Wagner Nándor-kiállítás nyílt a világhírű szobrász szülővárosában

Wagner Nándor (1922–1997) emlékére nyílt június 20-án tárlat a világhírű szobrász szülővárosában, Nagyváradon a Szent László Napok keretében. Megkoszorúzták a szülőházán álló emléktáblát is.

A Bihar megyei könyvtár aulájában a Magyarországon, Svédországban és Japánban hírnevet szerzett szobrász főművének, a Filozófiai kertnek a másolata látható mától szeptemberig. A szoborcsoport teljes nagyságú, 3D nyomtatóval készült másolatát Wagner Nándor születésének 100. évfordulója alkalmából tavaly állították ki a Műcsarnokban, ez tekinthető meg Nagyváradon is.

Wagner Nándor élete legfontosabb alkotásának nevezte a szoborcsoportot, melynek körben álló alakjai az öt nagy világnézet-formáló – Ábrahám, Ekhnaton, Jézus Krisztus, Buddha és Lao-Ce –, míg a körön kívül, egy vonalban Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma és Mahatma Gandhi áll. A szoborcsoport egy-egy példánya Japánban és a magyar fővárosban, a Gellért-hegyen áll.

A nagyváradi kiállításon a szoborcsoport kópiája mellett a művész és két éve elhuny özvegye, hagyatékának gondozója, Wagner Chiyo mellszobra is megtekinthető. A tárlat közönségét Ancuța Șchiop, a könyvtár igazgatója és Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője köszöntötte. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora beszédében a mű spirituális üzenetére hívta fel a figyelmet: mindegyik alaknak a gondolata ugyanarra mutat, a maradandóra, az örökkévalóra. Úgy vélte, a mű a békét jelképezi és együttgondolkodásra, meditációra hív.

Wagner Nándor pályáját és életművét Wehner Tibor művészettörténész ismertette, értékelte. Kiss Sándor, a művész hagyatékát ápoló és a tárlat létrehozásában segítő Academia Humana Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte, hogy az alkotó hogyan vallott művéről: „Ebben az alkotásomban igyekszem minden lehetőséget megadni a kultúráknak, hogy közeledjenek egymáshoz azzal, hogy mindegyiket egyenlően kezelem.”

Elhangzott, hogy a tárlat kezdeményezői szeretnék, ha Tokió és Budapest után Nagyvárad is otthont adhatna a szoborcsoportnak, melynek meg is lenne a helye a PKE közelében kialakítandó kis téren, melyet zsinagóga, református és ortodox templom fog közre. A világhírű képzőművésznek már van alkotása szülővárosban, József Attila egészalakos szobrát 2005-ben állították fel.

Wagner Nándor Nagyváradon született, iskoláit szülővárosában végezte, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot és festészetet tanult. Az 1956-os forradalom leverése után elhagyta Magyarországot és Svédországban telepedett le, ahonnan 1967-ben Japánba költözött, itt is hunyt el. Alkotótevékenysége mindhárom országhoz kötődik, Magyarországon, Svédországban és Japánban is több köztéri szobra van.

A könyvtári tárlatnyitó után a szobrász maroknyi tisztelője az Ady Endre utcai szülőházhoz vonult, ahol koszorúkat helyeztek el a szerény emléktábla alatt. Itt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki sokat tett Wagner Nándor „hazatéréséért”, röviden megemlékezett a szobrászról, majd közösen elénekelték a Himnuszt.