»
A jubileumi tárlatnak azért lett kézenfekvő helyszíne Nagyvárad, mert a Nagybányai Művésztelep 100. és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakításának 75. évfordulóján, 1996 júliusában Tőkés László akkori váradi püspök kezdeményezésére jött létre az első nyári alkotótábor, mégpedig a Máramaros megyei Magyarláposon. A Nagybánya Képzőművészeti és Kulturális Egyesület 2000-től a felsőbányai Bódi-tónál, illetve környékén szervezte meg a Nagybánya Tájképfestő Telep alkotótáborát, mindvégig Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész szakmai irányításával. Tucatnyi országból mintegy másfélszáz művész fordult meg és alkotott e táborokban az évek során, legtöbbjük vissza-visszatérőként.
A tárlatnyitón Tőkés László európai képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte elsőként a megjelent művészeket – köztük a felsőbányai alkotótábor több részvevőjét, akik Nagybányáról, Magyarországról vagy épp Székelyföldről érkeztek –, valamint a művészetpártolókat és érdeklődőket. Röviden utalt a millecentenárium évében megalapított festőtábor szerepének közművelődési, missziói és nemzetpolitikai vonatkozásaira, hangsúlyozta a hagyományápolás, az értékteremtés és a folytonosság jelentőségét – különös tekintettel arra, hogy az impériumváltást követően, de leginkább a „szocialista realizmus” éveiben az újonnan berendezkedő hatalomnak már-már sikerült fokozatosan lenulláznia a Nagybánya-jelenséget, az egyetemes és a magyar művészettörténet eme csúcsteljesítményét. A KREK előző püspöke hangsúlyozta az egyházak mindenkori művészetpártoló szerepét, amely abban gyökerezik, hogy a vallás és a hitélet a kezdetektől ihletadó forrása a szépművészetnek. Az oktatás-nevelés és művészetpártolás kettős feladatát magára vállalva jött létre másfél évtizede a most megnyílt tárlatnak otthont adó egyetem is, amely a református püspökség székházából kialakított oktatási, egyházi és művészeti központban működik. Végül a szép és a jó, e két alapérték összefüggését és egymásból való eredeztetését taglalva bibliai alapon mutatott rá a teremtés munkájának veszélyeztetettségére, teremtett világunk megoltalmazásának imperatívuszára. Amennyiben az igazi művészet út a teremtő Istenhez, az inspiráció folytán ugyanakkor Istentől Istenhez vezető úton jár minden értékteremtő, a belső és külső világot ábrázoló, azt értelmező és láttató alkotóművész – mondotta Tőkés László, kifejezve reményét és bizakodását, hogy a Nagybánya-festőtelep rövidesen székházhoz is jut a kívánatos intézményesedés során.
2015. december 7. hétfő
Megnyílt a Nagybánya Tájképfestő Telep jubileumi tárlata Nagyváradon
Idén húszéves a Nagybánya Tájképfestő Telep, ebből az alkalomból nyílt kiállítás december 4-én a Partiumi Keresztény Egyetem aulájában, ahol közel ötven, az elmúlt két évtized terméséből kiválasztott alkotást tekinthetnek meg a betérők.A jubileumi tárlatnak azért lett kézenfekvő helyszíne Nagyvárad, mert a Nagybányai Művésztelep 100. és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakításának 75. évfordulóján, 1996 júliusában Tőkés László akkori váradi püspök kezdeményezésére jött létre az első nyári alkotótábor, mégpedig a Máramaros megyei Magyarláposon. A Nagybánya Képzőművészeti és Kulturális Egyesület 2000-től a felsőbányai Bódi-tónál, illetve környékén szervezte meg a Nagybánya Tájképfestő Telep alkotótáborát, mindvégig Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész szakmai irányításával. Tucatnyi országból mintegy másfélszáz művész fordult meg és alkotott e táborokban az évek során, legtöbbjük vissza-visszatérőként.
A tárlatnyitón Tőkés László európai képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte elsőként a megjelent művészeket – köztük a felsőbányai alkotótábor több részvevőjét, akik Nagybányáról, Magyarországról vagy épp Székelyföldről érkeztek –, valamint a művészetpártolókat és érdeklődőket. Röviden utalt a millecentenárium évében megalapított festőtábor szerepének közművelődési, missziói és nemzetpolitikai vonatkozásaira, hangsúlyozta a hagyományápolás, az értékteremtés és a folytonosság jelentőségét – különös tekintettel arra, hogy az impériumváltást követően, de leginkább a „szocialista realizmus” éveiben az újonnan berendezkedő hatalomnak már-már sikerült fokozatosan lenulláznia a Nagybánya-jelenséget, az egyetemes és a magyar művészettörténet eme csúcsteljesítményét. A KREK előző püspöke hangsúlyozta az egyházak mindenkori művészetpártoló szerepét, amely abban gyökerezik, hogy a vallás és a hitélet a kezdetektől ihletadó forrása a szépművészetnek. Az oktatás-nevelés és művészetpártolás kettős feladatát magára vállalva jött létre másfél évtizede a most megnyílt tárlatnak otthont adó egyetem is, amely a református püspökség székházából kialakított oktatási, egyházi és művészeti központban működik. Végül a szép és a jó, e két alapérték összefüggését és egymásból való eredeztetését taglalva bibliai alapon mutatott rá a teremtés munkájának veszélyeztetettségére, teremtett világunk megoltalmazásának imperatívuszára. Amennyiben az igazi művészet út a teremtő Istenhez, az inspiráció folytán ugyanakkor Istentől Istenhez vezető úton jár minden értékteremtő, a belső és külső világot ábrázoló, azt értelmező és láttató alkotóművész – mondotta Tőkés László, kifejezve reményét és bizakodását, hogy a Nagybánya-festőtelep rövidesen székházhoz is jut a kívánatos intézményesedés során.
Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész, ny. egyetemi tanár az egész Nagybánya-jelenséget vázolta és méltatta tárlatnyitó beszédében, máig ható vonatkozásaira külön kitérve. A festő szemével láttatva a Bányavidék és Máramaros jellegzetességeit, nosztalgiával idézte fel a nagy elődök törekvéseit, kritikusan jegyezve meg: gondatlannak bizonyult az utókor az ránk maradt örökség kezelésében. „Nagyon nagy feladat vár az ifjúságra, hogy ezt a folyamatot megállítsák, és úgy alakítsák a jövőt, hogy ennek a korszaknak méltó emléke maradjon az eredeti helyszínen” – vélte a neves festőművész.
Véső Ágoston, a Nagybánya Tájképfestő Telep lelke a maga során bepillantást nyújtott az alkotótábor elmúlt két évtizedébe, különös tekintettel a kezdetekre, valamint az idén ősszel sikerrel megszervezett huszadik táborra, amit szeptember 12-én táborzáró ökumenikus hálaadó istentisztelet és a frissen megszületett alkotásokból rendezett kiállítás tetőzött be Felsőbányán. Ugyanakkor korát meghazudtoló lendülettel tett hitet a szervező- és alkotómunka folytatása mellett. Méltatta a román művészkollégák testvéri viszonyulását is, a támogatók kitartását. Alkotáslélektani kiselőadásából kitetszett a művészet ember- és társadalomformáló erejében való bizodalma, egy ilyen túlbürokratizált, elanyagiasodott és agyontechnicizált korban is.
A Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében megnyílt kiállítás az új esztendő elejéig tekinthető meg a PKE székházában.
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről