»
A Hajdúnánás– Hajdúböszörmény–Debrecen–Derecske–Kolozsvár–Gyulafehérvár–Nagyenyed–Nagyvárad–Debrecen–Hajdúnánás útvonalat követő delegáció a Bocskai István (1557–1606) életéhez és uralkodásához kapcsolódó egyes helyszíneket, emlékhelyeket keresett fel február 22-én és 23-án.
2019. február 24. vasárnap
Zarándoklattal emlékeztek Bocskai Istvánra a hajdúk mai utódai
Tizenharmadik alkalommal szervezték meg a magyarországi hajdútelepülések elöljárói e hét végén a Bocskai-zarándoklatot, amely a hajdú múlt ápolása és őrzése mellett a határok fölötti magyar nemzeti egységet is hivatott szolgálni és demonstrálni.
A Hajdúnánás– Hajdúböszörmény–Debrecen–Derecske–Kolozsvár–Gyulafehérvár–Nagyenyed–Nagyvárad–Debrecen–Hajdúnánás útvonalat követő delegáció a Bocskai István (1557–1606) életéhez és uralkodásához kapcsolódó egyes helyszíneket, emlékhelyeket keresett fel február 22-én és 23-án.
Várad volt kapitánya, Bihar vármegye főispánja, a Partium ura, Erdély fejedelme, a részben felszabadított Magyarország választott és megkoronázott uralkodója, a magyar rendi jogok és a vallásszabadság biztosítója, a hajdúk megszabadítója és letelepítője, valamint a székelyek kiváltságainak helyreállítója 1605. február 21-én lett Erdély fejedelme, a nyárádszeredai országgyűlés döntése alapján. Ugyanebben a hónapban látott neki Bocskai a reguláris hajdúkatonaság megszervezéséhez. Rá két évre, 1607. február 22-én már örök nyugvóhelyre talált Erdély akkori fővárosában. Ezért is időzítette annak idején a zarándoklatot a kezdeményező és szervező Szólláth Tibor hajdúnánási polgármester a tél utolsó hónapjának valamelyik hétvégéjére. Az idei is rendben lezajlott, Kolozsváron a fejedelem szülőházánál, Gyulafehérváron a székesegyházban lévő sírnál, Nagyenyeden az 1849-es magyarellenes pogrom emlékhelyénél hajtottak fejet és emlékeztek a hajdúk mai utódai, szombat délben érkezve Nagyváradra. A Partiumi Keresztény Egyetemen, a volt református egyházkerületi székházban Tőkés László és id. Pintér István, Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke és ügyvezetője köszöntötték a zarándokokat.
Európai parlamenti képviselőnk méltatta a hagyományossá vált Bocskai-zarándoklatot, ismertetve egyben azokat az emlékezetpolitikai rendezvényeket, amelyek a közelmúltban Nagyváradon is lezajlottak a jelesebb magyar történelmi évfordulók kapcsán. Bocskai István rövid, de korszakos jelentőségű uralkodásából azon eredményeket emelte ki, amelyek a „szabad hazában szabad vallás” jegyében egyfajta folytonosságot teremtettek a reformáció és a tordai vallásbéke korától a Rákóczi-szabadságharcon át 1848-ig, majd pedig a kiegyezésig. A három részre szakadt Magyarhonban „két malom közt” őrlődő fejedelem mintegy „második Mózesként” vált Erdély és a nemzet megmentőjévé, aki egyszersmind a hit védelmezőjeként („fidei defensor”) hagyott kitörölhetetlen nyomot történelmünkben – jelentette ki Tőkés László. „Hangsúlyoznunk kell nemes küzdelmében a hit és a haza ügyének teljes azonosságát, a vallás és a nemzet szabadságáért folytatott küzdelem erkölcsi és politikai legitimitását, jogosultságát!” – mondott a püspök. Bocskai béke- és rendteremtő, konszolidációs politikájának egyik üdvös következménye volt, hogy a tordai vallásbéke hatályát nem csupán Erdélyben erősítette meg, hanem annak érvényét a királyi Magyarországra is kiterjesztette. Küzdelmeinek hitbélileg és teológiailag alátámasztott, bibliai alapon álló, igazságos, erkölcsös és istenes voltát emelte ki, hiszen a fejedelem a kálvini „ellenállási jogból” kiindulva lépett fel a túlerő ellen, a magyar államiság megmaradását és folytonosságát biztosítva egy adott történelmi pillanatban.
Beszédében Tőkés László az időszerűség jegyében emelte ki – úgy is, mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke –, hogy Bocskai politikai örökségét folytatva, végrendelkezését szem előtt tartva az lenne „szükséges és hasznos” Erdély számára, hogy mivel a „korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél”, Bukarestben van – mutatis mutandis –, legalább önrendelkezési jogához ragaszkodjon. „Másodsorban egy olyan történelmi szerepcserére van szükség, melynek megfelelően Erdélynek a királyi Magyarországhoz fűződő egykori viszonyában az előbbi szerepét az utóbbi vegye át” – vélte, majd ebben a tekintetben hálát adott a mai kis Magyarországnak, hogy a határok fölötti nemzetegyesítés politikája értelmében alkotmányos felelősséget vállalt az erdélyi és partiumi magyarokért, az idegenbe szakadt nemzetrészekért, síkra száll szabadságukért és boldogulásukért.
A továbbiakban Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke osztotta meg néhány mondatban a zarándokúton szerzett élményeit, az „élő Bocskait” is méltatva egyben, hiszen nem hal meg az, akit nem felejtenek el.
Elhangzott Tompa Mihály A gólyához című költeménye, ami után az emlékezők levonultak az egyetem belső udvarába, az ún. partium panteonban, ahol Somogyi László hajdúböszörményi református lelkipásztor mondott rövid igei áhítatot. A zarándokok és a helybéliek – köztük az EMNT, a PKE és az Erdélyi Magyar Néppárt tisztségviselői – elhelyezték a tisztelet koszorúit Bocskai István emléktáblájánál, ami éppen egy évtizede áll itt. Az idei zarándoklat nagyváradi momentuma a Himnusz eléneklésével zárult.
hírek
2025. április 18. péntek
Húsvéti üdvözlet
2025. április 14. hétfő
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXXV. Közgyűlése – Beregszász, 2025. április 12.
2025. április 9. szerda
ÖSSZETARTOZÁS ÉS KIREKESZTÉS
2025. március 29. szombat
Köszöntőbeszéd az Erdélyi Magyar Szövetség Küldöttgyűlésén
2025. március 29. szombat
Marosvásárhely „fekete márciusa”
2025. március 27. csütörtök
NYILATKOZAT – Harmincöt évvel a marosvásárhelyi fekete március után
2025. március 23. vasárnap
Tisztújítás volt az EMSZ-ben
2025. március 23. vasárnap
Kriza János-emlékév
2025. március 23. vasárnap
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? – Számbavétel és kiútkeresés
2025. március 22. szombat
Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökének