2022. július 7. csütörtök

Búcsú Földváry Attilától

2022. június 28-án elhunyt dr. Földváry Attila, a Temesvári Műszaki Egyetem Gazdálkodástudományi Tanszékének, illetve Termelési és Közlekedésgazdálkodási Karának nyugalmazott docense.

Földváry Attila 1941. augusztus 27-én született Temesváron, tősgyökeres bánsági családban. Középiskolai tanulmányait 1959-ben végezte el majd, a temesvári Építőipari Műszaki Iskolában tanult tovább 1961-ig. Ezt követően felvételizett a Temesvári Műszaki Egyetem Építőipari Karára. 1966-ban szerezte meg az építőmérnöki oklevelet. Eleinte a Bukarest–Temesvár Vasútépítő Vállalat alkalmazottja volt. 1971-ben kezdődött el akadémiai pályafutása, előbb tanársegédként, majd fokozatosan haladva a ranglétrán az egyetemi docensi fokozatig jutott. 1986-ban doktorált Temesváron építőmérnöki tudományokból. Németországban és Ausztriában mélyíthette el szaktudását a rendszerváltozás után.

Számos tantárgyat tanított a temesvári politechnikán: menedzsmentet, kommunikációt, termelésszervezést és -előkészítést az építőiparban, építésvezetést. A temesvári akadémiai közösség méltó főhajtással búcsúzott dr. Földváry Attilától.

A helyi magyar közösséget ért veszteségre a sajtó és az egyház sietett felhívni a figyelmet, felidézve: dr. Földváry Attila a Temesvári Új Ezredév Református Központ munkálatainak elkezdésekor és a kivitelezés folyamán is fontos szerepet vállalt. A „Kincsünk pedig cserépedényekben van” (1Kor 4,7) című közleményben Gazda István lelkipásztor, Makkai Zoltán főgondnok és Szabó Csaba Olivér gondnok búcsúztak az elhunyttól az Új Ezredév Református Egyházközség presbiterei és egyháztagjai nevében, kiemelve: a gyárvárosi új református központ építésében kifejtett munkája méltatása nélkül nem lehet megrajzolni Földváry Attila szakmai életútját. „Miután 1996-ban Ft. Tőkés László püspök felkérésére felvállalta a Makovecz-központ fölépítésének szakmai levezénylését, ez lett életének központi célja. Mindent ennek rendelt alá. Éjjel-nappal a tervek részleteinek kidolgozásán tevékenykedett. Óriási szerepet vállalt a különböző engedélyek beszerzésében. Az munkálatok elkezdődése után (1999) szinte minden szabad óráját az építőtelepen töltötte. Együtt lélegzett a nagy művel. Örült a megvalósításoknak, kudarcként élte meg a kényszerű megtorpanásokat. 2019. december 15-én, a Templom avatási ünnepén Makovecz Imre neve után elsőként hallhatta a sajátját. Akkor még mosolyogva felállt és kiegyenesedett… Aztán derékszögben, egy, majd két botra támaszkodva, családja tiltása ellenére is, titokban, ameddig tehette, kilátogatott hozzánk, megtekintette a megvalósításokat, tanácsokat adott” – áll az egyháziak nekrológjában, ami így zárul: „Imádkoztunk érte, nagyon szerettük volna, ha együtt ünnepelhetjük teljesen elkészült Központunk avatását, a mi közös nagy álmunk és munkánk beteljesülését. Az úr Isten azonban másképpen akarta. A cserépedény széttört, a lélek kincse ugyanakkor Nála nyer befogadást. Földváry Attila onnan fentről ünnepli majd velünk az Új Ezredév Központ elkészültét. Köszönjük, Tanár úr! Nyugodjon békében! A család számára Isten vigasztaló Szentlelkét kérjük.”

A megboldogult földi maradványait július 5-én helyezték örök nyugalomra Temesvár Lippai úti temetőjében. A gyászistentiszteleten Demeter Sándor belvárosi és Gazda István gyárvárosi református lelkipásztorok szolgáltak. Jelen volt Tőkés László egykori temesvári lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.

Egy három évvel ezelőtt közölt újságcikkből egyéb részletek is megtudhatók Földváry Attiláról, az emberről: https://hetiujszo.ro/graur-janos-egy-jellegzetesen-bansagi-csalad-sarja/