»
Brüsszel, 2013. december 18.
2013. december 18. szerda
A kulturális fővárosi szerepről a CULT bizottság ülésén
Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága (CULT) idei utolsó ülésszakának tegnap délelőtti ülésén az Európai kulturális fővárosok: sikerstratégiák és kudarcok című tanulmányát terjesztette elő Beatriz Garcia professzor asszony, a Liverpooli Egyetem Európai Kulturális Fővárosok Intézetének képviselője.
A kulturális szakbizottság megrendelésére készült dolgozat teljes körű áttekintést és elemzést nyújt az Európai Unió eme, egyik legnépszerűbb és legsikeresebb programjáról, és fejlődéstörténetének bemutatása, valamint tanulságainak levonása nyomán jut el a jövendőjére néző következtetésekig.
Tudnivaló, hogy az európai kulturális fővárosok sorozata 1985-ben, Athénnal indult, idén pedig Marseille és Kassa viselte ezt a kitüntető címet.
A liverpooli előadó a kulturális fővárosi szerep évi, eseti hasznán és jelentőségén túlmenően – egyebek mellett – azt emelte ki, hogy az egyes európai városok számára a „fővárosi” rang milyen „hozzáadott értéket” jelent.
Hozzászólásában Doris Pack bizottsági elnök annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a rangos európai cím ne csak arculati – önmagában véve külsőleges – előnyöket jelentsen, hanem az egyes „fővárosok” további fejlődéséhez is járuljon hozzá. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy elsődleges kulturális hozadéka mellett, ennek a kiemelt európai programnak az érdekelt városok, sőt ezek környékének a további fejlődéséhez is hozzá kell járulnia.
Helga Trüpel alelnök asszony a kulturális fővárosok nem hivatalos hálózatának keretében megvalósuló európai együttműködés szerepéről beszélt. Séan Kelly ír néppárti képviselő a terjedő euroszkepticizimus ellenében a program európai identitást erősítő szerepét méltatta.
Tőkés László Nagyszeben (Hermannstadt, Sibiu – 2007), Pécs (2010) és Kassa (Kosice – 2013) együttes példájából kiindulva, a következőkre mutatott rá:
● A kulturális fővárosi cím ezen városok számára nem csupán hírnevet, hanem – minden bizonnyal – gazdasági és városfejlesztési lehetőséget is jelentett, ezáltal is hozzájárulván volt kommunista országaik európai felzárkóztatásához.
● Egykor mindhárom város az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott, és mindhárom több nemzetiségű és több vallású központ. Ennek összefüggésében – kulturális fővárosként – az európai etnikai és kulturális sokszínűségügyét példázták és szolgálták, a Kárpát-medencei, illetve a szomszédsági nemzeti megbékéléshez is hozzájárulván ezáltal.
● A program „európai dimenziójához” hasonlóan, éppen olyan fontos annak lokális, regionális és nemzeti dimenziója. A kulturális fővárosi szerep mind európaiságában, mind román, magyar és szlovák, illetve erdélyi, délvidéki és felvidéki öntudatában megerősíti az illető városokat és térségeket.
Az erdélyi képviselő végül arra is kitért, hogy a közeljövőben a soknemzetiségű és -vallású Temesvár (Temeschwar, Timişoara), valamint Erdély egykori fővárosa, Kolozsvár (Klausenburg, Cluj), továbbá Székelyföld nevében Sepsiszentgyörgy (Sfântu Gheorghe) is pályázni fog Európa kulturális fővárosának címére – s ehhez kérte a CULT-bizottság erkölcsi támogatását.
Zárszavukban Beatriz Garcia professzornő azon véleményének adott hangot, hogy elitista kulturális programok helyett az érdeklődők, a helyi polgárok minél szélesebb körét mozgósító „fővárosi” eseményekre és rendezvényekre van szükség; Doris Pack elnök asszony pedig az „európai dimenzió” fokozott érvényesítését szorgalmazta.
hírek
2025. április 18. péntek
Húsvéti üdvözlet
2025. április 14. hétfő
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXXV. Közgyűlése – Beregszász, 2025. április 12.
2025. április 9. szerda
ÖSSZETARTOZÁS ÉS KIREKESZTÉS
2025. március 29. szombat
Köszöntőbeszéd az Erdélyi Magyar Szövetség Küldöttgyűlésén
2025. március 29. szombat
Marosvásárhely „fekete márciusa”
2025. március 27. csütörtök
NYILATKOZAT – Harmincöt évvel a marosvásárhelyi fekete március után
2025. március 23. vasárnap
Tisztújítás volt az EMSZ-ben
2025. március 23. vasárnap
Kriza János-emlékév
2025. március 23. vasárnap
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? – Számbavétel és kiútkeresés
2025. március 22. szombat
Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökének