2010. február 16. kedd
Send this article Print this article

Az átvilágítást folytatni kell

Tőkés László EP-képviselő nagyváradi irodájában sajtótájékoztató keretében 2010. február 16-án ismételten terítékre kerül a kommunista múlt bűneivel való szembenézés szükségessége, és az ehhez szorosan kapcsolódó átvilágítási folyamat jelenlegi állapota. Európai képviselőnk vendége ez alkalommal Szabó László unitárius lelkész, az Unitárius Egyház Átvilágítást Koordináló Bizottságának tagja, a történelmi egyházak átvilágító bizottságai Szakmai Egyeztető Fórumának kezdeményezője volt.

Szilágyi Zsolt kabinetfőnök felvezetőjében a Tismăneanu-jelentéssel lendületet kapott folyamat megtorpanásáról beszélt: Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság (CNSAS) volt elnökének kényszerű lemondásától kezdve a Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (Institutului de Investigare a Crimelor Comunismului şi Memoria Exilului Românesc – IICCMER) vezetője körül kialakult zűrön át a nemrégiben a titkosszolgálati ügynökök riasztó számáról napvilágot látó sajtóanyagokig megannyi aggodalomra okot adó jelenségre hívta fel a figyelmet.





Tőkés László EP-képviselő ez alkalomból kiadott Nyilatkozatának (amelyet mellékelünk) tartalmát foglalta össze: Bartolomeu Anania kolozsvári román ortodox metropolita Szekuritáté-kollaboránsi múltja körüli botrány és a hasonszőrű informátorok esete világosan példázza, hogy a kommunista-titkosszolgálati múlttal való szembenézés és a volt ügynökök felfedése nem csupán a történelmi múlt, hanem legalább annyira a társadalmi jelen egyik parancsoló kérdése – mondotta a püspök, aki kiemelte: maga a szembenézés és átvilágítás nem annyira politikai, hanem főként erkölcsi kérdés.

Tőkés hangsúlyozta: azokkal ért egyet, akik a múlt bűneinek feltárását, valamint a bűnösök leleplezését és felelősségrevonását követelik – így Marius Opreával és Herta Müllerrel. Megismételte: a Temesvári Társaság Kiáltványának 8. pontjával vallja, hogy a kommunista múlt ügynökeinek és kiszolgálóinak a közhivatalokban nincs keresnivalójuk.

Az erdélyi EP-képviselő másfelől hangsúlyozta: eddig az önvád és az önmarcangolás jegyében a besúgók-áldozatok kettőségében vizsgálták a kérdést. Ezzel szemben „nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati főnököket is meg kell neveznünk, akiknek felelőssége az amazokénál is nagyobb. A »parancsra tettem« kifogása sem mentheti őket – mint ahogyan Adolf Eichmann sem igazolhatta magát ezzel” – nyomatékosította a volt temesvári lelkipásztor. Ez alkalommal első adalékként a püspök közzétette az eddigi – az Archívumból kapott dokumentumok alapján beazonosított – volt szekuritátés/belügyes tisztek és tartótisztek listáját is (a listát csatoljuk).

Szabó László a csupán 1999-ben elfogadott átvilágítási törvény „kiherélése” fölött sajnálkozott. Mint mondta, jelen pillanatban ott tartunk, hogy az egyházi vezetők kifejezett kérésére lehet átvilágítani az egyházi embereket – és ebben sajnálatos módos a román ortodox egyháznak nagy felelőssége van, ugyanakkor a magyar történelmi egyházak tisztségviselői között is találhatunk olyanokat, akik haszonélvezői a törvény gyengítésének.

Bár ez Erdélyi Református Egyházkerület és az Erdélyi Unitárius Egyház tíz év késéssel csatlakozott az átvilágítás kérdésében élenjáró Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez, szívós munkával jelenleg „egy ütemben” munkálkodnak a lusztráció kiteljesítésében. Ezért is tartották szükségszerűnek egy olyan egyeztetési fórum kezdeményezését Szakmai Egyeztető Fórum néven, amely – tiszteletben tartva minden résztvevő autonómiáját – nem a módszertani uniformizálásra, hanem a szakmai tapasztalatcserére és konzultálásra helyezné a hangsúlyt. A magyar történelmi egyházak közül négyen válaszoltak pozitívan a kezdeményezésre, a fentebb említettek mellett még a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház csatlakozott. A római katolikusok részvételére vonatkozó újságírói kérdésre Szabó László elmondta: abból indultak ki, hogy minden egyház foglalkozik ezzel a kérdéssel (mert az is foglalkozás, ha nem foglalkoznak vele), és a négy római katolikus püspökség részéről közül pedig ketten jeleztek vissza: azt az utat választották, hogy ezt a problémát nem ebben a formában oldják meg, tehát nem a protestáns egyházak által járt és az állami törvény által biztosított utat választják – ezt ők tiszteletben tartják.

A Szakmai Egyeztető Fórum első ülésére márciusban kerül sor.

Nagyvárad, 2010. február 16.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája



N y i l a t k o z a t
a titkosszolgálati múlt átvilágítása tárgyában


Tavaly ősszel nem kis meglepetést keltett annak a híre, hogy Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság volt elnöke a szovjet titkosszolgálat besúgója volt. A „szovjet sport generálisa”, aki egykor a Franco-diktatúrában is magas funkciót töltött be, a KGB-vel és a Stasi kelet-német titkosszolgálattal együttműködve az egész nemzetközi olimpiai mozgalomra meghatározó befolyást gyakorolt.

A kommunista – moszkovita – titkosszolgálat a nemzetközi egyházi-ökumenikus életet is behálózta. Erre nézve jellemző példa a Reformátusok Világszövetsége volt főtitkárának, Milan Opocenskynek az esete, aki a szovjet parancsuralmi rendszer bukása után még közel tíz esztendeig töltötte be magas tisztségét a világszervezetben.

Az Evenimentul Zilei központi napilap idén januárban foglalkozott Bartolomeu Anania kolozsvári román ortodox metropolita Szekuritáté-kollaboránsi múltjával. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) a hajlott korú érseket 2008. január 22-én azonosította be az „Apostol” fedőnevű titkosügynökkel. A „felfedezésnek” meg is lett a hatása, hiszen egy hétre rá a CNSAS működését alkotmányellenesnek nyilvánította a Kormány, utóbb pedig a 24/2008. számú sürgősségi határozatával – kiváltképpeni kedvezésképpen az ortodox „nemzeti egyháznak” – az egyházi szolgákat kivonta az Átvilágító Tanács hatálya alól. Nem sokkal ezután a 293/2008. számú törvény végérvényesen kimondta, hogy a klérus tagjainak átvilágítása csak saját egyházaik kifejezett kívánságára történhet meg.

Európai parlamenti hivatalom még ugyanabban az évben megkeresésben fordult Jaques Barrot igazságügyi európai biztoshoz az egyházi emberek titkosszolgálati átvilágításának alkotmányellenes korlátozása tárgyában – az áldatlan helyzet azonban azóta sem változott. A többségi Román Ortodox Egyház az államhatalommal egyetértésben hátráltatja a titkosszolgálati múlt feltárását, a hírhedt Szekuritáté volt egyházi ügynökeinek a leleplezését.

Bartolomeu Anania és a hasonszőrű informátorok esete világosan példázza, hogy a kommunista-titkosszolgálati múlttal való szembenézés és a volt ügynökök felfedése nem csupán a történelmi múlt, hanem legalább annyira a társadalmi jelen egyik parancsoló kérdése. Saját Egyházunkban sem beszélhetünk igazi változásról és megújulásról mindaddig, amíg nem egy vezető pozícióban és gyülekezet élén zsarolható és megvásárolható emberek találhatóak.

Református Egyházunkban váltakozó erővel és „szerencsével” halad előre a titkosszolgálati múlt feltárása.

2002-ben – már akkor is igen megkésve – eleve „halva született” a Zsinat átvilágításra vonatkozó, erőtlen határozata.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület mintegy három évvel ezelőtt újult erővel látott munkához. Legutóbb mind az Erdélyi, mind a Királyhágómelléki Egyházkerület Igazgatótanácsa kimondta, hogy „a múlttal való szembenézést nem lehet tovább halogatni”, és egyházkormányzó testületeink a saját kebelükben létrehozták egyházkerületi átvilágító bizottságaikat.

Az egyházi élet megtisztításának folyamatában a Református Egyház nem áll egyedül. Szándékai találkoztak a magyar protestáns testvéregyházak törekvéseivel, akikkel együtt megállapodtak az egyházközi Szakmai Egyeztető Fórum létrehozásában.

Komoly aggodalomra ad okot mindaz, ami az utóbbi időben a CNSAS, valamint a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet (IICC) körül történik. Csendes László, az Átvilágító Tanács elnöke röviddel ezelőtt kénytelen volt lemondani tisztségéről. Marius Oprea intézeti elnöknek szintén inog a széke. Európai parlamenti hivatalunk mindkettőjük ügyében felemelte a szavát. Legutóbb Traian Băsescu államelnökhöz intéztünk levelet, melyben – egyebek mellett – az általa kezdeményezett Tismăneanu-jelentés szellemében szorgalmazzuk a „kommunizmus perének” a véghezvitelét.

Szintén aggasztó az a körülmény, hogy – az olasz La Republica értékelése szerint – Románia húsz évvel a diktatúra bukása után fölényesen vezeti a titkosszolgálatok európai mezőnyét. Míg Ceauşescu Szekuritátéjának „mindössze” 11 ezer ügynöke volt, a számos hazai titkosszolgálat jelenleg mintegy 12 ezer titkosszolgát foglalkoztat, ezenközben pedig – a súlyos gazdasági válság ellenére – a titkosszolgálatok költségvetése évről-évre dagad, olyannyira, hogy nyolc év alatt nyolcszorosan megnövekedett.

Azokkal értünk egyet, akik a múlt bűneinek feltárását, valamint a bűnösök leleplezését és felelősségrevonását követelik. Marius Opreával és Herta Müllerrel értünk egyet. És a megalakulásának 20. évébe érkezett Temesvári Társaság Kiáltványának 8. pontjával valljuk, hogy a kommunista múlt ügynökeinek és kiszolgálóinak a közhivatalokban nincs keresnivalójuk.

De nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati főnököket is meg kell neveznünk, akiknek felelőssége az amazokénál is nagyobb. A „parancsra tettem” kifogása sem mentheti őket – mint ahogyan Adolf Eichmann sem igazolhatta magát ezzel.

Ennek megfelelően, ez alkalommal azoknak a Szekuritáté-tiszteknek a névsorát is közzétesszük, akik – a rendelkezésünkre álló iratok szerint – egyházunk és magyarságunk megnyomorításában jeleskedtek.

Csak remélni lehet, hogy a CNSAS rövidesen újból magára talál, és Dragoş Petrescu új elnök vezetésével, a sok kilométernyi belügyminisztériumi iratanyag átvételével, valamint az újraválasztott Traian Băsescu elnök hathatós támogatásával tovább folytatja a demokratikus rendszerváltozás szempontjából elengedhetetlenül fontos munkáját.

Ennél is fontosabb viszont, hogy oly sok megtorpanás után egyházaink is töretlenül tovább haladjanak a megkezdett úton. A Szigorúan ellenőrzött evangélium I. kötetét is figyelembe véve: egyházkerületi átvilágító bizottságunkra nagy munka vár.

Nagyvárad, 2010. február 16.

Tőkés László
EP-képviselő



SZEKURITÁTÉS TISZTEK NÉVJEGYZÉKE,
akik a Református Egyház szolgáinak és a velük kapcsolatba álló személyeknek
a megfigyelésével foglalkoztak


NUME / NÉV GRAD / RANG ANUL / ÉV INSTITUŢIA / INTÉZMÉNY FUNCŢIA / TISZTSÉG
Agache Aurel maior 1988 M.I. – I.J. Covasna (Baraolt) (Miliţie)
Agoston Alexandru colonel 1984 M.I. – I.J. Mureş Şef Securitate
Andras Dorel căpitan 1989 M. I. – I. J. Covasna Şef serv. I
Andrei Grijac maior 1985 M. I. - I. J. Maramureş Ofiţer operativ principal
Antal Ioan lt. major 1982 U. M. 01244 - Contrainformaţii  
Ardelean Aurel colonel 1975 M.I. – I.J. Maramureş Şef Securitate
Aulik Alexandru colonel 1975 M. I. – I. J. Covasna Şef Securitate
Baciu Gheorghe căpitan 1983 M.I. – I.J. Mureş  
Băţaga Tiberiu lt. colonel 1983 M.I. – I.J. Mureş Şef serviciu
Batori O. Alexandru   1989 M.I. – I.J. Bihor Ofiţer legătură
Beloia Se(a)u locotenent 1988 M.I. – I.J. Timiş  
Beloie Ion lt. major 1989 M.I. – I.J. Timiş  
Bibarţ .... lt. major 1982 M. I. – I. J. Satu Mare  
Bica Nicolae colonel 1985 M.I. – D.S.S. Dir. I. Of. Spec. I.
Borda Sabin maior 1989 M.I. – I.J. Timiş  
Bordea Aron general lt. 1985 M.I. – D.S.S. Şef direcţie
Boricean C-tin colonel 1988 M. I. – I. J. Covasna Şef Securităţii Judetene
Bota Gheorghe maior 1988 M.I. – D.S.S. – Dir. I.  
Buciuman Ioan sergent major 1983 M.I. – I.J. Sălaj  
Bucureştean Lucian căpitan 1984 M.I. – I.J. Satu Mare Ofiţer specialist III
Bunta Florian colonel 1986 M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud Şeful securităţii
Butiri Valeriu colonel 1985 M. I. – I. J. Sălaj Şeful securităţii
Căprariu Aurel lt. colonel 1989 M.I. – I.J. Bihor/Timiş  
Cerghizan Ştefan colonel 1975 M I. – I.J. Covasna Şef serv. I
Chirilă Mircea maior 1989 M.I. – I.J. Bihor Şef Serv. I/B
Chitor Cornel lt. colonel 1975 M.I. – I.J. Cluj Ofiţer specialist II
Cociş Ioan maior 1975 M.I. – I.J. Bihor, Serv. I. Ofiţer specialitate
Constantin Ioan General lt. 1975 M.I. – I.J. Cluj Şeful Inspectoratului
Cordiş Gheorghe maior 1989 M.I. – I.J. Bihor Şef Serv. I/B
Cornel Medru lt. colonel 1985 M. I. - I. J. Maramureş (Sighetu Marmaţiei) Şef Securitate Municipală
Costin Gheorghe locotenent 1976 M. I. – I. J. Satu Mare  
Crăciun Mihai lt. colonel 1988 M.I. – D.S.S. – Dir. I. Şef serviciu II.
Darlaczi Francisc lt. colonel 1980 M.I. – I.J. Satu Mare/Bihor Ofiţer legătură
Ene Iordan căpitan 1988 M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud Şef Birou 2
Erdei Zoltan plutonier 1986 M.I. – I.J. Satu Mare  
Frunză Victor lt. colonel 1985 M.I. – I.J. Târgu-Mureş Ofiţer operativ
Gaidaci M. lt. major 1982 M.I. – I.J. Cluj  
Gaido Gheorghe lt. colonel 1985 M. I. - I. J. Maramureş Şef Securitate Judeţană
Ghiţea Vasile lt. colonel 1982 M.I.  
Gordan Aurel locotenent 1983 M.I. – I.J. Bihor Ofiţer operativ
Gui Ioan colonel 1987 M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud Şef serviciu I
Hantău Ioan colonel 1984 M.I. – I.J. Bihor Adjunc Şef Securitate
Hoduţ Florian plutonier 1982 Miliţie Santău, Jud. Bihor Şef de post
Ienea Mihai lt. colonel 1989 M.I. – I.J. Cluj Serviciul „F” Şef serviciu
Illi Ioan maior 1978 M.I. – I.J. Satu-Mare Ofiţer legătură
Iluţi Vasile locotenent 1987 M.I. – I.J. Satu-Mare Ofiţer legătură
Ionescu Andrei lt. colonel / colonel 1982 M.I. – I.J. Satu-Mare Şeful securităţii judetene
Ioniţă Nicolae colonel 1986 M.I. – I.J. Cluj, serv. I/B Şeful securităţii
Ivan Ioan Lt. colonel 1985 M.I. – I.J. Sălaj Şef serviciu
Juncu Mircea colonel 1989 M. I. – I. J. Bihor Şef Serviciu I/A
Lazar Mihai Maior 1988 M.I. – I.J. Cluj  
Lehoczky Anton lt. colonel 1977 M. I. – I. J. Maramureş Ofiţer legătură
Mânzat Ioan colonel 1983 M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud Şef Securitate
Mărginean Gh. lt. lcolonel 1975 M. I. - I. J. Timiş Şef serviciu I.
Marieş Gheorghe căpitan 1982 M. I. – I. J. Satu- Mare  
Mate Alexandru lt. colonel 1978 M. I. – I. J. Cluj Ofiţer operativ
Mihuţ(a) Nicolae lt. colonel 1975 M.I. – I.J. Bihor – Serv. I Şef Serviciu I
Moldovan Sever lt. colonel 1989 M.I. – I.J. Covasna Şef securitate judetana
Muntean Laurenţiu capitan 1988 M. I. – I. J. Cluj, Mun. Dej Ofiţer opertaiv I
Nastau Ioan lt. colonel 1986 M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud Şef Birou III.
Ogăşan Dumitru lt. colonel 1989 M.I. – I.J. Bihor Şeful securităţii judeţene
Olariu I. lt. colonel 1976 M.I. – I.J. Braşov  
Oprea Dan colonel 1984 M.I. – I.J. Cluj Şeful securităţii judeţene
Oprea Florian colonel 1984 M.I. – I.J. Cluj Şef serviciu I/B
Oprea Ioan colonel 1984 M.I. – I.J. Cluj Şeful Securităţii
Paul Petru lt. colonel 1984 M.I. – I.J. Mureş  
Pele Petru lt. colonel 1989 M.I. – I.J. Timiş Şef serviciu I/A
Perşa Andrei căpitan 1979 M. I. – I. J. Maramureş Ofiţer legătură
Pista Nicolae căpitan 1989 M.I. – I.J. Timiş  
Pop Emil lt. colonel 1988 M.I. – I. J. Cluj, Mun. Dej Şef securităţii municipale
Pop Iosif lt. colonel 1978 M. I. – I. J. Satu Mare Ofiţer legătură
Pop Victor colonel 1975 M. I. – I. J. Satu Mare Şeful Securităţii
Popescu Stelian colonel 1985 M.I. – D.S.S. Dir. I. Şef serviciu
Radu Tinu maior 1989 M.I. – I.J. Timiş  
Raţ Ioan (Iosif) maior 1986 M.I. – I.J. Bihor Ofiţer operativ II
Raţiu Alexandru maior/colonel 1975 M.I. – I.J. Bihor, Serv. I. B2
M. I. – D.S.S. (Buc)
Ofiţer specialist
Ristea Gheorghe gereneral lt. 1977 M. I. - I. J. Mureş Şef Inspectorat
Rus .... colonel 1989 M. I. - I. J. Bihor  
Sabău Dan locotenent 1989 M.I. – I.J. Bihor Ofiţer operativ
Sabău Nicolae lt. major 1978 M. I. – I. J. Maramureş Ofiţer legătură
Sălăgean Ioan lt. colonel 1985 M.I. – I.J. Bihor Şef serviciu I/B
Santa Grigoriu maior 1975 M. I. –I. J. Satu Mare  
Socolan Ioan locotenent 1985 M.I. – I.J. – Satu Mare Ofiţer legătură
Stan Ştefan plutonier 1983 M. I. - I. J. Mureş  
Strâmbu Emil lt. colonel 1984 M. I. - I. J. Mureş  
Szabo Julius maior 1983 M. I. - I. J. Mureş  
Székely Ioan maior 1988 M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud Inspector principal
Tănăsescu Tudor căpitan 1988 M. I. – D.S.S.  
Ţanc Ioan maior 1976 M-I. Mureş Of. Operativ pincipal
Ţarcă Angela maior 1985 M. I. - I. J. Mureş Şef birou
Terziu Rusalin colonel 1975 M. I. - I. J. Timiş Şef securitate
Todoran Eugen lt. colonel 1988 M.I. – I.J. Cluj, serv. I/B Adjunct şef securitate
Tóth Ioan plutonier 1985 Militie, Bogdand Şef de post
Tripon I. locotenent 1975    
Ungvari Iosif lt. colonel 1989 M.I. – I.J. Cluj Serviciul „F”
Vereş Mihai căpitan 1986 M. I. – I. J. Satu Mare Ofiţer specialist III.
Vuşcă Alexandru lt. major 1980 M. I. – I. J. Satu Mare Ofiţer legătură
Zarcul Nicolae maior 1989    
Zetea A. lt. colonel 1976 M. I. – I. J. Maramureş Şef Serviciu I.

MEGJEGYZÉS:

 

  • M.I. – I.J. : Belügyminisztérium, Megyei Felügyelőség
  • M.I. – D.S.S. : Belügyminisztérium, Állambiztonsági Ügyosztály

  • Az adatok Tőkés László és családja megfigyelési dossziéiből származnak.
  • Összesen 154 szekuritátés tisztet azonosítottunk, akik a Református Egyház szolgáit és a velük kapcsolatban álló személyeket figyelték meg, illetve szervezték be.
  • A listán szereplők némelyike időközben valószínűleg elhalálozott.
  • Nagyrészük nyugdíjba vonult és kiemelt nyugdíjat élvez.
  • Valószínű, hogy a listán szereplő tisztek egy része ma is aktív, és a Román Hírszerző Hivatal keretében tevékenykedik.


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010