2010. április 21. szerda
Send this article Print this article

A ciántechnológiáról az EP-ben

Viszonylag hosszú szünet után, tavaly év elején újult ki a vita az elhíresült verespataki bányaberuházással kapcsolatosan. Az ügy az Európai Unió szintjén is komoly hullámokat vet, olyannyira, hogy 2010. április 21-én egyenesen az Európai Parlament strasbourgi plénumának a napirendjére került. Az ún. szóbeli választ igénylő kérdés, illetve a parlamenti vita kezdeményezői Áder János és Tőkés László európai képviselők voltak (vitaindító kérdésük mellékelve). Indítványukhoz széles körű támogatást szerezve, a mellette felsorakozó parlamenti frakciók közös határozati javaslatban egyeztek meg, amelyről a plénum a május eleji ún. miniplenáris alkalmával, Brüsszelben fog szavazni.





Az ügy előzményei közé tartozik – egyebek mellett – az a törvénykezdeményezés, melyet néhány évvel ezelőtt a meglehetősen bizarr Gheorghe Funar–Eckstein Kovács Péter szenátori kettős nyújtott be a román törvényhozáshoz, a ciánalapú bányászat hazai betiltása céljából. A törvény az ügyben ellenérdekelt gazdasági köröknek, illetve a hozzájuk szorosan kapcsolódó kormányzat ellenállásának tulajdoníthatóan elvérzett.

A kanadai érdekeltségű Roșia Montana Gold Corporation, az idén felálló új kormány hallgatólagos támogatását kihasználva, a régóta vajúdó bányaterv megvalósítása érdekében új offenzívába lendült. Hasonló rámenősséggel tör célja felé az orosz érdekeltségű Romaltyn Mining cég, mely a tiszai ciánkatasztrófa miatt elhíresült Aurul, illetve a nyomába lépett Transgold cég bányáiban – Nagybánya környékén – kívánja a ciános aranykitermelést folytatni. Szintén aggasztó hírek szólnak a Hunyad megyei Felsőcsertésen tervezett színesfémbányáról, melyet a kanadai European Goldfields társaság érdekeltségébe tartozó Deva Gold Rt. kíván megnyitni. Európa-szerte hasonló bányaprojektek megvalósulása veszélyezteti az emberi egészséget és a természeti környezetet. A gazdasági válság körülményei is hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes országok – köztük Románia – kormányai nem képesek kellő erélyt és ellenállást tanúsítani a profitéhes multimilliomos cégekkel szemben, és minden bizonnyal a korrupció is közrejátszik ebben.

A jelek szerint Románia mindmáig nem vonta le a megfelelő következtetéseket a 2000 elején előidézett nagybányai – tiszai – bányakatasztrófából. Az Európai Parlament romániai néppárti delegációja egészében véve támogatja a verespataki bányatervet, Marian Jean Marinescu néppárti frakció-alelnök pedig egyenesen szembemegy keresztény-demokrata politikai csoportjának a hivatalos álláspontjával. A román delegáció Tőkés László arra vonatkozó javaslatát ingerülten visszautasította, hogy egységesen foglaljanak állást a ciános bányakitermelés ellen. Theodor Stolojan küldöttségi vezető a Borbély László irányításával működő Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium égisze alá tartozó Országos Környezetvédelmi Hivatal (National Environment Guard) hivatalos álláspontját ajánlotta „kötelező” iránymutatóként a román képviselők figyelmébe. Eszerint Románia „minden szükséges intézkedést megtett az európai és a hazai szakértői bizottságok meghagyásainak tiszteletben tartása céljából”. A román külpolitika ebben az esetben is „szorosan zár”, és hagyományos kirakatpolitikai irányvonalát követve, egyfelől felmentést ad magának a katasztrofális hazai bányaviszonyokért, másfelől pedig vétkes felelőtlenséggel próbálja bagatellizálni a ciános technológiával folytatott bányászat valós veszélyeit. Jean Marinescu a romániai bányakitermelés helyzetét „rendezettnek” ítéli, és Románia belügyeibe való „beavatkozásnak” tartja az unióbéli szabályozási szándékokat.

Tőkés László erdélyi képviselő az utóbbi, jó egy év folyamán az EP plenárisán és különböző fórumain határozottan felszólalt a ciános bányászat ellen, a természeti és emberi környezet, a vizek védelmében. Tette ezt nem utolsósorban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az RMDSZ legutóbbi megegyezése értelmében, a ciánalapú bányakitermelés európai betiltásának szorgalmazását illetően. Európai képviselőnk – több más képviselőtársával közösen – írásbeli folyamodványban vitte a kérdést Stavros Dimas környezetvédelmi biztos elé, aki viszont jobbára az illető tagországok – Románia és Bulgária – hatáskörébe utalta a problémák megoldását (lásd mellékelve a levélváltást).

A cianidos bányászat betiltásáról szóló vitán Tőkés László a napirenden lévő repülőjárat-korlátozások miatt nem lehetett Strasbourgban, idevágó előterjesztését viszont írásban nyújtotta be (lásd mellékelve). Ebben – egyebek mellett – kihangsúlyozta, hogy a ciános bányászat semmiképpen sem tekinthető csupán román, még kevésbé pedig „etnikai” ügynek, hiszen az az egész Európa élő környezetét és lakosságát fenyegeti katasztrófával. Kiegészítésképpen hozzá lehet tenni, hogy elsőrenden éppen azokat a bányavidéki románokat veszélyezteti, akiknek érdekeit Marinescu képviselőnek és társainak védelmezniük kellene.

Az európai parlamenti vita indításaképpen Áder János képviselő, a Magyar Országgyűlés volt elnöke szólalt fel. A veszélyes és elavult bányászati eljárásokat be kell tiltani – szorgalmazta a képviselő. Sürgető dolog ez, mivel az arany árának emelkedésével újabb bányákat akarnak nyitni, ezen ártalmas technológiák alkalmazásával. „Ha komolyan gondoljuk, hogy vizeinket meg kell óvnunk, akkor nem telepíthetünk ciános méregtavakat folyóink és tavaink mellé. Ha komolyan gondoljuk a biodiverzitás védelmét, olyan módszerek alkalmazását nem engedhetjük, melyek a folyókból kiölik az életet. Ne várjuk meg, hogy újabb katasztrófa figyelmeztessen minderre” – mondotta Áder János.

Az Európai Bizottság részéről ezután Cecilia Malmström belügyi EU-biztos szólt az Unió bányászati politikájáról, Stavros Dimas volt környezetvédelmi biztoshoz hasonlóan a már létező jogszabályok betartásának fontosságát hangsúlyozva, valamint azt, hogy: „a tagállamok felelősök azzal kapcsolatban, hogy nyitnak-e aranybányát a saját területükön”.

Richard Seeber néppárti képviselő azon a véleményen volt, hogy át kell gondolni az alternatívákat annak érdekében, hogy az aranybányászat minél biztonságosabb és környezetbarát legyen.

Tabajdi Csaba a Szocialista Frakció hivatalos álláspontjának képviseletében a cianidos bányászat uniós betiltása mellett érvelt. A magyarországi szocialista delegáció vezetője világossá tette, hogy az európai szocialisták és demokraták az EFÁ-val és a Zöldekkel együtt nemcsak kezdeményezik, hanem egyenesen kérik az EB-t, hogy dolgozza ki a cianidos módszer alkalmazását tiltó jogszabályt.

Michail Tremopoulos görög képviselő (Zöldek/EFA) a hazájában alkalmazott ciános kitermelésre, másfelől pedig a gazdasági válságra utalva fejezte ki kétségét a tilalom iránt.

Zuzana Roithová cseh képviselőnő a cianidos technológia világszintű betiltását és új, alternatív  módszerek bevezetését szorgalmazta, még hogyha azok többe is kerülnének.

Theodoros Skylakakis hasonló határozottsággal követelte a „szennyezők” – a felelős cégek – korlátozását.

Mészáros Alajos, mint az ügyben érintett Szlovákia felvidéki képviselője, elismerését fejezte ki a cianidos tilalom kezdeményezői iránt.

Marian Jean Marinescu a szokott formáját hozta, és valósággal kikelt a napirenden lévő határozati javaslat, illetve annak elfogadása ellen. Vele szemben Claudiu Ciprian Tănăsescu független képviselő azon az állásponton volt, hogy: be kell tiltani ezt a technológiát – a jövő érdekében.

A néppárti román felszólalók kirívó módon ellenezték a szinte valamennyi frakció – köztük a Néppárt által is – támogatott határozati indítványt. Cristian Preda valósággal feldicsérte „a legeredményesebbnek” nevezett bányászati eljárást. A teljes tiltás nem lehet az egyetlen megoldás – mondotta Elena Băsescu. Traian Ungureanu azt a képtelen állítást hangoztatta, hogy: „A környezet itt csak ürügy, én azt gondolom, hogy ez egy rossz politikai összeesküvés”.

Berndt Posselt német néppárti politikus arra figyelmeztetett, hogy ha nem vagyunk eléggé óvatosak, visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek. Hosszú távon kell gondolkozni, és egységes irányelveket kell kidolgozni európai szinten – mondotta.

Cecilia Malmström európai biztos zárókövetkeztetései rendjén arra a véleményre jutott, hogy a teljes tilalom nem indokolt. Mindemellett a fejleményeket tovább kell követni és 2012-ben újraértékelni.

A május 5–6-i szavazás rendjén ki fog derülni, hogy ki az erősebb Európában: az európai értékeket védelmezők közössége, vagy pedig a természet kizsákmányolásától sem visszariadó, nyereségvágyó  gazdasági lobbi?!

Strasbourg, 2010. április 22.

Tőkés László

EP-képviselő

Sajtóirodája

Parlamenti kérdések

2010. március 17.

O-0035/10

SZÓBELI VÁLASZT IGÉNYLŐ KÉRDÉS VITÁVAL Az Eljárási Szabályzat 115. cikke alapján előterjesztette: János Áder és László  Tőkés a(z) PPE képviselőcsoportja nevében a Bizottsághoz

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.  Tárgy: A cianidos bányászati technológiák betiltása az EU-ban 

A cianid az aranybányászatban használt, rendkívül mérgező  vegyi anyag, amelynek katasztrofális és visszafordíthatatlan hatása lehet a környezetre és az emberi egészségre. A cianid a víz-keretirányelv értelmében fő szennyező anyagnak minősül.

Tíz  évvel ezelőtt több mint 100 000 köbméter cianiddal szennyezett vizet eresztettek a nagybányai (Románia) aranybánya víztárolójából a Szamos-Tisza-Duna vízrendszerbe, ezzel Közép-Európa akkori legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját idézve elő. A mérgező anyagok számos organizmust elpusztítottak, hosszú évekre károsítva ezzel az ökológiai rendszert, a táplálékláncot és a folyó alapvető fontosságú emberi használatát.

Jóllehet több uniós jogszabály is született a cianid bányászati használatára vonatkozó szabályok szigorítása érdekében – néhány tagállam be is tiltotta a cianidos bányászatot –, a technológia használata az Európai Unión belül továbbra is legális. Hiányoznak azonban a prudenciális szabályok és a megfelelő pénzügyi garanciák, a szabályozás végrehajtása pedig az egyes tagállamok végrehajtó szerveinek képességein is múlik.

Következésképpen nincs valódi garancia arra, hogy többé nem fog ilyen baleset történni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az éghajlatváltozás következtében fokozódnak a szélsőséges időjárási viszonyok. Európa-szerte több cianidos bányászati projekt is létezik vagy áll tervezés alatt, és egy újabb katasztrófa bekövetkezése csupán az idő és az emberi gondatlanság függvénye.

Tekintettel arra, hogy az európai aranybányászat a világ aranytermelésének mindössze 1%-át képviseli, és főként multinacionális vállalatok végzik, valamint, hogy a cianidos bányászat munkahely-teremtés szempontjából kevésbé jelentős, azonban mérhetetlen, határokon átnyúló ökológiai károk kockázatát vonja maga után, fontolóra kell venni a cianidos bányászat uniós szintű általános betiltását.

Tekintettel az EU környezetvédelmi jogszabályaiban követendő elővigyázatosság elvére, illetve a víz-keretirányelv értelmében a szennyezés megelőzése és ellenőrzése, valamint a vizek jó állapotának elérése és megőrzése tekintetében tett kötelezettségvállalások fényében, javasolja-e a Bizottság, hogy uniós szinten betiltsák a cianid használatát az aranybányászatban?

E l ő t e r j e s z t é s
a ciánalapú bányakitermelés európai tilalma tárgyában

Az utóbbi két év folyamán, az Európai Parlament plénumán  és különböző fórumain több rendben szóvá tettem a ciánalapú bányakitermelés veszélyeit. Ezzel együtt levélben kerestem Stavros Dimas környezetvédelmi biztost a romániai (Verespatak) és a bulgáriai (Chelopech és Krumovgrad) bányaprojektek ügyében.

Ezúton is üdvözlöm, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzte Áder János képviselőtársammal közösen beterjesztett indítványunkat a ciántechnológiás bányászat uniós szintű betiltásáról. Ezt a bányászati módszert az élő környezetünkre nézve igen veszélyes „vegyi atombombának” is szokás nevezni. 1990 óta, világszerte mintegy harminc súlyos ciános bányaszennyezés történt. A tíz évvel ezelőtti tiszai katasztrófa Csernobil után Európa legsúlyosabb környezeti szerencsétlenségének számít.

Romániában, éppen ezekben a napokban a Tiszába ömlő Aranyos folyót érte szennyezés, egy negyven évvel ezelőtt bezárt aranybánya miatt. Tavaly, egy közeli bányaüzem meglátogatásakor (Roșia Poieni) maga Traian Băsescu államelnök jelentette ki: „nem lehet egy ilyen ökológiai bombán ülni, hiszen ez kész gyilkosság”.

Az új romániai bányaberuházási tervek (Verespatak, Nagybánya, Felsőcsertés stb.) viszonylatában hangsúlyozni kívánom, hogy a ciánalapú bányászat betiltása nem csupán román, és semmiképpen nem „etnikai” probléma, hanem egyetemes – európai ügy, melynek tekintetében mind az egyes EU-tagországok, mind a különböző EP-frakciók józan egyetértésre juthatnak.

Európa nem lehet közömbös az eddigi, valamint a jövőben is fenyegető  ciánkatasztrófák iránt. Közös érdekünk, hogy amiképpen a radioaktív sugárzástól vagy a légköri szennyezéstől, azonképpen a vegyi ártalmaktól és a ciánmérgezéstől is megvédjük az embereket és környezetüket. Ezért kérem, hogy a tisztelt Parlament támogassa és szavazza meg indítványunkat.

Strasbourg, 2010. április 21.

Tőkés László
EP-képviselő


Levél Stavros Dimas EB-biztoshoz
Európai Bizottság


Stavros Dimas környezetvédelmi biztos úr figyelmébe

Tárgy: a cianid aranybányászati projektekben való használatának megelőzése

 a romániai Verespatakon, valamint a bulgáriai Chelopechben és Krumovgradban

Tisztelt Biztos Úr!

Ezúton adunk hangot aggodalmunknak két olyan aranybányászati projekttel kapcsolatosan, melynek rendjén cianidot használnak az Európai Unió két tagállamában, Romániában és Bulgáriában. Egyúttal segítségét és támogatását kérjük ahhoz, hogy e két tagországban ─ és ezen túlmenően, európai szinten is ─ megtaláljuk a legmegfelelőbb eszközöket a cianid bányászati használatának a betiltásához.

Köztudott, hogy a cianid okozta környezetszennyezés katasztrofális következményekkel járhat az ember egészségére és a környezetre. A kapcsolatos bányabalesetek a közvetlen környezetet érő kockázaton túlmenően szélesebb körű, a vadvilágot és a folyóvizeket érintő regionális környezeti fenyegetést jelentenek.

Országaink állampolgárainak jól felfogott érdekeit védő EP-képviselőkként elköteleztük magunkat választóink környezetének megóvása mellett, hiszen a közegészségügyre, illetve gyermekeink jövendőbeli gyermekeire gondolva, minden kétséget kizáróan alapvető érdekünk, hogy környezetünk iránt felelősséggel és tisztelettel viseltessünk.

Mindezeket szem előtt tartva nyilvánvaló, hogy a cianid használata milyen rendkívüli veszélyt jelent környezetünk jelenére és jövőjére. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a ciánbányászat milyen katasztrofális következményekkel járhat Romániában és Bulgáriában, továbbá a szomszédos államokat ─ Magyarországot, Szlovákiát, Görögországot és Törökországot ─ fenyegető káros hatásokról sem szabad megfeledkeznünk.

Tisztelt Biztos Úr!

Kérjük, járjon közben a román kormánynál, hogy állítsa le a verespataki bánya fejlesztését, amelyet a széles közvélemény, a Román Ortodox Egyház, a történelmi magyar egyházak, a nem kormányzati szervezetek országos és nemzetközi környezetvédelmi mozgalmai is határozottan elleneznek. Ugyanakkor járjon közben a bolgár kormánynál, hogy tiltsa be a cianid használatát a chelopechi és krumovgradi aranybányászati projektekben.

Tisztelettel kérjük ugyanakkor, hogy támogassa a cianid használatát kiváltó, alternatív aranybányászati technológiák megtalálására irányuló kutatásokat. Nem utolsó sorban arra kérjük, hasson oda, hogy az Európai Bizottság támogasson valamennyi cianid-technológiát alkalmazó tagországot a megfelelő szabályozások, valamint a szigorúbb vizsgálati eljárások kidolgozásában, a legmagasabb szintű biztonság érdekében.

Köszönettel:

Brüsszel, 2009. április 21.


Magyar Néppárti Delegáció:

Szájer József delegációvezető
Schmitt Pál elnök
Barsi-Pataky Etelka
Becsey Zsolt László
Antonio De Blasio
Gál Kinga
Glattfelder Béla
Gyürk András
Járóka Lívia
Olajos Péter
Őry Csaba
Schöpflin György
Surján László

Zöldek/EFA Frakció:

Ian Hudghton elnök
Jill Evans
Tatjana Zdanoka
Alyn Smith
Mikel Irujo Amezaga

Különböző  EP-frakciók tagjai:
Gisela Kallenbach (Zöldek/EFA)
Gerard Onesta (Zöldek/EFA)
Erna Hennicot-Schoepges (Európai Néppárti Frakció)
Henrik Lax (Európai Néppárti Frakció)
Anders Wijkman (Európai Néppárti Frakció)
Sógor Csaba (Európai Néppárti Frakció)
Bauer Edit (Európai Néppárti Frakció)
Duka-Zólyomi Árpád (Európai Néppárti Frakció)
Tabajdi Csaba (Szocialisták  és Demokraták Progresszív Szövetsége)
Fazakas Szabolcs (Szocialisták  és Demokraták Progresszív Szövetsége)
Renate Weber (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
Csibi Magor (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
Szent-Iványi István (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)





Stavros Dimas környezetvédelmi biztos levele
Tőkés László európai parlamenti képviselőhöz és aláíró képviselőtársaihoz

Tisztelt Képviselő Úr!

Köszönöm 2009. április 21-én kelt levelét a romániai és bulgáriai aranybányászatról, valamint az aranybányászati  ciántechnológia használatáról e két tagországban.

Az Európai Bizottság éveken keresztül szoros figyelemmel kísérte az Ön által  nevesített kitermelési folyamatokat. Számos levél, parlamenti felszólalás és beadvány taglalta ezt a kérdéskört. A témát a két érintett tagország nemzeti hatóságaival való tárgyalásaink rendjén is valamennyiszer felvetettük.

A romániai (Verespatak) és bulgáriai (Chelopech és Krumovgrad) kitermelési eljárások ügyében arról tájékoztatom, hogy a környezeti hatástanulmányok (EIA, Environmental Impact Assessment)  jóváhagyása és a tervek elfogadása a két ország EU-csatlakozása előtt történt.

Következésképpen, mivel akkor az uniós EIA-irányelvet nem lehetett alkalmazni a két ország esetében, a Bizottság a fent említett tervek jóváhagyása miatt nem indíthatott eljárást. Mindemellett az EIA-eljárásoknak összhangban kell lenniük a hatályos nemzeti jogszabályokkal, illetve a nemzeti hatóságoknak garantálniuk kell, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek a vonatkozó uniós jogszabályoknak és gyakorlatnak. 

A bányaipari hulladékok kezelésére vonatkozó irányelv (WAD, Reference Document in Waste-Rock Management in Mining Activities) szabályozza a ciántechnológia használatát az aranybányászatban. Az irányelv tételesen előírja, hogy az elérhető legjobb technikák (BAT, Best Avaliable Techniqes) alkalmazásával a hulladéktárolókban a lehető legalacsonyabbra kell csökkenteni a híg savakkal bomló cianidok koncentrációját. Az irányelv alkalmazását segíti a hulladéktárolók és meddőhányók kezelésére vonatkozó BAT útmutató dokumentum, amely többek között a cianid használatát és annak hulladéktárolókban való tárolását szabályozza.

Bár ezek a kérdések a nemzeti hatóságok felelősségi körébe tartoznak, a Bizottság továbbra is napirenden tartja őket a bolgár és a román hatóságokkal való kapcsolataiban.

Annak reményében, hogy tájékoztatásomat hasznosnak találja, tisztelettel küldöm üdvözletem:

Brüsszel, 2009. július 6.

Stavros DIMAS
környezetvédelmi biztos



www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010