Tőkés László állásfoglalása a nagyváradi Kozacek-szobor átvétele ügyében

ÁLLÁSFOGLALÁS

Megütközéssel értesültünk arról, hogy a hét elején, a szlovák állam adományaként, a katolikus püspökség megkerülésével Biró Rozália alpolgármester Josef Kozacek néhai nagyváradi kanonok mellszobrát vette át a nagyváradi önkormányzat nevében Dagmar Repcekova-tól, Szlovákia bukaresti nagykövetétől.

„…nyolcvan szavazóból kilencven…”

NYILATKOZAT
„…nyolcvan szavazóból kilencven…”

Rózsa Gáspár deményegyházai plébánosnak szíve joga, más szóval szólva lelkiismereti és szólási szabadságának körébe tartozik, hogy az RMDSZ pártelnöke és választási kampánygarnitúrája előtt miképpen szól, miket nyilatkozik.

Nyilakozat a parlamenti választások tárgyában

NYILATKOZAT

Ady Endre születésének évfordulóján az érmindszenti zarándoklat résztvevői arról győződhettek meg, hogy ha lehet, a Költő szülőfalujának helyzete ma rosszabb, mint 131 évvel ezelőtt volt. Akik viszont a székelység helyzetéről szóló, legújabb felmérés adataival találkoznak, szintén azt látják, hogy Székelyföld gazdasági lemaradottságán az utóbbi, mintegy két évtizedben sem sikerült változtatni, s az országos átlagnál itt jóval nagyobb a szegénység. Szórvány- és tömbmagyarságunk elszomorító állapota híven tükröződik ebben a két mintaesetben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási sikerpropagandájával éles ellentétben álló helyzet a magyar politikai képviseletet kisajátító szervezet két évtizedes regnálásának a képét is híven tükrözi. Erdélyi magyarságunk helyzete változásért kiált. Ugyanez mondható el az egész országról – az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozás viszonylatában.

Írásbeli kérdés az erdőirtások kapcsán

ÍRÁSBELI KÉRDÉS

Az Európa Parlament Az Európai Bizottság
Bel és Igazságügyi Biztosának,
Jaques Barrot úrnak

Környezetvédelmi Biztosának,
Stavros Dimas úrnak

Tisztelt Európai Bizottság,

A frissen csatlakozott kelet - közép európai országok európai felzárkóztatása közös célunk. A csatlakozás előtt az Európai Bizottság és az Európai Parlament feltételeket és ajánlásokat fogalmazott meg többek között Románia számára is.

Írásbeli kérdés az EB-hez a romániai átvilágítási törvény kapcsán

Európai Bizottság
Jacques Barrot alelnök,
a jogérvényesülésért, szabadságért és biztonságért felelős biztos úr részére

Tisztelt Biztos Úr!

A 20. század folyamán a kelet-közép-európai országok a náci és a kommunista totalitárius rendszerek borzalmait élték át. A kommunista önkény tombolása tízszer annyi ideig tartott, mint a nácizmusé. Minkét diktatúra lábbal tiporta az emberi jogokat és szabadságjogokat, népirtást, háborús bűnöket és emberiség elleni bűntetteket követtett el.

Európai szembenézés a kommunizmus örökségével

Folyó év június 3-án nagy fontosságú nemzetközi értekezletre került sor Prágában, a totalitárius rendszerek, illetve a kommunizmus öröksége és megítélése tárgyában. A tanácskozás záródokumentumát, mely a „Prágai Nyilatkozat az európai lelkiismeret és a kommunizmus ügyében” címet viseli, olyan jeles kommunizmus-ellenes harcosok látták el kézjegyükkel, mint Václav Havel (Csehország), Joachim Gauck (Németország), Vytautas Landsbergis (Litvánia) és Tunne Kelam (Észtország).

- Az egyházak szerepe a közéletben - brüsszeli konferencia

Tájékoztatás

Az Európai Egyházak Konferenciájának Egyház és Társadalom Bizottsága 2008. november 18–20-án Brüsszelben tartott értekezletet, Az egyházak szerepe a közéletben: törvényi keretek és lehetőségek címmel. Az európai egyházak mintegy negyven küldötte vett részt a tanácskozáson. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületet Antal János külügyi előadótanácsos képviselte.

Tőkés László a vallási fanatizmus ellen

Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) híradása nyomán a közvélemény megdöbbenéssel szerzett tudomást arról, hogy az iszlám lázadók kezében lévő, dél-szomáliai Kismayo városban egy 13 éves kislányt ástak a földbe és köveztek halálra amiatt, hogy − az elvadult háborús viszonyok között − három férfi megerőszakolta. A helyi milícia iszlám bírósága ekképpen büntette az áldozatot, miközben az erőszak elkövetőinek még csak a haja szála sem görbült.

Tőkés László levele Sofronie Drincec ortodox püspökhöz az Ady-múzeum ügyében

Nagyváradi Román Ortodox Püspökség

Őexcellenciája
Sofronie Drincec Úrnak,
Nagyvárad Ortodox Püspökének

Excellenciás Uram!

„Milyen jó, hogy még létezik a szellem világa, amelyben mindannyiunknak megengedtetik, hogy szeressük egymást…” – a Partiumi Keresztény Egyetem megbecsült professzora, Corneliu Crăciun ezt az idézetet választotta „Ady Endre şi cultura română” (Ady Endre és a román kultúra) című könyve mottójául.

A professzor arról az Ady Endréről írt könyvet, akiről Emil Isac a következőképpen vallott: „Mint minden nagy költő, Ady a saját lángjában égő titán volt. Erősen égett, mert nagyon szerette az életet és a szabadságot. Túl korán halt meg, de csak azután, hogy értékként átadott mindent, ami emberi és írói lelkiismeretét gyötörte.”

Arról a magyar költőről, aki a következőket írta: „Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz / Végül egy erős akarat? / Hiszen magyar, oláh, szláv bánat / Mindigre egy bánat marad. // Hiszen gyalázatunk, keservünk / Már ezer év óta rokon. / Mért nem találkozunk süvöltve / Az eszme-barrikádokon? // Dunának, Oltnak egy a hangja…” (Magyar jakobinus dala).

Arról az Ady Endréről van szó, akinek Octavian Gogához fűződő barátságáról mindkét nemzet irodalomtörténészei tisztelettel emlékeznek meg.

Az idézett vers kapcsán írja Cornel Ungureanu az Oglinda literară című folyóirat 2007. novemberi számában, hogy „Egy mély lázadás költője, amely összefűzi Gogával”. Ugyanő korábban Goga kapcsán a másik nagy nemzeti költőnket, Petőfi Sándort említi: „A kettőjük, Petőfi és Goga között létező testvériség mélyebb, mint a »nemzeti kérdés«, és ezt [a testvériséget] épp a költői státus határozza meg.”.

Való igaz: „Milyen jó, hogy még létezik a szellem világa, amelyben mindannyiunknak megengedtetik, hogy szeressük egymást…”

Ady Endre csak bő négy évet élt Nagyváradon (viszont egész életére kötődött szeretett városához, vissza-visszajárt). Kevésnek tűnik, de aki „erősen ég, mert nagyon szereti az életet és a szabadságot”, annak éltét nem években mérik.

Nagyváradot magyar nyelvterületen „a Holnap városaként” emlegetik. És ez a megtisztelő cím Ady Endrének köszönhető, aki pezsgő szellemi élete miatt az akkoriban „Pece-parti Párizsként” ismert Nagyváradon (szintén Adytól származó elnevezés!) hat társával együtt A Holnap címmel antológiát adott ki, kerek száz esztendővel ezelőtt.
Ezt az antológiát a modern magyar irodalom kiindulópontjaként emlegetik az irodalomtörténészek.

Ez Ady Endre. A teremtő zseni. Az ő emlékének szentelt múzeum 1957-es alapításától egyfajta kegyhellyé vált a városlakók és az Ady zsenije előtt hódolók számára.

Mindezt azért tartottam fontosnak Önnel megosztani, mert értesültünk arról, hogy az Ortodox Egyháznak visszaszolgáltatták az Ady Endre Emlékmúzeumnak otthont adó ingatlant.

Engedje meg, hogy ennek az ügynek a kapcsán Mircea Eliadét, a világhírű román filozófust idézzem, aki a Sacrul şi profanul című művében a következőket írja: „A vallásos ember számára a tér nem homogén. Törések és szakadások találhatók benne; olyan részeket tartalmaz, amelyek minőségileg különböznek a többitől. (…) Létezik tehát egyfajta szent, vagyis »erővel feltöltött« jelentőségteli tér, és léteznek más, nem szent terek, következésképpen nincs struktúra és szilárdság nélküli, egyszóval »formátlan« tértartomány.”

Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy „szent hely” többféle van. Nemcsak a templomban féljük az Urat, és nemcsak az oltárnál adunk hálát a teremtő szeretetért – Isten mindenható szeretetét megéljük mindennapjainkban, teljesen profánnak aposztrofált helyeken is megnyilvánulhat a szentség.

Nagyvárad magyar közössége így tekint az Ady Endre Emlékmúzeumra: mint „szent helyre”. Több számunkra, mint egyszerű múzeum, több, mint egyszerű emlékhely – eszmeiségében sűríti mindazt, ami a száz évvel ezelőtti „Pece-parti Párizsból” számunkra megmaradt.

„A világot meg kell alapítanunk, hogy élhessünk benne – márpedig a profán tér homogenitásának és viszonylagosságának »káoszában« semmiféle világ nem jön létre. A szilárd pont, a »középpont« felfedezése vagy projekciója a világteremtéssel azonosul.” – írja Eliade. Mindannyiunknak kellenek tehát ezek a szent terek, szellemi központok – hogy közös világunkat megalkothassuk.

Excellenciás Uram! Mélyen tisztelt Püspök Úr!

Krisztusi szeretetben kérem Excellenciádat, sáfárkodjanak jól az Önökre bízott vagyonnal. Az lenne a kérésünk, hogy Önök tartsák meg az épület jelenlegi funkcióját, mert az nem csupán az etnikumközi megértés nagyszerű gesztusa lenne az Önök részéről, hanem az egyre inkább szekularizálódó világunk homogén terét megtörő, egyre kisebb számú szent tereink megóvása érdekében is történne. Mindannyiunk közös érdeke, hogy az Ady Endre Emlékmúzeum megmaradjon annak a szellemi eredőnek, annak a „biztos pontnak”, amely „minden jövendő irányzat főtengelye” (Eliade).

Mert a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum puszta létével arra figyelmeztet, hogy Nagyvárad ma is „a Holnap városa” kellene, hogy legyen – a szellem olyan világa, „amelyben mindannyiunknak megengedtetik, hogy szeressük egymást…”

Isten áldását kérem munkájukra!

2008. november 13.

Tőkés László
A KREK püspöke,
EP-képviselő

Egyházkerületi körlevél a parlamenti választások tárgyában

EGYHÁZKERÜLETI KÖRLEVÉL

a parlamenti választások tárgyában

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2008 októberében kibocsátott – legutóbbi – körlevelében támogatásáról biztosította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács párbeszédre és megegyezésre irányuló erőfeszítéseit. Egyben felszólította gyülekezeteit, hogy semmilyen idegen – politikai – érdeknek ne engedjenek, hanem – elsősorban – Egyházunk és nemzetünk érdekeit tartsák szem előtt a küszöbön álló választásokon.