– Erdélyi részvevők mellett magyarországi vendégeink is eljöttek, köztük Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Személyesen szólt a gyülekezethez Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, aki maga is nagyon sokat tesz foglyaink kiszabadítása érdekében. Hangsúlyozni szeretném, hogy a pápalátogatás napjaiban-heteiben minden mást eluralt az ünnepi hangulat Romániában, és ez így volt jó, de ennek az volt az árnyoldala, hogy háttérbe szorultak azok a gondok, problémák, jogtalanságok, amelyeket az erélyi egyházaknak és az erdélyi magyar közösségnek kell elszenvedniük. Ezért aztán rendhagyónak nevezhetjük a pápalátogatás eme kísérő eseményét. Az egyetlen olyan problémafelvető megnyilvánulás volt a mi rendezvényünk, amely a maga valóságában kívánta bemutatni a magyarság és történelmi egyházaink helyzetét, és ennek megfelelően szólaltak fel a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyház képviselői. Én magam mint címzetes püspök és az EMNT elnöke terjesztettem elő Ferenc pápa őszentségéhez intézett levelünket, melyet egyhangúlag, kézfelemeléssel fogadtak el a gyülekezet tagjai, illetve a résztvevők.
 

– Nem tűnik úgy, elnök úr, hogy egy kicsikét ünneprontók voltak?
 

– Erre azt tudom válaszolni, hogy Ferenc pápa Balázsfalván hét olyan egyházi vezetőt avatott boldoggá, akik a kommunizmus idején mártíriumot szenvedtek. Említettük közös rendezvényünkön Márton Áront, erdélyi magyarságunk legnagyobb szellemi vezetői egyikének a sorsát és életútját. Ne felejtsük el, hogy Klaus Iohannis államfőnél is látogatást tett a pápa őszentsége, aki 2019-et a kommunizmus áldozatai esztendejének nyilvánította éppen a minap. Tehát helye van annak, hogy a pápalátogatás révén is ráirányítsuk a figyelmet azokra, akik hitükért és nemzetükért, országukért vagy éppen magyarságukért, egyházaikért szenvedtek. Ennek a múltnak a sorába tartozik sajnos az a sors, amit Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak kell elszenvednie ártatlanul, magyarságuk és székely voltuk miatt, de ide tartoznak a romániai jogállamiság siralmas helyzetéből fakadó más jogsértések is. Az egyházi ingatlanok ügye vagy az az általános magyarellenesség, amely a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaadásának a visszautasításában nyilvánul meg, valamint a marosvásárhelyi orvosi egyetem, az egyházi iskolák ügye és sorolhatnám a magyarellenesség különböző megnyilvánulásait. Tehát amikor Ferenc pápa a megbékélés ügyét szolgálja, ehhez hozzátartozik az is, hogy a múltat be kell vallani, hogy a tovább élő jogfosztottságra rá kell mutatni, és a megbékélés, a jóvátétel és az igazságtétel útját kell megszabnunk.
 

– Ezek szerint sikerült eljuttatni a levelet Ferenc pápához?
 

– Igen, hála Istennek, egy katolikus testvérünknek sikerült eljuttatnia a levelet, és választ remélünk a pápa őszentségétől. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ezt a kérdést felvetette és első helyre állította. Önmagában is üzenetértékű és beszédes, mert ugyanezt elmulasztotta megtenni a bukaresti hivatalos magyar érdekképviselet, márpedig nem fog semmi változás történni, hogyha erdélyi magyarságunk nem áll ki a népünk ügye mellett, hogyha szégyenlősen hallgatunk. Tekintetbe véve azt, hogy Ferenc pápa rendre felemeli a szavát az egész nagyvilágban szenvedő üldözöttekért és elnyomottakért, bizton számíthatunk arra, hogy az erdélyi magyarság, a csángóság, az egyházaink ügyére és sorsára is figyelmet szentel.