2011. február 16. szerda
Send this article Print this article

Martonyi János Horvátország csatlakozásáról az EP-ben

Az Európai Unió soros elnökségének Magyarország általi átvétele rendjén, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) január végi ülésén rendezett meghallgatás alkalmával Martonyi János külügyminiszter egy „Parlament-barát Elnökség és egy csatlakozás-barát Parlament” összefüggésében fejtette ki a magyar kormány álláspontját Horvátország mihamarabbi európai integrációjáról.



   Múlt héten – többek között – az Európai Néppárt EP-frakciójának külügyi munkacsoportja tűzte napirendjére a nyugat-balkáni ország közeli csatlakozásának kérdését.
   Mindkét tanácskozáson általános volt az az igény, hogy Horvátország uniós felvételének folyamatát felgyorsítsák. A magyar Elnökség ezzel kapcsolatos politikáját a felszólalók egyöntetűen támogatták.
   Az EU szomszédsági, illetve integrációs politikájában illetékes EP-alelnökként Tőkés László erdélyi képviselő is határozottan kiállt a bővítési folyamat töretlen folytatása, nevezetesen pedig Horvátország mihamarabbi felvétele mellett. A korrupció vonatkozásában Orbán Viktor miniszterelnököt idézte, aki – egyebek mellett – kijelentette volt, hogy az EU-tag Magyarországon a szocialista-liberális kormányzat idején még a horvátországinál is nagyobb volt a korrupció. Ugyanez mondható el Romániáról – tette hozzá –, tehát ezen az alapon nem etikus kettős mércét alkalmazni.
   Ma reggel az Európai Parlament plenáris ülésén került sor a Horvátországról szóló legutóbbi országjelentés, illetve Hannes Swoboda szocialista képviselő Horvátország csatlakozásával kapcsolatos Jelentésének a vitájára, melyet délben szavazásra bocsátanak a plénumon.
   A vita levezetőjeként Jerzy Buzek elnök az európai szomszédság-politika és a bővítés folytatásának a fontosságát hangsúlyozta.
   Bevezető előterjesztésében Martonyi János a magyar EU-Elnökség azon célkitűzését hangsúlyozta, hogy mandátuma lejártának a végéig a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások eredményesen lezáruljanak.
   Stefan Füle bővítési biztos beszédében hangsúlyosan kitért az igazságszolgáltatásra és az alapvető jogokra vonatkozó 23. tárgyalási fejezet problematikus elemeire, mint amilyenek: a korrupció, az igazságszolgáltatás függetlensége, a háborús bűnök és a kisebbségi jogok kérdése.
   Felszólalásában Berndt Posselt német néppárti képviselő Magyarország, Szlovénia és Horvátország „történelmi közösségéről” beszélt, mellyel ellentétben igen sajnálatos, hogy az utóbbi ország kimaradt az előző bővítési körből. Nem szabad mesterséges korlátokat állítani Horvátország integrációjának útjába – hangsúlyozta a jeles politikus.
   Elmar Brok, az AFET-bizottság előző elnöke szintén az ország európai felvételét sürgette, hozzátéve azt, hogy a horvátoknak maguknak is jól felfogott érdekük az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformjának a végrehajtása.
   Tabajdi Csaba magyar szocialista delegációvezető teljes támogatásáról biztosította a magyar EU-Elnökség júniusi határidejének a kitűzését, rámutatva arra, hogy Horvátország sok tekintetben megelőz több – más – uniós tagállamot.
   Tőkés László felszólalásában Jadranka Kosor horvát miniszterelnököt idézte, akinek a tegnapi, strasbourgi nyilatkozata értelmében a nyugat-balkáni országok számára „az integrációnak nincs alternatívája”. (Erdélyi képviselőnk felszólalását mellékeljük.)
   Zárszavában Martonyi János annak a reményének adott hangot, hogy az EU „bővítési fáradtsága elmúlt”, és a magyar Elnökség teljesíteni tudja Horvátország felvételére vonatkozó célkitűzését.

   Strasbourg, 2011. február 16.
 

F E L S Z Ó L A L Á S
Horvátország európai csatlakozása tárgyában

    Az Unió iránti komoly kritikával kell megállapítanunk, hogy noha az ország – több szempontból – már hat évvel ezelőtt, a legutóbbi „bővítési hullám” idején készen állott a csatlakozásra, felvétele még mindig akadályoztatást szenved. Éppen ezért csak egyetérteni lehet a magyar EU-Elnökség azon célkitűzésével, hogy Horvátország integrációját mandátumának legfőbb prioritásai közé sorolta.
    Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon kijelentésével is csak egyetérteni lehet, hogy Európa egységesülése a Nyugat-Balkán országainak integrációja nélkül nem lehet teljes. A volt Jugoszlávia kívül maradt tagállamai „fekete lyukként” tátonganak az Unió térképén. Ezen helyzet megváltoztatásának a nyitányát jelentheti Horvátország idei csatlakozása, ami az egész balkáni bővítési folyamatot felgyorsítaná.
    Tisztelt Parlament!
   Jadranka Kosor horvát miniszterelnök tegnap elhangzott szavaival szólva: Délkelet-Európa országainak erkölcsi kötelességünk megadni ezt a „biztatást”, hiszen számukra „az integrációnak nincsen alternatívája”.



www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010