2012. február 29. szerda
Send this article Print this article

Kína nukleáris programjának következményei Kelet-Turkesztánban

Tőkés László EP-képviselő 2012. február 29-én, Brüsszelben részt vett a Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek Egyesületének (UNPO) szervezésében, az Európai Néppárt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport (ALDE) támogatásával megrendezett rendkívüli konferencián.



   A rendezvény témája Kína nukleáris programjának következményei Kelet-Turkesztánban volt.  
Mint ismeretes, a Kína nyugati részén elterülő Kelet-Turkesztánt, hivatalos nevén Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományt, a kommunista Kína 1949-ben foglalta el. A tízmilliós ujgur kisebbség mind a mai napig jogaitól megfosztva, a kínai hatalom teljes elnyomása alatt él. Szintén ezen a területen, a Lop Nor sóstó körzetében, a hidegháború kezdeti éveiben, 1964 októberében Kína felrobbantotta első atombombáját az 596-os kódszámú kísérletben, ezáltal – az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval folytatott fegyverkezési versenyben – a világ egyik nukleáris hatalmává válva. Az atomfegyverkezési programot a kínai kommunista párt – Mao Tse-tung vezető irányítása alatt – hatalmának megerősítésére használta fel, miközben az ujgur kisebbség hatalmas emberi, környezetvédelmi és gazdasági árat fizetett.
  A rendezvényt megnyitó Dolkun Isa, az Ujgur Világkongresszus (World Uyghur Congress) főtitkára a szülőföldjükön végrehajtott kínai atomkísérletek ellen tiltakozott, valamint hangsúlyozta, hogy a közel 30 esztendeig tartó több mint 40 robbantás mintegy 200.000 áldozatot követelt. A katonaság kötelékében álló kárvallottaktól eltérően, a civil lakosság mind a mai napig semmilyen kártérítésben nem részesült, emelte ki a főtitkár. Végezetül arra kérte a jelenlévő EP-képviselőket, hogy nagyobb hatást gyakoroljanak Kínára az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében, valamint szorgalmazzanak egy független nemzetközi kivizsgálást Ujgurisztánban.
   Tőkés László EP-képviselő a Szovjetunió kapcsán a nukleáris fegyverkezés rossz emlékű romániai vonatkozásait elevenítette fel. A hatvanas években a román kommunista hatalomnak szovjet segítséggel sikerült megvalósítani Erdély uránkészleteinek feltárását és hasznosítását, valamint a Szovjetunióba való szállítását. Az egykori kommunista román–orosz „összefogás” szellemében irányított uránium-kitermelés mind a mai napig mély nyomokat hagyott a térség környezetén. A kínai kommunista párt ma hasonló, emberi életet és természetet pusztító eszközökkel jár el Tibetben és Ujgurisztánban, emelte ki képviselőnk. 
 Kristiina Ojuland észt liberális EP-képviselőasszony előadásában köszöntötte a konferencia résztvevőit, köztük a nagy számban jelenlévő belgiumi ujgur közösség képviselőit. Továbbá felszólította Kínát, hogy – több nukleáris világhatalomhoz hasonlóan – kártérítse a robbantások következtében fizikai és anyagi sérelmeket elszenvedő állampolgárokat. Ugyanakkor biztosította a résztvevőket, hogy az Európai Parlament igyekszik a Kínával fenntartott kapcsolataiban az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítani az ügy orvoslására.
  Vincent Metten, a Nemzetközi Kampány Tibetért (International Campaign for Tibet) brüsszeli irodavezetője hangsúlyozta, hogy a Kelet-Turkesztánban végzett nukleáris program a Tibeti fennsík élővilágára és környezetére is pusztító hatással volt. Továbbá emlékeztetett, hogy Tibet Dél-Ázsia nukleáris államai – India, Pakisztán, Kína – között terül el, mely állandó veszéllyel fenyegeti a békés tibeti népet. Kína egyre agresszívebb fegyverkezési politikája destabilizáló hatással van az egész régióra. Éppen ezért az európai intézményeknek határozottabban kellene fellépniük Kína nagyhatalmi lépései ellen, fejtette ki Vincent Metten.
 Brüsszel, 2012. február 29. 


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010