2024. március 11. hétfő

Az autonómia létkérdés

Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót – a marosvásárhelyi Székely Szabadság Napját követően – Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Luke Uribe Etxebarría, Spanyolország Szenátusának képviselője, Carles Fité Gabarro, a Katalán Nemzetgyűlés nevű civil szervezet Országos Titkárságának tagja és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség Külügyi és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője.

A sajtótájékoztató elején Szilágyi Zsolt, aki egybe az esemény moderátora is volt, elmondta: egy, az Európai Parlament keretében négy évvel ezelőtt megalakul, és kutatókból, valamint egyetemi oktatókból álló munkacsoport megállapította, hogy az Európai Unió aktuális törvényei elégséges keretet biztosítanak ahhoz, hogy az Európai Bizottság beavatkozhasson azokba a konfliktusokba, amelyek az autonómiát jogosan igénylő nemzeti közösségek, valamint az ezt ellenző államok között fennállnak.

Tőkés László felszólalása elején köszöntötte az esemény külföldi vendégeit, megköszönve nekik, hogy jelenlétükkel, valamint március 10-i marosvásárhelyi felszólalásukkal is támogatták az erdélyi magyarok önrendelkezési küzdelmét. „Eszmei közösségben vagyunk, éspedig a regionalizmus, az önkormányzatiság és az autonómia eszméinek a közösségében, amely eszméket az Európai Szabad Szövetség programjában is képvisel. Közismert, hogy Erdélyben komoly hagyományai vannak az autonómiának, mi pedig épp ezekre a hagyományokra alapozunk, amikor az önrendelkezés ügyéért bontunk zászlót. Ne feledjük: az elmúlt 105 esztendőben drámai változások következtek be közösségeinkben. Míg bő száz esztendővel ezelőtt Erdély lakosságának még 45%-a tartozott valamilyen őshonos nemzeti kisebbséghez, addig mára 20% alá csökkent számarányuk. Ez az, amiért az autonómia számunkra létkérdés és túlélésünk egyetlen alternatívája. Köszönjük baszk és katalán barátainknak, hogy kiállnak mellettünk és saját tapasztalataikkal sietnek segítségünkre” – mondta Tőkés László. Az EMNT elnöke rámutatott: a román politikai osztály pártszínektől függetlenül kriminalizálja az autonómia ügyét, s példa erre a decemberi autonómiatörvények benyújtásának esete is, amikor példátlan gyorsasággal utasították el a „toxikusnak” és „ostobaságnak” nevezett kezdeményezéseket. „Velünk nem bánhatnak így! Nem azért, mert magyarok, hanem azért, mert Románia állampolgárai vagyunk. Egy ország vezetői nem beszélhetnek így az állampolgárokkal. Visszautasítunk minden hasonló politikai magatartást, a Székely Nemzeti Tanáccsal stratégiai partnerségben pedig kitartunk az autonómia ügye mellett. Ne feledjük: következnek a választások, így remélem, hogy az RMDSZ is előszedi a porosodó fiókjából az önrendelkezés ügyét, és nem az autonómia elhallgatásával, hanem annak képviseletével próbál majd szavazatokat gyűjteni” – zárta felszólalását Tőkés László.

Luke Uribe Etxebarría elmondta: kollégájával együtt azért érkeztek Erdélyben, hogy támogassák az székelyek önrendelkezési törekvéseit, melynek sikerre vitele politikai, gazdasági és kulturális értelemben is pozitív hatással lenne nemcsak Székelyföldre, mint történelmi régióra, hanem egész Romániára nézve is. „A székelyek követelései demokratikus, békés követelések, melyek a párbeszéd iránti igényen alapulnak. Mindez összhangban van az európai értékekkel, és ne feledjük, az egész Európai Unió ezeken a közös értékeken nyugszik. Az erdélyi magyarok autonómiaigénye azért fogalmazódhatott meg, mert ezek az őshonos közösségek meg akarják őrizni saját kultúrájukat. Fontos hangsúlyozni: az Európai Unióban az autonómia, a decentralizáció és az önrendelkezés szükséges eszközök ahhoz, hogy az emberek megőrizhessék saját identitásukat, nem utolsó sorban pedig az autonómia az állampolgárok jólétének is garanciája” – hangsúlyozta a baszk politikus.

Ehhez kapcsolódva Carles Fité Gabarro elmondta: számos példa bizonyítja, hogy azok az országok, amelyek elfogadják a területükön létező nemzeti-kulturális sokszínűséget, fejlettebbek, az állampolgárok pedig jobban, nyugodtabb körülmények között, nagyobb biztonságban és gazdasági stabilitásban élnek. „Romániának is számos haszna származhatna abból, ha nem üldözné, hanem elfogadná ezeket a különbözőségeket, s gazdagabb lenne kulturális és gazdasági értelemben is. Megfellebbezhetetlen tény: ha az emberek maguk dönthetnek a saját erőforrásaik felhasználásáról és elosztásáról, akkor az általuk belakott régió is sikeresebb és fejlődőképesebb. Épp ezért megállapítható: az erdélyi magyarok követelései logikusak, világosak és demokratikusak” – jelentette ki Carles Fité Gabarro.

A sajtótájékoztató végén Izsák Balázs elmondta: a székely autonómiatörekvéseknek van egy folytonossága, melynek alapját az autonómiastatútumok időnkénti beterjesztése, valamint a Székely Szabadság Napjának megszervezése képezi. „Ha a román politikai elit azt gondolja, hogy az autonómiatervezetek decemberi elutasításával lefejezték az autonómiamozgalmat, hát tévednek. A Székely Szabadság Napja is azt mutatja, hogy ez nem így van, és a székelység nem mond le jogos követeléseiről” – mondta Izsák Balázs, majd hozzátette: az európai parlamenti választásokat követően fogják benyújtani az Európai Bizottsághoz az SZNT nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezését.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája