Magyarnak lenni jó!

Felhívás népünk megszámlálásra és önazonosságunk vállalására

Az egyesülő Európában újbóli történelmi lehetőség és erkölcsi korparancs, hogy magyarságunk végre magára találjon, és millenáris örökségének folytatásaképpen talpra álljon – remélt jövője érdekében. Biztató jelnek számító keretként tekinthetünk arra a Nemzeti Összetartozásra, melynek Napját a Magyar Országgyűlés nemrégen nyilvánította ki, és 2010. június 4-én, első ízben tartotta meg. Éppen ideje volt a szólásnak és a kiállásnak, melynek rendjén a magyar nemzet – jelképes módon – végérvényesen lezárta a vészterhes XX. századot, és – Trianon gyógyításaképpen – belevághatott a XXI. századba, melynek során részévé válhat a Nemzetek Európájának.

Nyilatkozat december 1-jén

„Lemossuk a gyalázatot” _{(Petőfi Sándor)}

Civilizált európai nemzet módjára, a mai napon – december elsején – mindenekelőtt hadd fejezzük ki őszinte jókívánságainkat a szomszédos románságnak, nemzeti ünnepük alkalmából.

Feltétlen jószándékunk és szolidaritásunk sem feledtetheti azonban, hogy az ő örömünnepük számunkra: gyásznap – hiszen kilencven esztendővel ezelőtt Nagyrománia ősi magyar hazánk tragikus szétdarabolása révén jött létre. Éppen ezért igen sajnálatosnak tartjuk, hogy a temesvári forradalom (1989) tüzében fogant, szabad Románia, a hagyományos nemzetállami nacionalizmus jegyében olyan napot választott nemzeti ünnepéül, melynek örömében és ünneplésében mi, erdélyi magyarok a – többségi – román Testvéreinkkel nem osztozhatunk.

Jerzy Buzek támogatja Tőkés Lászlót

Jerzy Buzek levélben biztosította Tőkés Lászlót támogatásáról. Az Európai Parlament elnöke levelében úgy fogalmaz: „Bizonyos vagyok abban, hogy Ön mindig a legmesszemenőbb tiszteletet tanúsítja közös európai értékeink – a demokrácia, a jogállamiság, az emberi méltóság és az alapvető jogok – iránt. Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy teljes bizalmamról biztosítsam Önt az Európai Parlament alelnöki tisztségében.”

Örökség a Jövőnek

2010. november 25-én, a budapesti Országház Felsőházi termében, a Magyar Országgyűlés égisze alatt nemzetközi konferenciára került sor Örökség a Jövőnek (Heritage for the Future) címen. Az Európa örökölt kulturális sokszínűségének értékéről és védelméről szóló tanácskozás mintegy előkészítéséül szolgált a 2011 első félévében betöltendő magyar EU-elnökségnek, melynek egyik prioritása a hagyományos kultúrák és kisebbségek ügye.

Mikheil Saakashvili grúz elnök az EP-ben

Az Európai Parlament tegnapi plenáris ülésén államfőnek kijáró ünnepi fogadtatásban részesítették Mikheil Saakashvili grúz elnököt, aki nagyívű beszédet mondott a képviselőház előtt.

A 2003-ban, Shevardnadze diktatórikus hatalmának véget vető „rózsás forradalom” nyomán az ország élére került legendás politikust Jerzy Buzek elnök köszöntötte, Európa egyik ősi népének és kultúrájának nevezve Grúziát.

Az örmény népirtásról az EP-ben

Idén 95 esztendeje annak, hogy a bukása határára érkezett Oszmán Birodalomban elkezdődött az, a szó modernkori értelmében vett népirtás – a törökországi örmény közösség rendszeres és módszeres megsemmisítése –, mely a XX. század többi, hasonló mérvű és természetű  néppusztításaival együtt a „genocídium” szakkifejezés nemzetközi jogba való bevezetését tette indokolttá. Az új jogi szakfogalom megalkotását (1943) Raphael Lemkin professzor azért tartotta szükségesnek, mert a népirtás „oly sokszor megtörtént… előbb az örményekkel szemben, majd ezt követően Hitler lépett akcióba…”

A „magyar ugartól” az „Óceánig”

„Szántsatok magatoknak új ugart, és ne vessetek tövisek közé!” – idézte Tőkés László EP-alelnök a 2010-es Ady-zarándoklat mottójaként Jeremiás könyvéből (4,3) az igét. Ady Endre 133. születésnapja alkalmából a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) és a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) szervezésében idén is elzarándokoltak a költőóriás tisztelői Érmindszentre, Ady szülőfalujába, hogy az 1957-ben megnyitott emlékmúzeum udvarán álló szobor előtt elhelyezzék az emlékezés koszorúit.

Laudatio Dr. Christoph Pan professzor tiszteletére

Christoph Pan professzor egyik interjújában úgy fogalmaz, hogy „beleszülettem a kisebbségi problémákba”. Ezzel nincsen egyedül, sorsában sokan osztozunk, hiszen amint éppen tőle megtudhattuk, Európában több mint háromszáz kisebbségi népcsoport él, melyekhez együttvéve több mint 100 millió ember tartozik. Ez azt jelenti, hogy minden hetedik európai valamely kisebbségi nemzeti közösség tagja. A bő háromszáz népcsoportnak több mint a fele – nevezetesen 166 – Kelet- és Közép-Európában honos.

Christoph Pant kitüntették Budapesten

„Az új magyar kormány nagy megvalósításaként értékeljük, hogy a Külügyminisztériumban ma az autonómiát, illetve az európai autonómiaküzdelmek egyik megtestesítőjét, Cristoph Pant ünnepelhetjük”  – kezdte Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke laudációját abból az alkalomból, hogy ma, 2010. november 18-án Budapesten a dél-tiroli autonómia egyik atyját, Christoph Pant a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak érvényesítéséért és a kisebbségi autonómia-koncepció megvalósításáért végzett több évtizedes nemzetközi munkássága elismeréseképpen a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozatával tüntették ki.

Az EP vezetői és az egyházak

A közel egy esztendővel ezelőtt hatályba lépett Lisszaboni Szerződés 17. cikkelye a 2001-ben, az európai egyházak által elfogadott Ökumenikus Chártával (Charta Oecumenica) összhangban előirányozza, hogy az Európai Unió folytasson párbeszédet az egyházakkal és vallási közösségekkel. Ennek megfelelően 2010. november 17-én magas szintű találkozóra került sor Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, valamint az Európai Közösség Püspökkari Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) és az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) vezető képviselői között. Az EP vezetője Tőkés László vallási ügyekben illetékes alelnök, valamint Szilágyi Zsolt kabinetfőnök és Fearghas O’Beara, az elnöki hivatal vallásügyi tanácsosa társaságában fogadta a lengyelországi Piotr Jarecki püspököt, a COMECE alelnökét, Piotr Mazurkiewicz főtitkárt, illetve a franciaországi Emmanuel ortodox metropolitát és Rüdiger Nollt, a CEC CSC igazgatóját. A megbeszélés tárgyát a Lisszaboni Szerződés hivatkozott – nagy jelentőségű – cikkelyének az alkalmazása, az EU és az egyházak közötti intézményes párbeszéd kialakítása képezte. Az egyházfők elismerésüket fejezték ki az EU és a vallási vezetők nyári csúcstalálkozójának megrendezéséért és további magas szintű találkozót javasoltak. Továbbá felvetették, hogy az EU külpolitikája kiemelt figyelmet fordítson a világ más részein élő üldözött keresztény közösségek jogainak védelmére.