A tibeti nép iránti szolidaritása és támogatása kifejezéseképpen a tibeti vezetőt egy előző alkalommal már az EP Külügyi Bizottsága (AFET) is vendégül látta. Az évek során a parlament több ízben is állást foglalt a kommunista Kína egyre erősödő elnyomása alatt szenvedő tibetiek védelmében. Legutóbbi, 2017 januárjában elfogadott sürgősségi határozatában arra szólította fel a kínai hatóságokat, hogy az alkotmányos jogaikkal élni akaró emberi jogi aktivistákat azonnal bocsássák szabadon, a dalai lámával és képviselőivel pedig kezdjenek őszinte párbeszédet, érdemi tárgyalásokat.

A jeles vendég mindenekelőtt az Európai Parlamentnek, az egyes képviselőknek mondott köszönetet népének nyújtott támogatásukért. „Tibet hatvan esztendeje él kínai kommunista megszállás alatt. Ez a hat évtized az elnyomást, a terrort és szabadságjogaink durva korlátozását jelenti. A nyelvi és kulturális önazonosságában s ilyenképpen puszta létében fenyegetett közösségnek az eddigieknél is nagyobb támogatásra van szüksége, hiszen Hszi Csin-ping kínai elnök megválasztatása óta a helyzet tovább romlott. A megoldást az autonómia jelentené, illetve az a békés párbeszéden alapuló »középút« (ún. Middle-Way Approach), amelyet a dalai láma évtizedek óta szorgalmaz. Ez lehetővé tenné, hogy a tibeti nép megőrizze és tovább fejlessze gazdag kultúráját” – mondotta a tibeti vezető.

Hozzászólásában Tőkés László képviselő a dalai lámának, illetve a tibeti nép száműzetésben élő kormányának erőszakmentes, párbeszéden alapuló középutas politikáját méltatta egy olyan világban, amelyben világszerte eluralkodott az erőszak, és szélsőséges politikai erők, radikális iszlamisták tartják félelemben az embereket és országokat. Részletesen kitérve a tibeti népet etnikai és vallási mivoltában sújtó emberi és közösségi jogsértésekre, védelmére kelt a bebörtönzött ellenállóknak és felemelte szavát a Larung Gar buddhista szerzetesközpont folyamatban lévő kíméletlen felszámolása, illetve lebontása ellen. Erdélyi képviselőnk külön is foglalkozott a kínai hatóságok által bevezetett ún. bilingvális oktatással, amely a kínai nyelv megtanításának, illetve az elmaradottabb nyugat-kínai kisebbségi régiók – Tibet és Hszincsiang (Ujgúria) tartományok – fejlesztésének az ürügye alatt a tibeti és az ujgur nyelvek háttérbe szorítására, ezáltal pedig a lakosság végleges megtörésére és átnevelésére törekszik. Tiltakozva a hatalom azon terve ellen, hogy 2020-ig terjedően mintegy 30 ezer kínai tanárt telepítsen az említett régiókba, Tőkés László azt javasolta, hogy az Európai Külügyi Szolgálat, illetve ennek emberi jogi különleges megbízottja tételes formában tűzze az EU–Kína közötti párbeszéd napirendjére az ún. bilingvalizmus kérdését, és legyen segítségére a nevezett kisebbségeknek nyelvi-etnikai önazonosságuk megőrzésében.

A külügyi szolgálat jelen lévő képviselője sajnálattal állapította meg, hogy noha az éppen 70 évvel ezelőtt elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát Kína is aláírta, annak betartását „következetesen” elmulasztja.

Antonio Panzeri elnök a DROI bizottság nevében további elkötelezett támogatásáról biztosította a tibeti nép jogos küzdelmét.