»
A városháza épülete előtt összegyűltek közösen hajtottak fejet a magyarság antikommunista szabadságharcának hősei és mártírjai előtt, beleértve azokat is, akik az akkori Magyarország határain kívül szolidarizáltak a népfölkeléssel, s ezért megtorlásban volt részük, nemzetiségüktől függetlenül. 1956 erdélyi vonatkozásai és következményei csak az utóbbi években tárulhattak fel érdemben, de még mindig van mit tenni a kutatás és a rehabilitáció terén.
2019. október 24. csütörtök
Az erdélyi 56-os megemlékezésekről
Az Erdély Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében idén is megemlékezett Nagyvárad magyarsága az 1956-os forradalomról és szabadságharcról.
A városháza épülete előtt összegyűltek közösen hajtottak fejet a magyarság antikommunista szabadságharcának hősei és mártírjai előtt, beleértve azokat is, akik az akkori Magyarország határain kívül szolidarizáltak a népfölkeléssel, s ezért megtorlásban volt részük, nemzetiségüktől függetlenül. 1956 erdélyi vonatkozásai és következményei csak az utóbbi években tárulhattak fel érdemben, de még mindig van mit tenni a kutatás és a rehabilitáció terén.
Az ünnepi programot Moldován Lajos, a Néppárt nagyváradi elnökének üdvözlő és visszatekintő beszéde nyitotta meg, majd a megemlékezés főszónokaként Csomortányi István, az EMNP országos elnöke vont párhuzamot a 20. század legpusztítóbb ideológiája, a kommunizmus és korunk szélsőséges liberalizmusa között. „Mi tudjuk mit jelentett a Tanácsköztársaság, ennek következménye, Trianon, tudjuk mi volt 1945 után a kollektivizálás, a Gulág és a Duna-csatorna. Nekünk nem kell leckét adjanak a nyugatiak abból, hogy mit jelent a diktatúra és mit jelent a szabadság” – mondotta, kijelentve: igazi csoda, hogy a trianoni diktátum által szétszakított magyarság 1956-ot is egységesen élte meg. A pártelnök rávilágított: szimbolikus helyszínről, a kommunista rombolástól élőlánccal megóvott Szent László-templomtól a mai magyar élet egyik szellemi központjáig, a Partiumi Keresztény Egyetemig vonul majd az ünneplő tömeg, fáklyákkal a kézben kifejezve a magyarság egységét. „A mai nemzedék feladata nem a fegyveres harc, hanem az itthon maradás, gyökereink, kultúránk, anyanyelvünk megóvása azáltal, hogy jövőt teremtünk magunknak falvainkban, városainkban, és nemet mondunk a kivándorlásra, a nyugati műanyag társadalmakba való beolvadásra” – jelentette ki Csomortányi István.
Elhangzott még a téren el Bartis Ferenc Utószó című verse, alkalomhoz illő énekszóval a Nagyváradi Asszonykórus és a Váradi Dalnokok dalárda működött közre. A fáklyásmenet csendőrségi biztosítás mellett ért a PKE belső udvarába, ahol megkoszorúzták az 1956-os forradalom emléktábláját. Az egészségi okokból távol lévő Tőkés László EMNT-elnök nevében munkatársai helyezték el a tisztelet virágait. Az ünnepség nemzeti imánk eléneklésével ért véget.
A Néppárt és az EMNT Kolozs megyei szervezetei is koszorúzással emlékeztek meg az 1956-os eseményekről, mégpedig a Protestáns Teológiai Intézet udvarán lévő emlékműnél. Marosvásárhelyen a belvárosi unitárius templomban tartottak imádságos megemlékezést az EMNT szervezésében.
hírek
2025. február 11. kedd
Az európai emberjogi bírósághoz fordul a román–magyar szolidaritási egyesület
2025. február 5. szerda
Könyv Trumpországról – váradi bemutató
2025. február 2. vasárnap
Beiktatták az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökét
2025. január 25. szombat
IGEHIRDETÉS – Szepsi, 2025. január 19.
2025. január 24. péntek
Hálaadó istentisztelet a felvidéki Szepsiben
2025. január 13. hétfő
TŐKÉS LÁSZLÓ ÚJ ESZTENDEI NYILATKOZATA
2025. január 9. csütörtök
Új esztendei találkozó – jókívánságokkal
2024. december 29. vasárnap
Harmincöt év múltán is Menyőben
2024. december 28. szombat
Közös karácsonyi éneklés
2024. december 27. péntek
IGEHIRDETÉS – Menyő, 2024. december 27.