hírek
A román néppárti delegációt nem zavarja Ceauşescu szobra
Amint azt a sajtó már hírül adta, a német egység helyreállításával, valamint az európai integrációval kapcsolatos történelmi döntések helyszínén, a bonni parlament egykori épületében kezdte meg kongresszusát az Európai Néppárt ma, 2009. december 10-én (EPP).
Az 1989-es sorsfordító, az Európai Parlamentben „a változás éveként” nevesített esztendő után két évtizeddel Milan Zver szlovén néppárti EP-képviselő nyilvánosan adott hangot felháborodásának amiatt, hogy a szlovén államfő állami kitüntetésben részesítette a volt kommunista nómenklatúra egy tagját. Mivel ilyen irányú tapasztalatával a szlovén képviselő nincs egyedül a volt kommunista blokk EU-hoz csatlakozott országainak EP-képviselői közül, többen csatlakoztak egy olyan határozati javaslathoz, amelyben az Európai Néppárt – az Európai Parlament tavaly évvégi, a kommunizmus bűneit elítélő határozatát erősítve, a kommunista múlt továbbélését megakadályozandó – elítéli a kommunista önkényuralmi jelvények újbóli használatát, és a kommunista diktátorok emléke előtt való hódolást. Tőkés László javaslatára a határozattervezet eredetileg két romániai vonatkozású eseményt is elmarasztalt, nevezetesen a Scorniceşti-ben felállítandó Ceauşescu-szobor, és a marosvásárhelyi Guşă-szobor felállításának tervét.
Tőkés László Bukarestben: nem történt meg az igazi rendszerváltás
Tőkés László EP-képviselő 2009. december 9-én Bukarestben találkozott a Társadalmi Párbeszédért Csoport (Grupul pentru Dialog Social) tagjaival. A megbeszélés moderátora, Rodica Culcer kérésére Tőkés László a húsz évvel ez előtti forradalom tanulságairól beszélt. Máig érvényesnek tartja akkori bátorságot adó hitvallását, hogy „az Istennek kell engedelmeskedni és nem az embernek”. Húsz év elteltével még nem történt meg az igazi rendszerváltás, de hát – ugyancsak bibliai jelképpel élve –: a Mózes által vezetett zsidók is csak negyven évi vándorlás után érkeztek az Ígéret földjére. Az eltelt két évtizedet a tényleges rendszerváltás híveinek és a kommunista, korrupt és önző magatartás képviselőinek a harca jellemezte. Herta Müller Nobel-díjas írónő könyvéről megjegyezte: a kommunizmus lényegének a megragadása és elemzése adhat erőt és irányvonalat a múlt rendszer továbbélése elleni küzdelemhez. Tőkés kifejezte reményét, hogy nem kell negyven évet várni arra, hogy a valódi rendszer- és szemléletváltás megtörténjen.
Tőkés László: Romániában nem működik az Obama-effektus
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke vasárnap, 2009. december 6-án déli 12-kor adta le voksát a nagyváradi 113-as számú szavazókörzetben. „Nagyon nehéz dolga van egy romániai választópolgárnak – nyilatkozta a szavazás után –, amikor olyan pártok, és azoknak támogatottjai között kell választani, akik többé vagy kevésbé a volt kommunista egypártnak a leszármazottai. Különösképpen érvényes ez a szociáldemokrata pártra, amely nem tévesztendő össze a nyugati szocialista és szociáldemokrata pártokkal, amelyek különböző mértékben hiteles baloldali értékeket képviselnek. Az SZDP [PSD] viszont hangsúlyosan posztkommunista párt, amiképpen a magyarországi MSZP is az, hiába tetszeleg akár egyik, akár másik az európai baloldalon.” A püspök hangsúlyozta, hogy lelkiismerete nem engedte meg, hogy a szociáldemokrata párt államelnökjelöltjére szavazzon, két rossz közül a kisebbet kellett választania.
Megemlékezés a „lelki Trianonról” Nagyváradon
Zsúfolásig megtelt szombat este a nagyváradi református püspöki palota díszterme, ahol Egy a nemzet címmel rendezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról szóló, az elhíresült 2004. december 5-ei népszavazás ötödik évfordulója alkalmából megemlékező találkozót.
Az ezelőtt öt esztendővel Magyarországon megtartott és az egész magyarságra nézve csúfos kudarcot eredményező népszavazásra azzal a céllal emlékeztek, hogy közösen megtalálják azt a megoldást, amely a trianoni, soha nem gyógyuló és 2004-ben felszakított sebeket begyógyítsa. A rendezvény rövid áhítattal kezdődött, Pálfi József váradréti lelkipásztor, a teológiai tudományok doktora igei alapon mutatott rá a fájdalmas múlton való túllépés és a cselekvő önmeghaladás szükségességére. A Szózat eléneklését követően a meghívott neves politikai személyiségek mondták el véleményüket a kettős állampolgárságról, illetve villantottak fel politikai és társadalmi diagnózisokat mind az anyaország, mind az elcsatolt részek múltjáról és jelenéről.
Az EP Emberi Jogi Bizottságának (DROI) munkahetéről
2009. november 30–december 1. között, Brüsszelben az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottsága (DROI) a bizottsági hét keretében megtartotta soron következő munkaülését, amelyen – annak rendes tagjaként – Tőkés László EP-képviselő is részt vett. A hétfői ülésen sorra került tartalmas eszmecserén a svéd soros elnökség számolt be az emberi jogok terén végzett munkájáról, az idén augusztusban – szintén a DROI ülésén – közzétett munkatervnek megfelelően. Elinor Hammarskjöld, az elnökség képviselője hangsúlyozta, hogy a kitűzött célok szellemében – többek között – sikerült láthatóbbá tenni az EU emberjogi akcióit, hatékonyabban felhasználni a rendelkezésére álló eszközöket, és ilyen módon erőfeszítéseik eredménnyel jártak. Az óriási kihívások ellenére a Kínával, valamint Oroszországgal folytatott párbeszédet sikerült előremozdítani. Továbbá kijelentette, hogy emberjogi téren az Unió csupán akkor válhat látható globális tényezővé, ha iránymutatásainak következetes végrehajtására törekszik a világ minden régiójában.
A magyar kisebbségek a Lisszaboni Szerződésről
A Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Képviseleti Irodája (HUNINEU) szervezésében 2009. december 1-én, a Lisszaboni Szerződés életbelépésének napján tartottak sajtótájékozatót a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek vezető képviselői Brüsszelben, az Európa Parlament épületében.
A szervezők nevében Zákonyi Botond, az érdekképviseleti iroda vezetője szólt elsőként a megjelentekhez. Ismertette a rendkívüli sajtótájékoztató célját, majd bemutatta a megszólaló európai, illetve határon túli képviselőket.
Húsz év után – konferencia Ljubljanában
A Jože Pučnik Intézet szervezésében 2009. november 26–27-én, Ljubljanában nemzetközi tudományos konferencia keretében emlékeztek meg a kelet-közép-európai változások 20. évfordulójáról.
A konferencia kiemelkedő vendége volt Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, akinek a mértékadó előadása nyomán, a rendezvény első napján az Európa: Küzdöttem, Győztem című könyvét is bemutatták. Szintén a kezdőnapon tartott előadást Szent-Iványi István, volt EP-képviselő.
Az ujgurok és tibetiek védelmében – határozat az EP-ben
A kilenc, Hszincsiang-Ujgur-tartománybeli ujgur lakos 2009. novemberben történt kivégzése széles körű visszhangot váltott ki világszerte. A nemzetközi közösség jelentős szereplői – többek között az Egyesült Nemzetek Szövetsége, az Európa Tanács és az Európai Unió Tanácsa – különböző határozatok és nyilatkozatok formájában, több ízben is elítélték a kínai kommunista rezsim azon erőszakos eszközeit, melyeknek kitűzött célja a mintegy 15–20 milliós lélekszámú ujgur nemzeti közösség megfélemlítése és beolvasztása.
Előzményként fontos megemlítenünk, hogy szintén a Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek Egyesületének közbenjárásával 2009. szeptember 1-én a DROI bizottság Rebiya Kadeer asszonyt, az Ujgurok Világkongresszusának elnökét látta vendégül, aki köszönetet mondott az Európai Parlamentnek azért, hogy nyomást gyakorol a kínai hatóságokra, hiszen a turkesztáni ujgurok immár hatvan esztendeje kínai elnyomás alatt élnek, megfosztva emberi, nyelvi és vallási jogaiktól. Ezt követően Tőkés László EP-képviselő is fogadta brüsszeli irodájában Kadeer asszonyt, aki a képviselő segítségét kérte, hogy az EP és az EU központi intézményei nagyobb nyomást gyakoroljanak a kínai hatóságokra.
Vita a szlovák nyelvtörvényről az EP-ben
A nemzetközi közvéleményben hosszú hónapok óta magas hullámokat vet a felvidéki nemzeti kisebbségeket megalázó a magyar nemzeti méltóságot sértő és a szlovák-magyar kapcsolatokat megmérgező szlovákiai államnyelvtörvény. Jelek szerint azonban a szlovák fél a kemény bírálatok és a jogos tiltakozások ellenére sem jutott jobb belátásra, amivel azt kockáztatja, hogy önmagát szigeteli ki a civilizált európai államok sorából.
Északi szomszédunk elvakult és lankadatlan magyarellenességének újabb kirívó példája a kisebbik kormánytag – a Szlovák Nemzeti Párt – „hazafias nevelésre” irányuló azon törvényjavaslata, mely – egyebek mellett – Szlovákia iránti kötelező „hűségesküt” írna elő az ország valamennyi polgára, köztük is az identitásukban megalázott magyarok számára.
Tőkés László az esélyes államfőjelöltekről: „Egyik kutya, másik eb”
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt kíséretében vasárnap, 2009. november 22-én 16 órakor voksolt a nagyváradi 112-es szavazókörzetben. „Minden választás a demokrácia ünnepe, de a magyarok Romániában mindig felemásan tartják ezt az ünnepet, mert az igazat megvallva, nem nagyon van, mi között választanunk; gondolok itt azokra a magyarokra is, akik nemzeti elkötelezettségből magyar jelöltre szavaznak” – nyilatkozta a püspök szavazata leadása után. „Nekik sem volt lehetőségük a választásra, mert egy pártjelöltet neveztek ki a magyarok egyetlen jelöltjének – mindazonáltal, amint már nyilatkoztunk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében, nyilvánvaló, hogy mi nemes szubjektivitással a magyar jelöltet támogatjuk.” – tette hozzá. Kiegészítésképp Tőkés elmondta, hogy a román jelölteket nézve sem beszélhetünk választási lehetőségekről, hiszen a három esélyesnek tűnő jelölt magyar ügyekben elfoglalt álláspontja alapján nyugton állítható: „Egyik kutya, másik eb.”, tehát azt sem lehet mondani, hogy Crin Antonescu, vagy Mircea Geoană jobb lenne, mint Traian Băsescu. Az EMNT elnöke hangot adott az elégedetlenségének is: „A választási kampányban ezek a román jelöltek még csak azt a fáradtságot sem vették, hogy bár egy gesztus erejéig a magyar üggyel foglalkozzanak, vagy hogy kisebbségi ügyben valami érdemlegeset mondjanak. Ez a mi kisebbségi és állampolgári méltóságunkat sérti – de remélem, hogy a második fordulóban, amikor már érdekeltté válnak a szavazataink megszerzésében, akkor egy jó kampány és egy jó kommunikáció révén a magyar ügyeket vigaszágon behozhatjuk a nyilvánosság homlokterébe.”