»
Tőkés László beszéde a Dokumentumok rovatban olvasható.
Politikai nyilatkozat a kommunizmus bűneit kivizsgáló nemzetközi büntetőjogi rendszer kialakítása tárgyában, Temesvár, 2009. december 15.
2015. június 14. vasárnap
Temesvári fórum az 1990. júniusi bányászjárás évfordulóján
A Folytatólagosan elkövetett represszió – ugyanazon üldözöttek, ugyanazon üldözők című temesvári fórumot napra pontosan az 1990. júniusi bukaresti zavargások kitörésének 25. évfordulóján szervezte meg Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája és a Temesvár Társaság szombaton.A rendezvény nem véletlenül kapta a Temesvár – 1989. december, Marosvásárhely – 1990. március, Bukarest – 1990. júniusalcímet, hiszen ma már történelmi tény: a temesvári népfölkelés elvezetett ugyan a Ceaușescu-diktatúra bukásához, de a romániai totalitárius rendszer és nómenklatúra átmentése már a forradalom napjaiban megkezdődött, 1990-ben véres eseményekbe torkollott, hogy békés úton mindmáig tartson.
A bányászjárás (románul mineriadă) azoknak a romániai eseményeknek az összefoglaló neve, amelyek során a posztkommunista központi román államhatalom szervezetten Bukarestbe szállította és felfegyverezte a Zsil-völgyi bányászokat, hogy a „nép egyszerű fiai” megvédjék a „választott” rezsimet a valódi rendszerváltást követelő „értelmiségi bandáktól”. Az 1990-es években hatszor is volt bányászjárás, mindegyik a fővárosba irányult. Az első négy megmozdulásról (1990-91) bizonyítható, hogy a Ion Iliescu-féle vezetés hívta be a bányászokat a rendszer ellenfeleinek megfélemlítésére, még az utolsó két alkalommal az indítóokok elsősorban gazdaságiak voltak, ekkor nem is jutottak el a vájárok Bukarestig. A bányászjárások során a politikai komisszárok által irányított és mozgatott, felhergelt munkások rengeteg embert megvertek, számos épületet feldúltak, megtámadták a kibontakozó demokrácia egyes intézményeit. A hivatalos adatok szerint a hat bányászjárásnak összesen 9 halottja és kb. 1250 sebesültje volt, miközben 605 letartóztatást regisztráltak. Az eseménysorozat ártott Románia nemzetközi megítélésének, késleltette az európai integrációhoz vezető utat.
A Temesvár Társaság Teréz-bástyabeli galériájában megtartott tegnapi fórum az egyik ’89-es felkelő javaslatára néma főhajtással kezdődött az áldozatok emlékére. A moderátor Toró T. Tibor, volt temesi parlamenti képviselő, jelenleg az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, röviden utalt a történelmi kontextusra: 1990. június 13-án a hatalom előbb rendőröket, majd gyári munkásokat vezényelt a fővárosi Egyetem téren napok óta békésen tüntető, valódi rendszerváltást követelő demokraták ellen.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta: az 1989-es temesvári spontán antikommunista népfelkelés kezdeti energiáját felhasználó, Iliescu irányította „államcsínyt” elsőként az 1990. márciusi Temesvári Kiáltvány leplezte le és utasította el, de a kommunista restaurációmegtörtént. Alig fél évvel a „diktatúra bukása” után „pártunk és kormányunk”, valamint a volt Securitate szinte zökkenőmentesen térhetett vissza a hatalomba. Demokratikus álcát és eurokonform alakot öltve, negyedszázad után is kellő taktikai érzékkel és profizmussal őrzi pozícióit – mondotta erdélyi EP-képviselőnk. Kiemelte: komor figyelmeztetőként állnak előttünk közelmúltunk olyan tragikus eseményei, mint az ún. terroristák 1989. decemberi vérengzései, az amúgy békés, „multikulturális” Marosvásárhely 1990-béli „fekete márciusa”, vagy a Temesvár szellemében lezajlott Egyetem téri tüntetések 1990 júniusában való leveretése. Kelet-Közép-Európa számos országában még mindig nem büntették meg az embertelen kommunista rendszert fenntartó és kiszolgáló elnyomókat, továbbá nem rehabilitálták és nem kárpótolták az áldozatokat, de a nemzetközi jog sem képes szembenézni a kommunista múlttal és annak örökségével. Például azzal, hogy az antikommunista rendszerváltók még mindig üldözöttek, míg a kommunista politikai rendőrség átmentett ügynökei továbbra is üldözők.
Ő maga a temesvári népfölkelés kitörésének 20. évfordulóján javasolta egy politikai nyilatkozatban egy európai büntetőbíróság felállítását, amely elvégezhetné végre a kommunista rezsimek idején elkövetett emberiség elleni bűntettek törvényes kivizsgálását és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelő ítélkezést. Idén májusban az Európai Parlament 2009. áprilisi határozatának megfelelően létrejött nemzetközi szervezet, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja is magáévá tette brüsszeli konferenciáján a kezdeményezést. Európa és a tagállamai is csak úgy és akkor térhetnének a hiteles demokrácia és jogállamiság útjára, hogyha mind a nemzeti, mind a nemzetközi igazságszolgáltatás szintjén készek és képesek volnának törvény elé állítani az emberiség elleni bűnök, a tömeggyilkosságok és a háborús bűntettek elkövetőit – szögezte le Tőkés László, emlékeztetve: ennek elérésére irányul az az indítvány is, mely 2009 decemberében – a nürnbergi per mintájára – a kommunizmus „temesvári perét” kezdeményezte.
Florian Mihalcea újságíró, a Temesvár Társaság elnöke, egykori temesvári forradalmár hozzászólásában kiemelte: az 1989-es események nem merítették ki ténylegesen a forradalom fogalmát, nem is felelnek meg a szótárszerű definíciónak: nem alakították át a társadalmi és politikai intézményrendszert, nem hoztak komoly kulturális, gazdasági áttörést. Ugyanazok a hatalmi struktúrák, ugyanazon személyek lendültek mozgásba 1990 márciusában Marosvásárhelyen és júniusban a fővárosban, amelyek/akik „ellopták” a temesvári forradalmat. Konkrét példákat felhozva demonstrálta, hogy negyedszázad múltán is az egykori kommunisták és szekusok, illetve felkent utódaik irányítják vagy legalábbis befolyásolják a romániai politikai és közéletet. Mihalcea szerint feltárt bűncselekmények százaink dossziéi nem kerültek bírósági fázisba, a kommunista bűnösöket egy egész állami-hatalmi szövedék protezsálja mind a mai napig.
Szavait megerősítette Dan Voinea nyugalmazott vezérőrnagy, volt katonai főügyész, aki a Ceauşescu-per egyik főszereplőjéből az Iliescu-rezsim ügyeinek feltárójává vált, majd emiatt ki is szorították a honi igazságszolgáltatásból, ma már csak tanítani engedik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kommunizmusnak összességében egymillió áldozata volt csak Romániában, de még az 1989 előtt bűnöket sem sikerült teljes mértékben feltárni, nemhogy megtorolni és jóvátenni. Egy „láthatatlan hadsereg” védi a kommunista megtorlások főkolomposait éppúgy, mint a posztkommunista korszak törvényszegőit: rendőrökből, katonákból, ügyészekből titkos ügynökökből, politikusokból, állami hivatalnokokból, egyetemi tanárokból, nagyvállalkozókból és más fennforgókból áll ez a hadsereg, akik az elmúlt esztendők minden hatalmi fennállásának kedvezményezettjei és egyben protezsáltjai voltak. Voinea az igazságszolgáltatást egyszerre bírálta, amiért nem látja el alapfeladatát, azaz a mindenkori bűnözők felelősségre vonását és megbüntetését, és mentegette, mert ki van szolgáltatva a korrupt politikai osztálynak, amelynek nem áll érdekében megfelelő törvényi, anyagi és szellemi hátteret biztosítani a bűnüldözéshez, hiszen ennek ő maga inná meg a levét. A volt ügyész megerősített: az 1989-90-es évek véres eseményeinek áldozatait sikerült azonosítani, az elkövetőket többé-kevésbé sikerült megbüntetni, ám még számos elkészült ügyirat nem került tárgyalásra, ezek java része olyan ügyészek fiókjaiban porosodik, akiket „feledékenységre késztetett a rendszer”. Politikai közakaratra és ráhatásra lenne szükség, „perek kellenének”, nemzetközi nyomás sem ártana, e tekintetben melegen üdvözölte Tőkés László európai kezdeményezését, valamint az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja törekvését, hazai szinten pedig a Temesvár Társaság következetes kiállását.
A fórum előadói és részvevői között nem vita, hanem inkább konszenzus alakult ki a tekintetben, hogy Romániában a jogállamiság még csupán egy torzó, Európában kettős mércével mérik nemcsak a múltat, de a jelent is, ugyanakkor súlyos hiányosságok vannak az oktatás és nevelés terén, ami a történelmi és a társadalmi igazságosság feltárását és közvetítését illeti a fiatal generációk felé. Konklúzióként az körvonalazódott, amit Tőkés László így fogalmazott meg: „szabadságharcunkkal együtt és azzal párhuzamosan tovább kell folytatnunk igazságharcunkat”.
Tőkés László beszéde a Dokumentumok rovatban olvasható.
Politikai nyilatkozat a kommunizmus bűneit kivizsgáló nemzetközi büntetőjogi rendszer kialakítása tárgyában, Temesvár, 2009. december 15.
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről