Újraválasztották Tőkés Lászlót az EMNT elnökének

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács október 14-én Kolozsváron, az unitárius püspökség imatermében tartotta meg küldöttgyűlését. A megjelent 95 küldöttet Schwartz Róbert, az EMNT Kolozs megyei elnöke köszöntötte, majd ezt követően Szabó László unitárius lelkész tartott áhítatott.

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszámolójában részletesen kitért az EMNT nemzetpolitikában betöltött szerepének értékelésére, valamint az elmúlt időszak főbb közéleti eseményeinek elemzésére. „Európai parlamenti képviselőként Brüsszelben is az EMNT szervezetét, közös célkitűzéseinket, autonómiaharcunkat és mindezekkel összefüggő nemzeti politikánkat képviselem” – jelentette ki. Az előző napon tartott politikatörténeti konferenciára utalva az EMNT elnöke elmondta: „1989 után az erdélyi magyar politika egyik legfontosabb állomása a Kolozsvári Nyilatkozat létrejötte volt. A tény, hogy az abban foglaltak nem valósultak meg, leginkább a posztkommunista visszarendeződésnek és a teljes körű rendszerváltás elmaradásának köszönhető.” Tőkés László kitért a közelgő centenáriumi események veszélyeire is, majd kihangsúlyozta: az erdélyi magyar közéleti szereplőkre nagy felelősség hárul annak tekintetében, hogy az egyre inkább kiélesedő kommunikációs háborúban ne hagyják magukat provokálni, és kellő higgadtsággal viszonyuljanak minden felmerülő kérdéshez. Felszólalása végén az EMNT elnöke kijelentette: „Továbbra is legfőbb célunk a nemzeti politizálás, mely során számítunk szövetségeseinkre is. A Kárpád-medencei Autonómia Tanácsot erősítenünk kell, s az önrendelkezést össznemzeti ügyként kell kezelnünk. Továbbra is számítunk a magyar kormányra, támogatjuk a migrációs válság megoldásáért folytatott küzdelmét, s kivesszük részünket az anyaországi választásokat megelőző regisztrációs kampányból is.”

Szili Katalin, a magyar autonómiakoncepciók koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott felszólalása elején tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözletét, majd elmondta: a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács határozatai képesek előre vinni az autonómia ügyét, és motiváló erővel bírhatnak azokra is, akik hátráltatják az önrendelkezés kivívását. „Szükségessé vált megfogalmazni azt az öt alapelvet, melyek Székelyföld autonómiájának kérdésében nem a szervezetek közötti különbségeket hangsúlyozzák ki, hanem az egyetértést. A Kolozsvári Nyilatkozat szellemiségéhez méltó lehetne, ha olyan új alapokra helyeznénk autonómiatörekvéseinket, melyeknek nem a versengés, hanem a szervezetek közötti kapcsolat és párbeszéd az alapjuk. Látnunk kell: egy csónakban evezünk, de ezt a csónakot egy háborgó tengeren kell megtartanunk. Európa teljesen más kérdéssekkel van elfoglalva, és Közép-Európában is félve tekintenek az autonómiatörekvésekre” – mondta Szili Katalin.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kijelentette: az EMNT a 2003-as megalakulása óta döntő szerepet vállalt abban, hogy Erdélyben és a Székelyföldön az autonómia tömegigénnyé váljon. „A Kolozsvári Nyilatkozattal is bebizonyítottuk: békés, demokratikus módon kívánunk stabilitást teremteni térségünkben. Számunkra a politikának morális dimenziói vannak, ahol elsősorban nem a hatalomszerzés a tét, hanem a magyar megmaradás. Épp ezért nem mindegy, hogy Budapesten egy nemzetben gondolkodó kormány végzi-e munkáját, illetve Bukarestben egy Erdélyben gondolkodó, vagy egy zsákmányszerzésért kilincselő magyar párt van jelen” – mondta. A pártelnök az EMNT és a Néppárt kapcsolatáról elmondta: testvéri szövetség van a két szervezet között, s egyértelmű, hogy az elkövetkezőkben is közösen harcolnak majd kitűzött céljaik eléréséért. „Közös ügyünk lehet, hogy minden adandó alkalommal felhívjuk a közvélemény figyelmét arra, hogy Bukarest nem érdekelt Erdély modernizációjában, európai szintű felzárkóztatásában – hiszen ezt jelzi az erdélyi autópálya, vagy épp a brassói repülőtér hiánya is. Ennek ellenére valljuk: jogunk van egy jobb élethez és egy tisztességes, európai színvonalú infrastruktúrához. Mindez az erdélyi románság érdeke is, és úgy hisszük, hogy az autonómia a román-magyar viszony normalizálásához is döntő mértékben hozzájárulna” – zárta beszédét Szilágyi Zsolt.

Szabolcs Attila országgyűlési képviselő (Fidesz), a magyar parlament nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, visszautalva az előző napi konferencia témájára, elmondta: a 25 évvel ezelőtt esküt tevők „megtalálták az ellenszérumot a hamisság és az önfeladás mérge ellen, elhozva az eskü szentségét”. A politikus hozzátette: idővel az is kiderült, a valódi méreg nem a nemzeti –, sokkal inkább a politikai asszimiláció volt. „Az esküszegők 25 éve járják saját útjukat, és nem veszik észre, hogy ellenszegülőkké váltak. Az esküszegés több mint hazaárulás. Remélem, idővel a Kolozsvári Nyilatkozat megtagadói is belátják ezt” – mondta Szabolcs Attila.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta: az EMNT és az SZNT közötti kapcsolat megtartó ereje maga az erdélyi magyar közösség, mely a háromszintű autonómia megvalósításában látja jövőjét. „2003-ban azt mondtuk, hogy ha rövid időn belül nem sikerül kivívnunk az autonómiát, a Székelyföldön – egy tömbben – élő közösségünk fennmaradását biztosító keretek széthullnak. Ma azonban már látjuk: a székely öntudat újjáéledése páncélként véd bennünket. Ilyen keretek között gondolkodunk az SZNT és az EMNT együttműködéséről” – mondta Izsák Balázs.

Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul felszólalásában megköszönte az EMNT demokráciaközpontjainak munkáját, melyet nemzetpolitikai szempontból is meghatározó tevékenységként értékelt, majd kiemelte: mivel a honosodni vágyók száma érezhetően csökkent, az új kihívás nem más, mint azok felkutatása, akik még nem éltek a könnyített honosítási eljárás nyújtotta lehetőségekkel.

A beszámolók rendjén Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke és Tiboldi László, az EMNT országos alelnöke ismertették az elmúlt két év tevékenységeit, valamint az EMNT Demokráciaközpontok eddig elért eredményeit, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét elnökként vezető Csomortányi István pedig a szövetség céljairól is megvalósításairól beszélt a jelenlévőknek.

A küldöttgyűlés végén tisztújításra került sor, melynek eredményeként Tőkés Lászlót és Sándor Krisztinát újraválasztották az EMNT elnökének, illetve ügyvezető elnökének, munkájukat pedig alelnökként Cseh Gábor (székelyföldi régióelnök), Mátis Jenő (közép-erdélyi régióelnök), Nagy József Barna (partiumi régióelnök), Borbély Zsolt Attila, Tiboldi László, Szilágyi Ferenc (Partiumi Autonómiatanács) és Fancsali Barna (Magyar Ifjúsági Tanács) segítik majd.

Az eseményen átadták az EMNT idei Kós Károly-díját, amelyet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kapott meg. Sándor Krisztina ügyvezető elnök elmondta: az első alkalommal 2013-ban átadott díjat olyan személyiségeknek és szervezeteknek adományozzák, akik az autonómiaformák eléréséért példás tevékenységet fejtettek ki. Az elmúlt években Kós Károly-díjat kapott Király Károly, a rendszerváltás időszakát meghatározó politikus, Juhos Gábor maratonfutó, Bakk Miklós politológus, Lászlófy Pál, a Románai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának és a Háromszék napilap szerkesztősége, valamint post mortem megkapta az EMNT díját Birtalan Ákos egykori háromszéki parlamenti képviselő is.

Izsák Balázs elmondta: elválaszthatatlannak érzi személyét az általa képviselt szervezettől, melyet 2008 óta vezet, s amely megalakulásától következetesen felvállalja az autonómiatörekvések képviseletét helyi és nemzetközi fórumokon egyaránt.

Az elismerést az EMNT újraválasztott elnöke, Tőkés László adta át a díjazottnak.