»
2011. január 13. csütörtök
A belorusziai helyzet európai megítéléséről
Kedden, 2011. január 12-én mind az Európai Néppárti Politikai Csoport, mind az Európai Parlament Külügyi Bizottságának ülésén rendkívüli napirendi kérdésként szerepelt a 2010. december 19-i elnökválasztás nyomán kialakult fehéroroszországi helyzet megvitatása. Az EP nevezett fórumainak meghívottjaiként – többek között – olyan neves ellenzéki politikusok nyújtottak tájékoztatást hazájuk társadalmi, politikai helyzetéről, mint Aliaksandr Milinkevich, a Belorusziai Szabadság-Mozgalom elnöke, valamint Andrei Aliaksandran, a Belorusziai Újságírók Szövetségének alelnöke, akiket a demokrácia melletti kiállásuk és polgárjogi küzdelmük elismeréseképpen – egyébként – már az előző évek során Szaharov-díjjal tüntetett ki az Európai Parlament.
Amint az köztudott, a heves tüntetések, illetve brutális hatósági fellépés által kísért decemberi választás rendjén újraválasztatott Alexander Lukasenko fehérorosz elnököt Európa „utolsó diktátoraként” tartják számon, aki a volt Szovjetunióból kivált országában tulajdonképpen az egykori kommunista viszonyokat élteti tovább, annak ellenére, hogy ezzel együtt Fehéroroszország európai uniós irányultságát képviseli a Kelet-Európai Partnerség tagországai sorában.
A tavalyi elnökválasztás demokrácia-idegen és botrányos kimenetele, Lukasenko elnök kierőszakolt újraválasztásának, valamint a demokratikus ellenzék erőszakos elnyomatásának körülményei végképp a posztkommunista rezsim ellen hangolták az Uniót. A belorusz ellenzékiek drámai képet festettek a tavalyi békés tüntetések letöréséről, a KGB-re emlékeztető karhatalmi beavatkozásról, százak őrizetbe vételéről és mintegy harminc ellenzéki politikus – köztük hét (7!) államelnökjelölt – fogva tartásáról, továbbá a civil szférát és a szabad sajtót sújtó tilalmakról, az ellenzéki értelmiségiek és az egyetemi ifjúság meghurcolásáról.
A kialakult helyzetre való tekintettel az Európai Parlament és az Unió vezetői és mértékadó politikusai egyemberként sorakoztak fel és foglaltak állást a fehéroroszországi elnöki diktatúrával szemben – köztük Jerzy Buzek EP-elnök, Joseph Daul néppárti frakcióvezető, Elmar Brok EP-külpolitikus, valamint Stefan Füle, az Unió bővítési és szomszédságpolitikai biztosa. A néppárti frakcióülés, valamint a külügyi bizottság rendkívüli tanácskozásának kiadós vitáiban általános egyetértés alakult ki abban a tekintetben, hogy az Európai Uniónak és Parlamentjének a lehető leghatározottabban kell fellépnie a demokrácia, az emberi jogok, a belorusz civiltársadalom, a demokratikus ellenzék és a sajtószabadság védelmében. A felszólalók szigorú büntetőintézkedések bevezetését, a politikai nyomásgyakorlás fokozását, kiváltképpen pedig a letartóztatott ellenzékiek azonnali kiszabadítását sürgették. Többen Catherine Ashton külügyi főképviselő magatartását bírálták, és az eddiginél határozottabb fellépését szorgalmazták. A szintén jelen lévő Emanuelis Zingeris, a Litván Parlament Külügyi Bizottságának elnöke az elnökválasztás megismételtetését tartotta szükségesnek. Elmar Brok Fehéroroszország Keleti Partnerségbeli tagságának a felfüggesztését helyezte kilátásba.
Hozzászólásaiban Tőkés László erdélyi képviselő a Ceauşescu-diktatúrával állította párhuzamba Lukasenko uralmát. A Fehéroroszország iránt tanúsított szolidaritást hangsúlyozva, a Keleti Partnerség országai ügyében felelős alelnökként jó szolgálatait ajánlotta fel a jelen lévő belorusz ellenzéki vezetőknek. A külügyi bizottság ülésén arra mutatott rá, hogy Lukasenko nem csupán egy a többi diktátor között, hanem a megbukott kommunista diktatúra, a kelet-közép-európai posztkommunista rezsimek megtestesítője. Az Európai Unió – sajnálatos módon – túlzott engedékenységet tanúsít a volt kommunista rendszerekkel szemben, és rendre a gazdasági érdekeket helyezi az emberi jogok elébe, ami hosszú távon megbosszulja magát – mondotta Tőkés László, a következetes kommunizmus-ellenes küzdelem stratégiai követelményét ajánlva parlamenti képviselőtársai figyelmébe. Európai képviselőnk ennek kapcsán külön is kitért az Európai Bizottság elutasító válaszára öt volt kommunista ország – köztük Magyarország és Románia – azon indítványával kapcsolatban, melyben azonos mérce alkalmazását javasolták mindkét totalitárius rendszer – vagyis a nácizmus és a kommunizmus – által elkövetett tömeggyilkosságok tagadásával szemben.
Stefan Füle európai biztos a külügyi bizottság tanácskozásán konkrét és gyakorlati lépések és intézkedések foganatosítását jelentette be az Unió „kormánya” részéről.
Jerzy Buzek elnök zárszavában a fehéroroszországi elnökválasztás igazi – erkölcsi – győzteseiként méltatta a meghívott belorusz vendégeket, valamint a bebörtönzött ellenzéki szabadságharcosokat.
Az Európai Parlament jövő heti strasbourgi plenárisán rendkívüli vitát rendez a fehéroroszországi helyzetről, melynek határozati indítványát Elmar Brok, Tunne Kelam – és mások – mellett Traian Ungureanu és Tőkés László hazai néppárti képviselők is kezdeményezik.
Brüsszel, 2011. január 13.
Tőkés László
EP-alelnök
Sajtóirodája
Amint az köztudott, a heves tüntetések, illetve brutális hatósági fellépés által kísért decemberi választás rendjén újraválasztatott Alexander Lukasenko fehérorosz elnököt Európa „utolsó diktátoraként” tartják számon, aki a volt Szovjetunióból kivált országában tulajdonképpen az egykori kommunista viszonyokat élteti tovább, annak ellenére, hogy ezzel együtt Fehéroroszország európai uniós irányultságát képviseli a Kelet-Európai Partnerség tagországai sorában.
A tavalyi elnökválasztás demokrácia-idegen és botrányos kimenetele, Lukasenko elnök kierőszakolt újraválasztásának, valamint a demokratikus ellenzék erőszakos elnyomatásának körülményei végképp a posztkommunista rezsim ellen hangolták az Uniót. A belorusz ellenzékiek drámai képet festettek a tavalyi békés tüntetések letöréséről, a KGB-re emlékeztető karhatalmi beavatkozásról, százak őrizetbe vételéről és mintegy harminc ellenzéki politikus – köztük hét (7!) államelnökjelölt – fogva tartásáról, továbbá a civil szférát és a szabad sajtót sújtó tilalmakról, az ellenzéki értelmiségiek és az egyetemi ifjúság meghurcolásáról.
A kialakult helyzetre való tekintettel az Európai Parlament és az Unió vezetői és mértékadó politikusai egyemberként sorakoztak fel és foglaltak állást a fehéroroszországi elnöki diktatúrával szemben – köztük Jerzy Buzek EP-elnök, Joseph Daul néppárti frakcióvezető, Elmar Brok EP-külpolitikus, valamint Stefan Füle, az Unió bővítési és szomszédságpolitikai biztosa. A néppárti frakcióülés, valamint a külügyi bizottság rendkívüli tanácskozásának kiadós vitáiban általános egyetértés alakult ki abban a tekintetben, hogy az Európai Uniónak és Parlamentjének a lehető leghatározottabban kell fellépnie a demokrácia, az emberi jogok, a belorusz civiltársadalom, a demokratikus ellenzék és a sajtószabadság védelmében. A felszólalók szigorú büntetőintézkedések bevezetését, a politikai nyomásgyakorlás fokozását, kiváltképpen pedig a letartóztatott ellenzékiek azonnali kiszabadítását sürgették. Többen Catherine Ashton külügyi főképviselő magatartását bírálták, és az eddiginél határozottabb fellépését szorgalmazták. A szintén jelen lévő Emanuelis Zingeris, a Litván Parlament Külügyi Bizottságának elnöke az elnökválasztás megismételtetését tartotta szükségesnek. Elmar Brok Fehéroroszország Keleti Partnerségbeli tagságának a felfüggesztését helyezte kilátásba.
Hozzászólásaiban Tőkés László erdélyi képviselő a Ceauşescu-diktatúrával állította párhuzamba Lukasenko uralmát. A Fehéroroszország iránt tanúsított szolidaritást hangsúlyozva, a Keleti Partnerség országai ügyében felelős alelnökként jó szolgálatait ajánlotta fel a jelen lévő belorusz ellenzéki vezetőknek. A külügyi bizottság ülésén arra mutatott rá, hogy Lukasenko nem csupán egy a többi diktátor között, hanem a megbukott kommunista diktatúra, a kelet-közép-európai posztkommunista rezsimek megtestesítője. Az Európai Unió – sajnálatos módon – túlzott engedékenységet tanúsít a volt kommunista rendszerekkel szemben, és rendre a gazdasági érdekeket helyezi az emberi jogok elébe, ami hosszú távon megbosszulja magát – mondotta Tőkés László, a következetes kommunizmus-ellenes küzdelem stratégiai követelményét ajánlva parlamenti képviselőtársai figyelmébe. Európai képviselőnk ennek kapcsán külön is kitért az Európai Bizottság elutasító válaszára öt volt kommunista ország – köztük Magyarország és Románia – azon indítványával kapcsolatban, melyben azonos mérce alkalmazását javasolták mindkét totalitárius rendszer – vagyis a nácizmus és a kommunizmus – által elkövetett tömeggyilkosságok tagadásával szemben.
Stefan Füle európai biztos a külügyi bizottság tanácskozásán konkrét és gyakorlati lépések és intézkedések foganatosítását jelentette be az Unió „kormánya” részéről.
Jerzy Buzek elnök zárszavában a fehéroroszországi elnökválasztás igazi – erkölcsi – győzteseiként méltatta a meghívott belorusz vendégeket, valamint a bebörtönzött ellenzéki szabadságharcosokat.
Az Európai Parlament jövő heti strasbourgi plenárisán rendkívüli vitát rendez a fehéroroszországi helyzetről, melynek határozati indítványát Elmar Brok, Tunne Kelam – és mások – mellett Traian Ungureanu és Tőkés László hazai néppárti képviselők is kezdeményezik.
Brüsszel, 2011. január 13.
Tőkés László
EP-alelnök
Sajtóirodája
hírek
2025. február 5. szerda
Könyv Trumpországról – váradi bemutató
2025. február 2. vasárnap
Beiktatták az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökét
2025. január 25. szombat
IGEHIRDETÉS – Szepsi, 2025. január 19.
2025. január 24. péntek
Hálaadó istentisztelet a felvidéki Szepsiben
2025. január 13. hétfő
TŐKÉS LÁSZLÓ ÚJ ESZTENDEI NYILATKOZATA
2025. január 9. csütörtök
Új esztendei találkozó – jókívánságokkal
2024. december 29. vasárnap
Harmincöt év múltán is Menyőben
2024. december 28. szombat
Közös karácsonyi éneklés
2024. december 27. péntek
IGEHIRDETÉS – Menyő, 2024. december 27.
2024. december 23. hétfő
Karácsonyi köszöntés