»
A városháza épülete előtt összegyűltek közösen hajtottak fejet a magyarság antikommunista szabadságharcának hősei és mártírjai előtt, beleértve azokat is, akik az akkori Magyarország határain kívül szolidarizáltak a népfölkeléssel, s ezért megtorlásban volt részük, nemzetiségüktől függetlenül. 1956 erdélyi vonatkozásai és következményei csak az utóbbi években tárulhattak fel érdemben, de még mindig van mit tenni a kutatás és a rehabilitáció terén.
2019. október 24. csütörtök
Az erdélyi 56-os megemlékezésekről
Az Erdély Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében idén is megemlékezett Nagyvárad magyarsága az 1956-os forradalomról és szabadságharcról.A városháza épülete előtt összegyűltek közösen hajtottak fejet a magyarság antikommunista szabadságharcának hősei és mártírjai előtt, beleértve azokat is, akik az akkori Magyarország határain kívül szolidarizáltak a népfölkeléssel, s ezért megtorlásban volt részük, nemzetiségüktől függetlenül. 1956 erdélyi vonatkozásai és következményei csak az utóbbi években tárulhattak fel érdemben, de még mindig van mit tenni a kutatás és a rehabilitáció terén.
Az ünnepi programot Moldován Lajos, a Néppárt nagyváradi elnökének üdvözlő és visszatekintő beszéde nyitotta meg, majd a megemlékezés főszónokaként Csomortányi István, az EMNP országos elnöke vont párhuzamot a 20. század legpusztítóbb ideológiája, a kommunizmus és korunk szélsőséges liberalizmusa között. „Mi tudjuk mit jelentett a Tanácsköztársaság, ennek következménye, Trianon, tudjuk mi volt 1945 után a kollektivizálás, a Gulág és a Duna-csatorna. Nekünk nem kell leckét adjanak a nyugatiak abból, hogy mit jelent a diktatúra és mit jelent a szabadság” – mondotta, kijelentve: igazi csoda, hogy a trianoni diktátum által szétszakított magyarság 1956-ot is egységesen élte meg. A pártelnök rávilágított: szimbolikus helyszínről, a kommunista rombolástól élőlánccal megóvott Szent László-templomtól a mai magyar élet egyik szellemi központjáig, a Partiumi Keresztény Egyetemig vonul majd az ünneplő tömeg, fáklyákkal a kézben kifejezve a magyarság egységét. „A mai nemzedék feladata nem a fegyveres harc, hanem az itthon maradás, gyökereink, kultúránk, anyanyelvünk megóvása azáltal, hogy jövőt teremtünk magunknak falvainkban, városainkban, és nemet mondunk a kivándorlásra, a nyugati műanyag társadalmakba való beolvadásra” – jelentette ki Csomortányi István.
Elhangzott még a téren el Bartis Ferenc Utószó című verse, alkalomhoz illő énekszóval a Nagyváradi Asszonykórus és a Váradi Dalnokok dalárda működött közre. A fáklyásmenet csendőrségi biztosítás mellett ért a PKE belső udvarába, ahol megkoszorúzták az 1956-os forradalom emléktábláját. Az egészségi okokból távol lévő Tőkés László EMNT-elnök nevében munkatársai helyezték el a tisztelet virágait. Az ünnepség nemzeti imánk eléneklésével ért véget.
A Néppárt és az EMNT Kolozs megyei szervezetei is koszorúzással emlékeztek meg az 1956-os eseményekről, mégpedig a Protestáns Teológiai Intézet udvarán lévő emlékműnél. Marosvásárhelyen a belvárosi unitárius templomban tartottak imádságos megemlékezést az EMNT szervezésében.
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről