1989–2009. Húsz év szabadság

A román néppárti delegáció Strasbourgban, 2009. december 14–16 között „1989–2009. Húsz év szabadság” című rendezvénysorozattal tisztelgett a romániai rendszerváltozás 20. évfordulója előtt. A megmelékezés december 14-én Ştefan Bertalan, Florin Mitroi és Ion Grigorescu művészek „Self-Punisher” [Önsanyargatás] című kiállításának megnyitójával vette kezdetét, amely kiállításra az alkotók a „kommunista érából” válogattak fényképeket, vázlatokat, illetve egyébb műalkotásokat.

December 16-én 14 órától Cristian Mungiu Arany Pálma-díjas román rendező „Emlékek az aranykorból” című filmjét vetítették le az Európai Parlament strastbourgi épületében. A román újhullám kiemelkedő egyénisége producerként és íróként jegyzi a filmet, a szegmensek egyikét is ő rendezte, a többit pedig Răzvan Mărculescu, Constantin Popescu, Ioana Uricaru és Hanno Höfer. Összesen hat, változóan kedves, abszurd, groteszk, szomorú, de egyformán izgalmas szelet látható az úgynevezett aranykorszakból ebben az alkotásban.

16 órától vette kezdetét az az ünnepélyes megemlékezés, amelynek díszvendége Jerzy Buzek, az Európai Parlament lengyel elnöke volt. A Szolidaritás-mozgalom alapítója beszédében külön köszöntötte Tőkés László EP-képviselőt az 1989. december 16-i temesvári események 20. évfordulóján. Az Európai Parlament elnöke úgy fogalmazott: „1980-ban, Gdanszkban az én nemzedékem harcolni kezdett a szabadságért. Tudtuk, hogy minden napunk az utolsó lehet. Nem volt könnyű, de meg kellett tenni, mert ez volt a kötelességünk. Nem magunkért, hanem a gyermekeinkért, és a gyermekeink gyermekeiért. Akárcsak Budapest, majd Prága, Berlin, Szófia, Temesvár és Bukarest népe, azt hittük, kevesen vagyunk, és kudarcra ítéltettünk. De lassacskán ráébredtünk, hogy sokan vagyunk, és úgy rendeltetett, hogy megnyissuk százmilliós közösségünk börtönét. A legelső szlogenek, amelyeket a tömeg Temesváron és Bukarestben skandált, ezek voltak: »Ne féljetek! A kommunizmus megbukik!« És úgy történt.” Beszéde végén Jerzy Buzek az Európai Unió jövőjét tekintve kifejezte abbéli reményét, hogy „az eljövendő nemzedékeknek nem kell megélniük azt, amin nekünk keresztül kellett mennünk. Emlékeznünk kell, értük és magunkért, hogy a képek, amelyeket itt láthatunk, ne ismétlődjenek meg soha többé Európában.”

Tőkés László EP-képviselő beszédében kiemelte: „Számunkra, románok, lengyelek, csehek, magyarok, szlovének számára gyilkos rendszer volt a kommunizmus. És nem csupán azért, mert embereket gyilkoltak meg, hanem azért is, mert a rendszer megpróbálta megölni a reményt és a szabadságot is. Ez tökéletesen szemlélteti, hogyan működött a rendszer, és miért volt emberellenes a kommunizmus. Minden parancsuralmi rendszer az emberi lét és az emberi méltóság ellen irányul. A kommunizmust és a nácizmust egyformán kell kezelni. A nácizmus bukását a nürnbergi per követte, a kommunizmus bukása nem végződött a rendszer valódi nemzetközi elítélésével.” A volt temesvári lelkipásztor Strasbourgban is összefoglalta az előző nap, Temesváron közzétett politikai nyilatkozatának lényegét: „Javaslom egy Európai Büntetőbíróság felállítását, hogy ítéletet hozzon a kommunizmusban elkövetett bűntettek ellen. Nevezzük a »nürnbergi per« analógiájára »temesvári pernek«. Ez lehetővé tenné a kommunista rezsim idején elkövetett emberiség elleni bűntettek törvényes kivizsgálását és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelő ítélethozatalt.” Tőkés emlékeztetett: számos volt kommunista országban él egyfajta nosztalgia az átkos rendszer iránt, ami viszont figyelemfelkeltőbb, hogy a helyi hatóságok hallgatólagosan vagy aktívan támogatják is ezt, és példaként hozta fel Nicolae Ceauşescu diktátornak és tömeggyilkos tábornokának, Ştefan Guşănak állítandó szobrokat. „Ha nem büntetjük meg a kommunista gyilkosokat, ha nem ítéljük el a kommunizmust, az lassanként visszatér. Akárcsak a nácizmus.” – mondta a püspök.

Tőkés László arra is felhívta a figyelmet, hogy számos volt kommunista országban még mindig nem rehabilitálták és nem kárpótolták az áldozatokat, valamint hogy a nemzetközi jog még mindig nem képes kezelni a posztkommunizmusnak, ennek az európai jelenségnek a következményeit.

A megemlékezésre a romániai EP-képviselők meghívták a magyar, bolgár és cseh delegációvezetőket is, mintegy jelképesen „összefogva” a volt szovjet tömb rendszerváltoztató országainak európai képviselőivel. Így Cristian Preda román néppárti képviselő mint főszervező, valamint Horia Roman Patapievici, a Román Kulturális Intézet igazgatója mellett szót kapott Zuzana Roithová, a cseh delgáció, Szájer József, a magyar delegáció és Andrey Kovatchev, a bulgáriai delegáció vezetője is.

Jerzy Buzek és Tőkés László beszédeinek szövegeit mellékeljük.

Strasbourg, 2009. december 16.