»
Az Európai Néppártot (angolul European People's Party – EPP) mai formájában kereszténydemokrata pártok alapították 1976-ban, később konzervatív pártok és más jobbközép irányultságú pártok is csatlakoztak hozzá. A legnagyobb európai pártcsalád, a 28 tagú Európai Unió minden szervezetében képviselteti magát, és ugyanígy a legnagyobb párt a 47 tagországot tömörítő Európa Tanácsban is. A Néppártnak 39 országból összesen 74 tagpártja van, elnöke 2013 óta az elzászi (francia) Joseph Alexander Daul.
2018. november 8. csütörtök
Az Európai Néppárt helsinki kongresszusáról
November 8-án Finnország fővárosában, Helsinkiben tartotta 25. kongresszusát az Európai Néppárt, amely azoknak a jobbközép politikai szervezeteknek a családja, melyek gyökerei mélyen visszanyúlnak az európai kontinens történelmébe és civilizációjába, ugyanakkor már a kezdetekben úttörő szerepet játszottak az európai projektekben.Az Európai Néppártot (angolul European People's Party – EPP) mai formájában kereszténydemokrata pártok alapították 1976-ban, később konzervatív pártok és más jobbközép irányultságú pártok is csatlakoztak hozzá. A legnagyobb európai pártcsalád, a 28 tagú Európai Unió minden szervezetében képviselteti magát, és ugyanígy a legnagyobb párt a 47 tagországot tömörítő Európa Tanácsban is. A Néppártnak 39 országból összesen 74 tagpártja van, elnöke 2013 óta az elzászi (francia) Joseph Alexander Daul.
A kongresszust megelőzően az Európai Parlament néppárti frakciója megrendezte a hagyományos tanulmányi napokat Európa jövője tárgyában. Tőkés László, a Fidesz-KDNP nemzeti listáján európai parlamenti mandátumhoz jutott erdélyi képviselő részt vett mind ezeken, mind pedig a pártkongresszuson.
Elemzők szerint az Európai Néppárt kongresszusán egyértelmű kereszténydemokrata fordulat történt azzal, hogy Manfred Webert, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát, a Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjét választották meg az EPP csúcsjelöltjének az Európai Bizottság elnöki posztjára Alexander Stubb finn bevándorláspárti politikussal szemben, nagy többséggel.
A nemzetek nélkül Európa elvesztené identitását, elvesztené lelki és kulturális arculatát; Európa a nemzetek Európája lesz, vagy nem lesz – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök kongresszusi beszédében, amelyben kiemelte: a közép-európai nemzetek újracsatlakozásával Európa békésebb, erősebb és gazdagabb lett, mint volt. Európát mindig az erős nemzetek tették sikeressé, és ez ma is érvényes: „nincs erős Európa sikeres nemzetek nélkül” – jelentette ki.
Kifejtette: a szocialisták, a liberálisok és a zöldek egy gyökereit és szellemi, lelki identitását vesztett Európát akarnak. A mi európai víziónk azonban a nemzetek Európája, amelynek 27 arca van, és amely „egyszerre keresztény és demokrata” – mutatott rá, immár nem számolva az unióból való kilépés előtt álló Nagy-Britanniával. A kormányfő azt mondta: „mi az EPP, a győztesek pártja vagyunk”, a győzelem „része a DNS-ünknek”. „Ahhoz vagyunk szokva, hogy az emberek a saját pártjuknak tekintenek bennünket, mint ami hozzájuk tartozik, őket képviseli, és harcol értük” – magyarázta.
Orbán Viktor közölte: az elmúlt öt évben az EPP adta Európa vezetését, és vállalni kell a felelősséget azért, hogy „az angolokat nem tudtuk belül, a migránsokat pedig nem tudtuk kívül tartani Európán”. 2011-ben még tizenhat országban adták a kormányfőt, ma pedig már csak hatban - mondta. Hozzátette: „nem csoda, hogy az önbizalmunk megsérült és behorpadt”. Kiemelte: ha 2019-ben nyerni akarunk – márpedig akarunk –, akkor vissza kell találni a győzelem útjára. Ideje, hogy újra győztesként gondolkodjunk, cselekedjünk és győztesként viselkedjünk” – mondta.
A magyar miniszterelnök úgy vélte, először helyre kell állítani az Európai Néppárt egységét, ezért „sohase szavazzunk bizalmat olyanoknak, akik arra építik a személyes ambícióikat, hogy a szocialisták és a liberálisok kritikáját behozzák az EPP-be”. Azt is mondta, hogy vissza kell térni a szellemi gyökereinkhez, és meg kell hirdetni a kereszténydemokrácia reneszánszát. Az olyan abszurditásokat, mint Fidel Castro és Karl Marx dicsérete, felejtsük el” – fogalmazott. Nem szabad elfogadni a baloldal és a liberális média mércéjét, hanem a saját útjukat kell járniuk. „Ha nekik akarunk megfelelni, akkor vereségre ítéljük magunkat” – vélekedett. Kitért rá: a sikereiket meg kell becsülniük, hiszen „aki nem becsüli meg a saját győzteseit, ki fogja érdemelni a kudarcot”. Az európai választásokat is a saját országaikban kell megnyerni, és ahhoz, hogy az EPP újra a győztesek pártja legyen, győztes miniszterelnökökre van szükség – mutatott rá.
A kormányfő elmondta: a kulcs a győzelemhez ugyanaz, mint volt, újra az emberek oldalára kell állni. „Védjük meg őket az illegális migrációtól, a terrorizmustól, a bűnözéstől és a gazdasági bajoktól, írjuk fel újra a zászlónkra a régi igazságot: vagyis: a néptől, a nép által, a népért” – hangsúlyozta.
A 2019, májusi európai parlamenti választások kapcsán elmondta: a Fidesz mindent meg fog tenni, hogy jövőre sikerre vezesse az EPP-t Magyarországon. Közölte: „mi, akiket odadobtak a Szovjetuniónak, sosem hittük el, hogy létezik két Európa”, a közép-európai szabadságharcosok mindig tudták, hogy Európa csak egy van, és „mi csak az újraegyesített Európában kaphatjuk vissza a szabadságunkat”. Orbán Viktor hangsúlyozta: a Fidesz az Európa újraegyesítéséért folytatott harcokban született. Kiemelte: jó látni, hogy „nemcsak mi, de a többi közép-európai ország antikommunista, szabadságpárti és Európa-párti pártjai is itt vannak velünk együtt az EPP-ben: lengyelek, szlovének, csehek, szlovákok, horvátok, románok, szerbek, bolgárok és a baltiak is. Ez kitűnő alkalom arra, hogy tisztelegjünk a Néppárt egyik legkiválóbb államférfija, Helmut Kohl kancellár előtt, aki legutóbbi, máltai kongresszusunk óta itt hagyott bennünket” – mondta, kiemelve, hogy ő volt az, aki meghívta a Fideszt a Néppárt soraiba, és megértette: van, hogy egy család tagjai nem értenek egyet, de mindig egységesek.
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről