Közismert, hogy tavaly októberben az Európai Parlament napirendjén két ízben is szerepelt Románia. A miniszterelnök és Klaus Iohannis részvételével tartott ülések vitáiban kemény bírálatok illették a romániai politikai-társadalmi állapotokat, november elején pedig a plénum határozatban marasztalta el az országot a demokratikus jogállamiságot érő sérelmek miatt. Az Európai Bizottság együttműködési és ellenőrzési mechanizmusának (Cooperation and Verification Mechanism – CVM) keretében készült jelentés hasonló kritikákat és szigorú előírásokat fogalmazott meg. Felszólalásában Tőkés László arra kirívó ellentétre mutatott rá, mely a Bukarestben elhangzott ünnepi beszédek és a kormányzati ígéretek, valamint a sivár romániai valóság között feszül. Beszédeiben arra is kitért, hogy a szuperlatívuszokban nyilatkozó európai csúcsvezetőkkel összhangban a római pápa is – tervezett magas rangú látogatásával – akarva-akaratlanul a korrupt román posztkommunista rendszert, az állandósult válságok közt bukdácsoló román kormánynak az etnikai és vallási kisebbségek jogfosztására irányuló politikáját legitimálja.

Tudnivaló, hogy Iohannis elnök 2017 áprilisában, Dăncilă miniszterelnök pedig rá egy évre, 2018 májusában találkozott Rómában a pápával. Akkor mindketten előre jelezték, hogy a római katolikus egyház feje várhatóan 2019 első felében fog Romániába látogatni. Tőkés László ennek kapcsán idézte a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye 2017. évi állásfoglalását, mely szerint: „Ott, ahol az emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.” Potyó Ferenc érseki általános helynök – az egyházát ért jogtalanságok miatt – még egy év múltán is úgy nyilatkozott, hogy amíg a román állam nem biztosítja a kisebbségek alapvető jogait, addig „nem lehet méltó keretet biztosítani a pápalátogatáshoz”.

Tőkés László azzal a kéréssel fordult az EU vezetőihez és Ferenc pápához, hogy segítsék elő a demokratikus jogállamiság romániai feltételeinek megteremtését, az egyházi és vallásszabadság biztosítását. Szerinte amíg Románia nem képes a belpolitikai háborúskodásoknak és viszálykodásoknak véget vetni, az Unió elnökeként az európai kohézió és egységteremtés ügyét aligha tudja hitelesen és hatékonyan képviselni. Ennek értelmében mind a szocialista román kormánynak, mind a liberális ellenzék oldalán álló, német származású román államfőnek azon kellene lennie, hogy az uniós elnökség által meghirdetett idegengyűlölet elleni harc szellemében mindenekelőtt Romániában szüntessék meg az etnikai és vallási kisebbségekkel – köztük a magyarokkal – szembeni diszkriminációt, és velük együtt teremtsék meg az itteni társadalom egységét.

Kedd délutáni beszédében Viorica Dăncilă is kihangsúlyozta az idegengyűlölettel szembeni fellépés fontosságát, a Jean-Claude Juncker elnök nevében felszólaló Andrus Ansip EB-alelnök pedig azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a román uniós elnökség sikeressége a nemzet, a romániai társadalom egységétől függ.

A két vonatkozó fel- és hozzászólás a Dokumentumok rovatban található.