2009. november 10. kedd
Send this article Print this article

A szlovák biztosjelölt a nyelvtörvényről

Ezen a héten (november 9–12.), Brüsszelben a szakbizottságok tartották üléseiket az Európai Parlamentben. A Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) tagjaként, Tőkés László EP-képviselő ennek ülésein vett részt.

November 10-én délelőtt a CULT-bizottság Maros Sefcovic biztosjelöltet látta vendégül, aki a nemrég leköszönt Ian Figel, kultúráért és oktatásért felelős szlovák uniós biztosnak lép a helyére.





Délután a Bizottság szervezésében az önkéntességről (am. volunteering) szóló közmeghallgatásra került sor, annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 2011-et Az Önkéntesség Európai Esztendejévé nyilvánította.

Sefcovic uniós biztosjelölt az EB kulturális téren elért eddigi eredményeiről, valamint jövőbeli terveiről és prioritásairól tartott beszámolót. Rámutatott, hogy a jelenlegi gazdasági válság kihívásaival szembenézve, az EB további kezdeményezéseket és komoly erőfeszítéseket tesz – egyebek mellett – a fiatalság oktatása és mozgósítása, valamint a felnőttképzés, illetve az élethosszig tartó tanulás kiterjesztése érdekében. Különösképpen fontosnak ítélte a sport terén való előrelépést, amit az Unió stratégiai fontosságú kérdésnek tekint.

A hozzászólások rendjén a képviselők elismeréssel szóltak a jelölt elképzeléseiről, másfelől kiegészítették azokat. Helga Trüpel képviselőasszony (EFA/Zöldek) a szerzői jogok európai szabályozása kérdésében szólalt fel. Maria Badia i Cutchet szocialista és Hannu Takkula liberális képviselők azt hangsúlyozták, hogy az Uniónak, illetve tagállamainak az ifjúság nevelésére az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniuk.

Tőkés László néppárti képviselő afelől kérdezte Maros Sefcovic biztosjelöltet, hogy milyen elképzelései vannak A Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Esztendejének (2008) a folytatását illetően. A különböző kultúrák és nyelvek sokfélesége olyan közös kincsünk, melyek együtt alkotják európai identitásunkat.

Tegnap volt a Berlini Fal lebontásának 20. évfordulója – emlékeztetett rá európai képviselőnk –, a népek, nemzetek és kultúrák közötti választófalak azonban azóta sem tűntek el, hanem az egykori megosztottság, illetve a kommunizmus tartós örökségeképpen továbbra is feszültségek és ellentétek jellemzik – példának okáért – Németország nyugati és keleti részének, az egykori vasfüggöny két oldalán élő népeknek, valamint a volt szovjet tábor tagországainak vagy a volt Jugoszlávia nemzeti közösségeinek viszonyát.

Ebben a vonatkozásban erdélyi képviselőnk külön is rákérdezett a szlovákiai államnyelvtörvényre, mely ellentétes az európai soknyelvűség, valamint a sokat emlegetett multikulturalitás elvével. Leonard Orban román uniós biztos esetében „kecskére bízták a káposztát”, állapította meg Tőkés László, hiszen a soknyelvűségért felelős politikus a nyelvhasználat korlátozásának konkrét eseteire nézve minden esetben kitérő választ adott, és azokat rendre az egyes tagországok illetékességi körébe utalta. Párhuzamba állítva a két esetet, mi a véleménye a szlovák biztosjelöltnek hazája diszkriminatív nyelvtörvényéről, valamint a szlovákiai katolikus egyház magyarellenes gyakorlatáról – tette fel a kérdést képviselőnk, pozitív példaként említve Finnországot, ahol mind a finn, mind a svéd hivatalosan elismert nyelvek. A szlovák szocialisták és a szélsőséges nemzeti párt kormánya tilalmas nyelvtörvényével nem szolgálja az európai egységet és megbékélést, és gátolja az európai integráció kiteljesedését – mondotta.

Maros Sefcovic válasza nagy mértékben emlékeztetett Leonard Orban általánosságokban mozgó, hamisan „eurokonform” frazeológiájára. A politikus „büszkeséggel” emlegette az eddig elért eredményeket, a totalitárius diktatúrából a demokratikus rendszerbe való átmenetet. A nyelvtörvény ügyében a magyar és a szlovák fél közötti „pozitív párbeszéd” sikere iránti bizakodását fejezte ki, és az EBESZ közvetítő szerepét méltatta.

A délutáni meghallgatáson Tőkés László az ateista kommunizmus összefüggésében értékelte nagyra Az Önkéntesség 2011-i Európai Esztendejének a meghirdetését, mely A Kultúrák Közötti Párbeszéd Évéhez hasonlóan segítheti elő Európa egységesülését és a megbékélést. Hozzászólásában nosztalgiával idézte fel az egyházi szervezetek – a nőszövetség, az ifjúsági mozgalom, az egyházi egyesületek – 1989 utáni újjászerveződését, a diktatúra által szétrombolt civil társadalom újraalakulását. Az Önkéntesség Európai Éve jelentős mértékben hozzájárulhat a posztkommunista polgári társadalmak megerősödéséhez és Európához való tényleges felzárkózásához, és ebben fontos szerepet vállalhatnak közösségszervező egyházaink – mondotta Tőkés László.

Az előkészítő munkálatok, a kérdés vitája és a bizottsági meghallgatások nyomán az Európai Parlament hivatott végleges formában elfogadni az önkéntesség esztendejéről szóló Jelentést.

Brüsszel, 2009. november 10. 

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája



hírek

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Trianonról és az autonómiáról
TEMESVÁR 31. - Tőkés László, az EMNT elnöke
Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010