»
A „tematikus vitára” a parlament november 15-i ülésén került sor, Strasbourgban. A vita tárgyának megfogalmazása – „totalitárius bolsevik forradalom” – dicséretre méltó módon tükrözi a száz éve történtek történelmi átértékelésének szükségességét. Szolzsenyicinnel egyetértésben ma már aligha beszélhetünk másról, mint államcsínyről – fejezték ki többen is a felszólalók közül.
2017. november 16. csütörtök
Vita az 1917-es totalitárius bolsevik forradalom örökségéről
Jelek szerint, az ügy rendkívüli kényessége ellenére, az Európai Parlament sem tudott kitérni a szovjet-orosz „nagy októberi forradalom” centenáriumáról való megemlékezés elől. Ez azonban egy plenáris vitára szorítkozott, bárminemű közös állásfoglalás elfogadása nélkül.
A „tematikus vitára” a parlament november 15-i ülésén került sor, Strasbourgban. A vita tárgyának megfogalmazása – „totalitárius bolsevik forradalom” – dicséretre méltó módon tükrözi a száz éve történtek történelmi átértékelésének szükségességét. Szolzsenyicinnel egyetértésben ma már aligha beszélhetünk másról, mint államcsínyről – fejezték ki többen is a felszólalók közül.
Az ülés kezdetén Petras Austrevicius litván képviselő ihletett kezdeményezésére az európai törvényhozók egy perc néma csenddel adóztak a vörös diktatúra százmilliónyi halálos áldozata emlékének. Történelme során az Európai Unió 500 millió polgára még sohasem volt ennyire közel egymáshoz; ez egy valóságos csoda – áradozott záróbeszédében Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. Ami pedig az eleje és a vége között elhangzott, széles skáláján mozgott a lenini puccs kárhoztatásának és dicsőítésének.
A sztálini Szovjetunió hősies harcot folytatott a hitleri Németország ellen – lelkendezett az egyik szélsőbaloldali felszólaló. A totalitárius rezsimek közös nevezőjén álló nácik és kommunisták egymással szorosan együttműködve zúdították Európára a szenvedések árját – mutatott rá Elmar Brok, a külügyi bizottság volt elnöke.A nagy októberi szocialista forradalom „inspirációs forrás” Európa jövője számára – hangzott egyfelől. Nem szégyellik magukat? Dicsőítik a gyilkos kommunizmust, s Lenint zseninek tartják? – volt rá az egészséges válasz azok, vagyis a többség részéről, akik a „soha többé” („never again”) közkeletű jelszava értelmében sürgették a történelmi igazságtételt. Egyik euroszkeptikus képviselő egyfajta „politbüróként” aposztrofálta az Európai Bizottságot. A néppárti felszólalók többsége viszont hiteles európaisága mércéjeként emlegette a totalitárius rendszerekkel való szakítást.
Hozzászólásában Tőkés László képviselő a krisztusi keresztre lesújtó sarló és kalapács jelképes szembenállásával jellemezte a kommunizmus jegyeit magán viselő és az iszlamizáció fenyegetésének kitett Európa jelenlegi helyzetét – azokra a botrányos esetekre utalva, hogy míg II. János Pál pápa emlékművéről a demokratikus Franciaországban drasztikus módon eltávolítják a kereszt jelét, ezenközben az Unió fővárosában, Brüsszelben az Európai Parlament biztosít helyszínt az októberi forradalmi államcsíny, illetve az egyházüldöző és a néhai pápa ellen merényletet szervező volt szovjet hatalom megünneplésére.
A tovább ható kommunizmus romboló örökségéről szólva erdélyi képviselőnk annak a kettős mércének a kiküszöbölését követelte, mely a nemzeti szocialista és a kommunista önkényuralmi jelképek, valamint a holokauszt és a kommunizmus bűntetteinek az egymástól eltérő megítélésében mutatkozik meg. Külön hangsúllyal szólt az Európát identitásában és értékeiben fenyegető azon keresztényellenességről, amely a francia forradalmi hagyományok mellett a kommunista állami ateizmusból veszi eredetét.
Említésre méltó, örvendetes körülmény, hogy idén Oroszország hivatalos formában nem emlékezett meg jogelődje – a szovjet állam – dicstelen „születésnapjáról”. Európai képviselőnk vélemény szerint ez a hosszú távú európai–orosz történelmi megbékélés irányába mutat.
(Tőkés László hozzászólása a Dokumentumok rovatban található.)
(Tőkés László hozzászólása a Dokumentumok rovatban található.)
hírek
2025. április 18. péntek
Húsvéti üdvözlet
2025. április 14. hétfő
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXXV. Közgyűlése – Beregszász, 2025. április 12.
2025. április 9. szerda
ÖSSZETARTOZÁS ÉS KIREKESZTÉS
2025. március 29. szombat
Köszöntőbeszéd az Erdélyi Magyar Szövetség Küldöttgyűlésén
2025. március 29. szombat
Marosvásárhely „fekete márciusa”
2025. március 27. csütörtök
NYILATKOZAT – Harmincöt évvel a marosvásárhelyi fekete március után
2025. március 23. vasárnap
Tisztújítás volt az EMSZ-ben
2025. március 23. vasárnap
Kriza János-emlékév
2025. március 23. vasárnap
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? – Számbavétel és kiútkeresés
2025. március 22. szombat
Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökének