»
A helyszín ezúttal is az Ezredévi emléktéren álló szoborkompozíció volt, amely az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban mártírhalált halt váradi országgyűlési követnek, Szacsvay Imrének állít emléket. Az 1907-ben felavatott, 1937-ben elbontott, majd 1942-ben újraállított remekmű talapzatán álló felirat – „Csak egy tollvonás volt bűne” – arra utal, hogy a Kisürögdön (Bihar m.) éppen 200 éve született jogász-politikust azért végeztette ki a császári hatalom 1849. október 24-én, mert az év áprilisában részt vett a függetlenségi nyilatkozat megszövegezésében-szerkesztésében, és a Debrecenben ülésező országgyűlés választott jegyzőjeként kézjegyével hitelesítette a Habsburgok trónfosztását.
2018. október 8. hétfő
„Emlékezzetek reám, de ne sirassatok” (Szacsvay)
A hagyományokhoz híven ebben az esztendőben is megemlékezést tartottak október 6-án Nagyváradon a nemzeti-polgári szervezetek és egyesületek.
A helyszín ezúttal is az Ezredévi emléktéren álló szoborkompozíció volt, amely az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban mártírhalált halt váradi országgyűlési követnek, Szacsvay Imrének állít emléket. Az 1907-ben felavatott, 1937-ben elbontott, majd 1942-ben újraállított remekmű talapzatán álló felirat – „Csak egy tollvonás volt bűne” – arra utal, hogy a Kisürögdön (Bihar m.) éppen 200 éve született jogász-politikust azért végeztette ki a császári hatalom 1849. október 24-én, mert az év áprilisában részt vett a függetlenségi nyilatkozat megszövegezésében-szerkesztésében, és a Debrecenben ülésező országgyűlés választott jegyzőjeként kézjegyével hitelesítette a Habsburgok trónfosztását.
Noha az október 6-i nemzeti gyásznapon főként arra a 13 honvéd főtisztre emlékezik a világ magyarsága, akiket a szabadságharcot leverő osztrákok 1849-ben ezen a napon Aradon kivégeztek, a Haynau-féle rémuralom többi áldozatának emléke sem halványulhat el soha. Ebből kiindulva Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nagyváradi beszédében megemlített több jeles mártírt is, felhívva a figyelmet, hogy „számtalanok és névtelenek egész sora csatlakozik hozzájuk: egész népünk véráldozata és hősiessége szinte szakadatlan szabadságharcról árulkodik, annak a bizonysága”. Szacsvayék, Batthyányék, Damjanichék áldozata a haza- és szabadságszeretet szimbóluma.
A szép kora őszi időben lezajlott nagyváradi megemlékezésnél a Vitézi Rend bihari tagjai és a Szent László cserkészcsapat ifjai álltak díszőrséget. A rendezvényt Török Sándor, az EMNT megyei elnöke vezette le, az elején külön is köszöntve a megjelent politikai, közéleti, egyházi, civil szervezeti, akadémiai személyiségeket, köztük az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőit és a helyi RMDSZ küldötteit, továbbá a határon inneni és túli emlékezőket. Felolvasta a 170 évvel ezelőtt megindult szabadságharc aradi vértanúinak neveit, majd szólásra kérte Tőkés Lászlót, illetve Szilágyi Zsoltot, az EMNP elnökét.
„Az aradi vértanúk a Magyar Golgotán áldozták fel életüket a hazáért. Nevük és vállalásuk a haza- és szabadságszeretet szimbólumává vált” – kezdte felszólalását Tőkés László Kossuth Lajos megfogalmazására utalva, egyben idézve is a kormányzót: „leborulok a nemzet nagysága előtt”. Az EMNT elnöke történelmi ívű beszédében megemlékezett több vértanúnkról is, veretes gondolataikat és hitvalló búcsúszavaikat citálva. A továbbiakban azt a célzatos tudatosságot domborította ki, amellyel a különböző eredetű, nemzetiségű, képzettségű és képességű polgárok a magyar forradalom és szabadságharc mellé álltak, azonosulva a törekvésekkel, vállalva a véráldozatot. Jelenkori európai üzenete is van március 15-ének és október 6-ának: a világszabadságtól a regionális szabadságharcokig terjedő pászmán egyetemes ügyről van szó. Akkori és azutáni vértanúinkról szólva jelentette ki európai képviselőnk: „Szilárd értékrendjük követésre méltó ebben az öntudatát és identitását vesztett világban. E szellemben kell manapság is megvívnunk vértelen harcainkat, s ebben a szellemben kell tekintünk az egész Európára kiterjedő összeütközésekre, valamint az eszmei- és politikai küzdelmekre.”
Tőkés László beszédében – Szacsvay Imre búcsúleveléből idézve – a közképviselettel felruházottak felelősségéről is szót ejtett, illetve annak hiányáról. Noha ez a fajta közképviselet Isten akaratából és a népfelség elvéből fakad, a pártpolitika mocsarában vergődő mai politikusaink minduntalan csalódást okoznak. Nem véletlen, hogy megingott a választópolgárok bizalma a parlamenti demokráciában és egyes parlamentekben, hiszen lépten-nyomon olyan politikusokkal találkozni, akik nem népükért, hanem népükből akarnak élni. „Hol állunk ma már Szacsvay Imre példájához képest? Előtte és a vértanúink előtt Krisztus példája ragyogott, és ha siratjuk is őket, a nagypéntek szomorúságával és a húsvét ragyogásával emlékezzünk rájuk” – zárta felszólalását az EMNT elnöke.
Szilágyi Zsolt a maga során elmondta: 1849-ben a kiválasztottaknak halni kellett a szabadságért, ma viszont élni kell érte. Ebben az érték- és irányvesztett Európában csak akkor lesz magyar szabadság, ha van, aki harcoljon érte. „Egy olyan világot, egy olyan Európát és egy olyan Erdélyt kell kialakítanunk, amelyben helye van az igazságnak, a szabadságnak és a szeretetnek.” Emlékeztetett: Arad után hetven évvel jött a trianoni békediktátum, hetven évre rá pedig az 1989-es temesvári forradalom. Mindhárom esemény meghatározta a következő hetven évet, s mindhárom a szabadságról, valamint annak leveréséről szólt. „Joggal tesszük fel a kérdést: milyen hosszú lesz az 1989 utáni időszak? Hisszük, hogy ez tőlünk is függ, hogy a jövőt mi is alakítjuk. Éljen a magyar szabadság!” – zárta beszédét a Néppárt elnöke.
Alkalomhoz illő szavalattal és dalokkal Gáll Annamária színművész, valamint a Váradi Dalnokok dalárda működött közre a rendezvényen, amely a koszorúzás után a Himnusz eléneklésével zárult.
(Tőkés László beszéde a Dokumentumok rovatban található.)
(Tőkés László beszéde a Dokumentumok rovatban található.)
hírek
2025. április 18. péntek
Húsvéti üdvözlet
2025. április 14. hétfő
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXXV. Közgyűlése – Beregszász, 2025. április 12.
2025. április 9. szerda
ÖSSZETARTOZÁS ÉS KIREKESZTÉS
2025. március 29. szombat
Köszöntőbeszéd az Erdélyi Magyar Szövetség Küldöttgyűlésén
2025. március 29. szombat
Marosvásárhely „fekete márciusa”
2025. március 27. csütörtök
NYILATKOZAT – Harmincöt évvel a marosvásárhelyi fekete március után
2025. március 23. vasárnap
Tisztújítás volt az EMSZ-ben
2025. március 23. vasárnap
Kriza János-emlékév
2025. március 23. vasárnap
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? – Számbavétel és kiútkeresés
2025. március 22. szombat
Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökének