2016. április 14. csütörtök
Send this article Print this article

Hozzászólások a Törökországról és Hegyi-Karabahról szóló strasbourgi vitához

Az Európai Parlament áprilisi plenáris ülésének keretében – többek között – az EP Törökországról szóló országjelentését tűzték napirendre Strasbourgban. A külügyi témák között továbbá a dél-kaukázusi Hegyi-Karabah helyzetét is tárgyalták, Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével. Tőkés László EP-képviselő mindkét témában írásbeli nyilatkozatot nyújtott be.



Amint erről már korábban is beszámoltunk, az Európai Parlament minden évben állásfoglalásban tárgyalja a Törökország által elért eredményeket a 2005-ben megkezdődött európai csatlakozási tárgyalások viszonylatában. Az április 14-én megszavazott dokumentum a török hatóságoknak a reformok iránti elkötelezettségét vizsgálja, valamint ezek végrehajtását az igazságszolgáltatás, a jogállamiság, az alapvető jogok és szabadságok terén. A demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásának újbóli gyengülése láttán az EP további reformokra szólítja fel az ankarai kormányt, valamint hangsúlyozza, hogy a jószomszédi kapcsolatok is a tárgyalások és a bővítési folyamat lényeges elemét képezik.
Gazdasági, stratégiai elhelyezkedése és a régióban betöltött jelentős szerepe miatt Törökország az Unió stratégiai partnere, hangsúlyozza a jelentés, és külön kiemeli az ország fontosságát a menekült- és migrációs válság kezelésében. Mint ismeretes, 2015 novemberében lépett működésbe a migrációs válság kezelését célzó EU–Törökország közös cselekvési terv, amely egy kölcsönös vállalásokon és közös végrehajtáson alapuló együttműködési program részét képezi. Ezt követően idén március 20-án lépett hatályba a két fél között egy újabb migrációs egyezmény, amelynek értelmében a Törökországból Görögországba illegálisan érkező migránsok mindegyikét visszaküldenék. Az egyezmény arra is kitér, hogy az EU-nak minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kell majd fogadnia egy szíriai menekültet, közvetlenül Törökországból.
Az EP-jelentéshez erdélyi képviselőnk is számos módosító indítványt nyújtott be, melyeket a külügyi bizottságnak (AFET) a vitát megelőző márciusi ülésén a különböző politikai csoportok csaknem egyöntetűen támogattak. Képviselőnk módosítói főképpen az emberi jogokra irányultak, többek között a vélemény, a gyülekezés és az egyesülés szabadságára, elítélve az újságírókkal szembeni verbális és fizikai támadásokat, amelyek öncenzúrához vezetnek. Képviselőnk továbbá a kurd kérdés békés megoldását is sürgette, és felszólította a török hatóságokat, hogy a kurd etnikai kisebbség kulturális, szociális és politikai jogait biztosítsák, a kurd civil társadalmat pedig ne „kriminalizálják”. Tekintettel a jószomszédi kapcsolatok fontosságára, említésre méltó, hogy az az erdélyi képviselőnk által megfogalmazott módosító indítvány is bekerült a szövegbe, amely az örmény népirtás megindításának századik évfordulójáról szóló 2015. április 15-i állásfoglalásra hivatkozik. Amint az köztudott, a modern Törökország a mai napig tagadja az örmény genocídium történelmi tényét. Ebben az ügyben, a török–örmény történelmi megbékélés érdekében Tőkés László is következetesen szót emel. A mai napon elfogadott határozat azt is hangsúlyozza, hogy az EU és a Törökország közötti migrációval kapcsolatos együttműködést nem szabad a tárgyalási folyamat feltételrendszeréhez kötni. Ezt a gondolatot írásbeli hozzászólásában képviselőnk külön is kiemelte.
Hegyi-Karabah helyzetét azért tűzték az EP áprilisi plenárisának napirendjére, mert a hónap elején ismét újabb, szokatlan hevességű tűzpárbaj robbant ki az azeri és az örmény fegyveres erők között. A felek kölcsönösen egymást vádolják a harcok elindításával. Az Európai Unió nagy figyelemmel kíséri a dél-kaukázusi fejleményeket, különös tekintettel a térség stratégiai fontosságára, valamint a régió ún. befagyott konfliktusaiban döntő szerepet játszó orosz befolyásra. Közel két évtizede az Európai Unió partnerségi és együttműködési megállapodást írt alá Örményországgal és Azerbajdzsánnal, azzal a céllal, hogy politikai párbeszéd révén ezen országokban a demokrácia és a jogállamiság megerősödjön, valamint hogy a térség biztonságát megszilárdítsák, és a két kaukázusi nép megbékélését elősegítsék. Hozzászólásában képviselőnk hangsúlyozta, hogy mindkét félnek tiszteletben kell tartania az Unióval kötött társulási szerződésbe foglalt vállalásokat. 
           
           


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010