségben. Sokan voltunk akkor. A kezdeti krónikák hatszázezer tagot jegyeznek, az első választási megmérettetés statisztikája pedig több mint egymillió szavazatot mutat. Az ő ünnepük tehát ez a mai emlékezés. Vagyis a miénk. Akik húsz esztendővel ezelőtt egy minden erdélyi magyart befogadó, erejét sokszínűségéből merítő és a magyar szolidaritásra épülő érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet létrehozására szövetkeztünk, annak felépítésén, működtetésén fáradoztunk – a „nem vagyunk egyformák, de összetartozunk” jegyében.
A tudásháromszög és a kisebbségi kérdés
Amint az köztudott, Brüsszelben ezen a héten, 2010. január 11–14. között került sor az Európai Parlament szakbizottságaiban a 26 európai biztosjelölt meghallgatására. Január 14-én, csütörtökön Androulla Vassiliou jelöltet hallgatta meg a Kulturális és Oktatási Bizottság, akinek az oktatási, kulturális, többnyelvűségi és ifjúsági tárcát szánja José Manuel Barroso az Európai Bizottságban.
Említésre méltó, hogy a többnyelvűség kérdése – amelyet eddig külön biztosi tisztségben a román Leonard Orban felügyelt – ide került, tehát kisebbségi szempontból megnőtt ennek a biztosi területnek a súlya. Szintén ide kapcsolódik, hogy a Tőkés László EP-képviselő által is kezdeményezett új kisebbségügyi tárca helyett – mely önmagában végül is nem jött létre – az Európai Bizottság a kérdéskört az igazságügyi és alapjogi biztos hatáskörébe utalta át, ami ugyancsak előrelépést jelent a kisebbségi jogok érvényesítése terén.
A spanyol elnökség és az emberi- és kisebbségi jogok
Az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának (DROI) mai napirendjén a január 1-jével hivatalba lépett spanyol EU-elnökséggel folytatott eszmecsere szerepelt, a demokrácia és az emberi jogok területén követendő programjáról.
Az emberi jogi célkitűzések részét képezik az egymást követő spanyol, belga és magyar elnökségek 18 hónapra szóló átfogó programjának, melynek bevezetőjében – egyebek mellett – ez olvasható: az elnökségek „fokozottan együttműködnek majd az Európai Parlamenttel, amelynek szerepét a Lisszaboni Szerződés nagy mértékben megnövelte”.
fényképek
videók
ajánlott oldalak
