Az EP nevezett fórumainak meghívottjaiként – többek között – olyan neves ellenzéki politikusok nyújtottak tájékoztatást hazájuk társadalmi, politikai helyzetéről, mint Aliaksandr Milinkevich, a Belorusziai Szabadság-Mozgalom elnöke, valamint Andrei Aliaksandran, a Belorusziai Újságírók Szövetségének alelnöke, akiket a demokrácia melletti kiállásuk és polgárjogi küzdelmük elismeréseképpen – egyébként – már az előző évek során Szaharov-díjjal tüntetett ki az Európai Parlament.
     Amint az köztudott, a heves tüntetések, illetve brutális hatósági fellépés által kísért decemberi választás rendjén újraválasztatott Alexander Lukasenko fehérorosz elnököt Európa „utolsó diktátoraként” tartják számon, aki a volt Szovjetunióból kivált országában tulajdonképpen az egykori kommunista viszonyokat élteti tovább, annak ellenére, hogy ezzel együtt Fehéroroszország európai uniós irányultságát képviseli a Kelet-Európai Partnerség tagországai sorában.
     A tavalyi elnökválasztás demokrácia-idegen és botrányos kimenetele, Lukasenko elnök kierőszakolt újraválasztásának, valamint a demokratikus ellenzék erőszakos elnyomatásának körülményei végképp a posztkommunista rezsim ellen hangolták az Uniót. A belorusz ellenzékiek drámai képet festettek a tavalyi békés tüntetések letöréséről, a KGB-re emlékeztető karhatalmi beavatkozásról, százak őrizetbe vételéről és mintegy harminc ellenzéki politikus – köztük hét (7!) államelnökjelölt – fogva tartásáról, továbbá a civil szférát és a szabad sajtót sújtó tilalmakról, az ellenzéki értelmiségiek és az egyetemi ifjúság meghurcolásáról.
     A kialakult helyzetre való tekintettel az Európai Parlament és az Unió vezetői és mértékadó politikusai egyemberként sorakoztak fel és foglaltak állást a fehéroroszországi elnöki diktatúrával szemben – köztük Jerzy Buzek EP-elnök, Joseph Daul néppárti frakcióvezető, Elmar Brok EP-külpolitikus, valamint Stefan Füle, az Unió bővítési és szomszédságpolitikai biztosa. A néppárti frakcióülés, valamint a külügyi bizottság rendkívüli tanácskozásának kiadós vitáiban általános egyetértés alakult ki abban a tekintetben, hogy az Európai Uniónak és Parlamentjének a lehető leghatározottabban kell fellépnie a demokrácia, az emberi jogok, a belorusz civiltársadalom, a demokratikus ellenzék és a sajtószabadság védelmében. A felszólalók szigorú büntetőintézkedések bevezetését, a politikai nyomásgyakorlás fokozását, kiváltképpen pedig a letartóztatott ellenzékiek azonnali kiszabadítását sürgették. Többen Catherine Ashton külügyi főképviselő magatartását bírálták, és az eddiginél határozottabb fellépését szorgalmazták. A szintén jelen lévő Emanuelis Zingeris, a Litván Parlament Külügyi Bizottságának elnöke az elnökválasztás megismételtetését tartotta szükségesnek. Elmar Brok Fehéroroszország Keleti Partnerségbeli tagságának a felfüggesztését helyezte kilátásba.
     Hozzászólásaiban Tőkés László erdélyi képviselő a Ceau˜şescu-diktatúrával állította párhuzamba Lukasenko uralmát. A Fehéroroszország iránt tanúsított szolidaritást hangsúlyozva, a Keleti Partnerség országai ügyében felelős alelnökként jó szolgálatait ajánlotta fel a jelen lévő belorusz ellenzéki vezetőknek. A külügyi bizottság ülésén arra mutatott rá, hogy Lukasenko nem csupán egy a többi diktátor között, hanem a megbukott kommunista diktatúra, a kelet-közép-európai posztkommunista rezsimek megtestesítője. Az Európai Unió – sajnálatos módon – túlzott engedékenységet tanúsít a volt kommunista rendszerekkel szemben, és rendre a gazdasági érdekeket helyezi az emberi jogok elébe, ami hosszú távon megbosszulja magát – mondotta Tőkés László, a következetes kommunizmus-ellenes küzdelem stratégiai követelményét ajánlva parlamenti képviselőtársai figyelmébe. Európai képviselőnk ennek kapcsán külön is kitért az Európai Bizottság elutasító válaszára öt volt kommunista ország – köztük Magyarország és Románia – azon indítványával kapcsolatban, melyben azonos mérce alkalmazását javasolták  mindkét totalitárius rendszer – vagyis a nácizmus és a kommunizmus – által elkövetett tömeggyilkosságok tagadásával szemben.
     Stefan Füle európai biztos a külügyi bizottság tanácskozásán konkrét és gyakorlati lépések és intézkedések foganatosítását jelentette be az Unió „kormánya” részéről.
     Jerzy Buzek elnök zárszavában a fehéroroszországi elnökválasztás igazi – erkölcsi – győzteseiként méltatta a meghívott belorusz vendégeket, valamint a bebörtönzött ellenzéki szabadságharcosokat.
     Az Európai Parlament jövő heti strasbourgi plenárisán rendkívüli vitát rendez a fehéroroszországi helyzetről, melynek határozati indítványát Elmar Brok, Tunne Kelam – és mások – mellett Traian Ungureanu és Tőkés László hazai néppárti képviselők is kezdeményezik.
    
Brüsszel, 2011. január 13.

    Tőkés László
    EP-alelnök
    Sajtóirodája