A küldöttség tagjai voltak még: Jerzy Buzek lengyel néppárti képviselő, az Európai Parlament előző elnöke, Tunne Kelam észt és Miroslav Mikolasik szlovák képviselők, valamint Szilágyi Zsolt kabinetvezető. A macedón külügyminisztérium által szervezett diplomáciai látogatás az 1991-ben függetlenné vált, volt jugoszláv köztársaság uniós csatlakozásának az útját volt hivatott egyengetni.

   Február 11-én, hétfőn délután a vendégek a főváros nevezetességeivel ismerkedtek. Vladimir Gjorcev parlamenti képviselő Szkopje szinte teljes egészében új városközpontján vezette végig őket, az utóbbi két-három évben emelt, olyan emlékművek, szobrok és épületek útvonalán, melyek a fiatal macedón állam régmúlt időkben gyökerező történelmi „térképének” a sarokpontjai. A „Macedónia Tér” tucatnyi lovasszobra  és intézménye – köztük az ország függetlenségi harcának hőseit ábrázoló szobrok, egy történelmi diadalív, „Szamoil cár” emlékműve, az archeológiai múzeum és a nemzeti színház – egy új állam nemzetépítő politikájának mindmegannyi tanújele.

   Nemzeti jelképek és intézmények – ebben a két szóban foglalható össze a jelenlegi jobboldali nemzeti kormányzat kulturális és identitás-alakító politikájának a lényege. És ez az a törekvés, amely súlyos ellentéteket gerjeszt Macedónia, valamint Görögország és Bulgária között, legfőbb akadályát képezvén az ország európai csatlakozásának. Már önmagában a „Macedón Köztársaság” elnevezés használatát is kifogásolja Görögország, mely saját makedón tartományára való hivatkozással vétózza meg irredentizmussal vádolt szomszédja Európai Unióba való felvételét. A kétoldalú konfliktus következményeképpen a város központjában felállított Nagy Sándor-szobor hivatalosan a „Lovas harcos” nevet viseli, ezzel szemben viszont a szkopjei repülőteret mégiscsak a hajdani makedón birodalom alapítójának a nevére keresztelték…

   A történelmi nemzeti városközpont ugyanakkor a helyzetből fakadó ellentmondások feloldására is kísérletet tesz, amennyiben a küldöttség tagjai a macedón múlt monumentumai mellett az albán eredetű „Majka Terezia” szülőházának kegyeleti helyét, a Nobel-díjas „Teréz anya” emlékházát is meglátogatták, sőt a rossz emlékű jugoszláv kommunizmushoz kötődő, egykori Macedón Tagköztársaság múltjával szembesítő, a kommunizmus áldozatainak emléket állító múzeumot is megtekinthették…

   Az első napi közvacsora nyomán, másnap délelőtt Nikola Poposki külügyminiszter tárcájának kiemelkedően díszes, új épületében fogadta a küldöttséget. Az ország állapotáról szóló beszámolójában méltó büszkeséggel sorolta fel a volt szövetségi Jugoszlávia egykori tartományából létrejött európai uniós tagjelölt állam eddig elért eredményeit és a társadalom minden területére kiterjedő, átfogó reformokat – melyeknek köszönhetően a NATO már 2008-ban, ezt követően pedig az Európai Unió már a következő évben felvételre késznek minősítette Macedóniát. Mindkét esetben azonban a görög vétó vetett gátat a kicsiny nyugat-balkáni ország tagságának, illetve uniós csatlakozási tárgyalásai megkezdésének.

   Jerzy Buzek volt lengyel miniszterelnök gyakorlott diplomáciai érzékkel kereste a csatlakozás folyamatát akadályozó Görögországgal és Bulgáriával való megegyezés lehetőségeit. A csatlakozás legfőbb belső akadályaként azt a belpolitikai válsághelyzetet is elemezték, melyet a szocialista ellenzék parlamenti bojkottja idézett elő, tavaly decemberi kivonulásával.

  Tőkés László a román és a magyar európai képviselők támogatásáról biztosította a külügyminisztert, és a macedóniai kisebbségi és egyházi helyzetről érdeklődött. Nikola Poposki a kétharmad részt keresztény – többségében ortodox –, és egyharmad részt muzulmán lakosság kedvező etnikai és vallási viszonyairól számolt be.

   A megbeszéléseket követő sajtóértekezleten Jerzy Buzek delegációvezető az EP feltétlen támogatásáról biztosította Macedónia azon – jogos – igényét, hogy az országnév-vitától és a szomszédok közötti történelmi ellentétektől függetlenül, haladék nélkül kezdődjenek meg a kétoldalú csatlakozási tárgyalások.

   Poposki külügyminiszter a névvita vonatkozásában külön is kihangsúlyozta, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság ebben a kérdésben tavalyi határozatában országának adott igazat.

    Tőkés László erdélyi képviselő kiemelte, hogy az EP-delegáció valamennyi tagja kelet-közép-európai, volt kommunista országokból származik, éppen ezért különösképpen érzékeny Macedónia ügye iránt, és ebből fakadó szolidaritással támogatja az Unióba való, mihamarabbi felvételét. Az Európai Közösség nem lehet teljes a Nyugat-Balkán országainak csatlakozása nélkül – hangsúlyozta –, mint ahogyan a kelet-közép-európai térség tényleges felzárkóztatásának is szerves részét képezi Macedónia befogadása. Az erdélyi képviselő külön is kitért Joseph Daul, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetőjének azon üzenetére, melyben a parlamenti bojkott beszüntetésére szólította fel a macedóniai szocialista ellenzéket.

   Egy hivatalos közebédet, valamint a nemrégen megnyílt Macedóniai Történelmi Múzeum meglátogatását követően a küldöttség a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség székházába látogatott el, az ország, valamint az EU közös érdekében próbálva meggyőzni a Zoran Jovanovski alelnök vezette ellenzéki tárgyaló-delegációt a Parlamentbe való visszatérés fontosságáról, a macedón nemzeti összefogás szellemében.

   Nikola Gruevski miniszterelnök hivatalában fogadta az Európai Parlament képviselőit. Jerzy Buzek az ateista kommunizmus utáni változásokhoz szükséges hit fontosságát emelte ki köszöntésében – és ez iránt a rendszerváltoztató hit iránti elismerését fejezte ki a macedón miniszterelnöknek. Tunne Kelam szintén elismerését fejezte ki aziránt, hogy amit száz esztendővel ezelőtt nem lehetett megtenni, annak véghezvitelére vállalkozik az ország- és nemzetépítő macedón kormány. Gruevski kormányfő országának, illetve kormányának a „stratégiai prioritásait” ismertette, és a küldöttség tagjainak elkötelezett támogatásáért mondott köszönetet, az európai csatlakozás ügyében. Ezt követően Antonio Miloshoski, a parlament külügyi bizottságának elnöke adott vacsorát a vendégek tiszteletére, a bizottság tagjai társaságában.

   A látogatás harmadik napján – ma reggel – a küldöttség Gjorge Ivanov államelnökkel találkozott. Tőkés László felidézte, hogy két évvel ezelőtt Macedónia washingtoni nagykövetségén volt alkalmuk megbeszélést folytatni, amikor is az Egyesült Államok Kongresszusának „Imareggelijére” (Prayer Breakfast) voltak hivatalosak.

   Az államfő az „európai szabad tér” kiterjedésével jellemezve az Uniót, ebben a szellemben mondott köszönetet az EP néppárti küldöttségének látogatásáért, illetve az Európai Néppárt országa számára nyújtott, következetes támogatásáért. Jerzy Buzek a saját és képviselőtársai kelet-közép-európai illetőségére utalva, teljes megértésükről biztosította a rendszerváltozás következtében igencsak „frusztrált”, korábbi hatalmához görcsösen ragaszkodó posztkommunista ellenzékével küszködő, fiatal macedón államot. Valamennyien teljes mértékben egyetértettek abban, hogy az európai csatlakozás, valamint a közelgő helyhatósági választások érdekében a mai napig a „vörös csillag” totalitárius szimbólumát használó Szocialista Pártot közös erővel kellene meggyőzni parlamenti bojkottjának beszüntetéséről. Tőkés László a nyugati szocialisták, illetve a szocialista EP-frakció támogatásának megszerzését javasolta ebből a célból.

   Elutazásuk előtt a vendégek rendhagyó városnézés keretében, saját szemükkel győződhettek meg az új mecsetek tucatjait felépítő, kisebbségi muzulmán vallás látványos térhódításáról, szemben a többségi kereszténység folyamatos térvesztésével. Ez is hozzá tartozik Macedónia mai valóságához – állapította meg kísérőjük. A szembeötlő jelenség – mutatis mutandis – a templomok ezreit építő román ortodoxia erdélyi expanziójához hasonlítható.