2016. február 29. hétfő
Send this article Print this article

A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság jubileumi nemzetközi konferenciájáról

2016. február 26-27-én a budapesti Benczúr Hotelben tartotta a 25., jubileumi konferenciáját a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság (CTMT). A rangos egyesület megalakulása óta a romani kultúra hagyományainak, örökségének kutatásán és megőrzésen, valamint a többségi – magyar – kultúrával való kapcsolatainak ápolásán és továbbfejlesztésén fáradozik.



Tevékenységének célja a cigányok integrációjának és felzárkóztatásának az előremozdítása.
Szemléletét és szellemiségét találóan jellemzi Rostás-Farkas György költő, alapító elnök azon elvi kijelentése, hogy „se cigány, se magyar voltomról nem vagyok hajlandó lemondani”. A magyar nemzethez való hozzátartozás, illetve a cigányság iránti hűség kettős identitását tükrözi a CTMT folyóiratának elnevezése: Közös út – Kethano Drom – a közös sors vállalásával.
A konferencia ünnepélyes megnyitása zászlószenteléssel kezdődött. A magyar trikolórt és a cigány szimbólumokat Gergely Dezső cigánymissziós lelkész áldotta meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának jókívánságait Szirmai István, a felzárkóztatásért felelős főosztály vezetője tolmácsolta, aki közössége elkötelezett tagjaként a felelős új roma értelmiségi és vezetőség kialakulásáért szállt síkra. 
Elnöki köszöntőjében Rostás-Farkas György kegyelettel idézte meg kezdeti támogatói – köztük Antall József és Szabad György – emlékét, és a Társaság ethosza szellemében jelentette ki: az erősödő nemzeti összefogás tekintetében számítani lehet a magyar cigányságra. Ezután a konferencia védnökei szóltak az egybegyűltekhez. Beer Miklós váci megyés püspök Ferenc pápa és Kirill pátriárka legutóbbi történelmi találkozójával, a reformáció közelgő félévezredes jubileuma kapcsán pedig a katolikusok és a protestánsok együttmunkálkodásával példázta, hogy valamennyiünknek –  magyaroknak és cigányoknak is – miként kellene megtalálnunk a „közös utat”, mely „nem az egyformaság, hanem a sokféleség szeretetegységében” nyílik meg előttünk.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke történelmi egyházaink közös szolgálatának fontosságát emelte ki, kitérve az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszerzéséért folytatott jogküzdelemre Erdélyben, illetve Brüsszelben, valamint a CTMT-nek a külhoni – felvidéki és erdélyi – magyar cigányok körében végzett tevékenységére.
Tőkés László európai parlamenti képviselő az 1989-es rendszerváltozás szerves részeként méltatta a tudományos és művészeti társaság egykori megalakulását. A hálaadás szavával értékelte a Társaság azóta elvégzett sokrétű munkáját, ennek keretében pedig azt a együttmunkálkodást, mely püspöksége idején alakult ki Nagyvárad és az egyesület között – elsősorban a váradi Cigánymissziós Központ és annak vezetője, Nagy József Barna közreműködésével. Ez a munka azóta sem szünetel. Bizonyság rá – példaként – az Európai Roma Stratégia elfogadása, valamint ennek kapcsán az a brüsszeli cigánykonferencia, melynek alkalmával a cigány ügy magyar nemzeti és nemzetközi európai ügyként jelenült meg a részvevők, illetve az Európai Parlamentben fellépő erdélyi cigányok előtt. A képviselő azon meggyőződésének adott hangot, hogy a magyarországi és a külhoni magyar cigányság kapcsolatainak építése természetes részét képezi a határok fölötti nemzetegyesítésének, éppen ezért „meg kell tanulnunk együtt élni, hiszen egymásra vagyunk utalva” – idézte Rostás-Farkas Györgyöt.
A továbbiakban olyan jeles vendégek szólaltak fel a konferencián, mint Habsburg Mihály főherceg, valamint Duray Miklós felvidéki nemzetpolitikus. A számbavétel, az összegzés és a programalkotás igényével zajló tanácskozás 27-én tudományos szakelőadásokkal folytatódott.

(Tőkés László köszöntő és megnyitó beszéde a Dokumentumok rovatban található.)


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010