Folytatódik az autonómiáért vívott küzdelem

A március 10-én Marosvásárhelyen megszervezett Székely Szabadság Napját követően tartott – március 11-én – nemzetközi sajtótájékoztatót Kolozsváron Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség kül- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője, az Európai Szabad Szövetség alelnöke.

A sajtótájékoztató elején Szilágyi Zsolt elmondta: a minden évben megszervezésre kerülő Székely Szabadság Napja a szabadságért folytatott történelmi küzdelem szimbóluma, az erdélyi magyarok autonómiaigénye pedig a lehető legerősebb Románia melletti lojalitás-nyilatkozat, amellyel közösségeink tanúbizonyságát adják annak, hogy békés céljaikkal az ország modernizálására, nem pedig destabilizálására törekednek.

Teresa Calveras kifejtette, hogy a Katalán Nemzetgyűlés nem pártpolitikai szervezet, hanem a civil társadalom kezdeményezése, amely Katalónia önrendelkezési törekvéseit támogatja. Emlékeztetett arra, hogy a 2017-es függetlenségi referendumot követően a mozgalom komoly kihívásokkal szembesült: az erős politikai nyomás és az állami intézmények részéről tapasztalt korlátozások megtörték a korábbi lendületet, és a mozgalmon belül is viták alakultak ki. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a társadalmi támogatás nem tűnt el, a civil kezdeményezések továbbra is élénken működnek. A Katalán Nemzetgyűlés ma is széles körű hálózatra támaszkodik: tízezernél is több egyesület és számos aktivista dolgozik azon, hogy Katalónia-szerte ismertté tegye a mozgalom céljait. Calveras a székely közösség autonómiára irányuló törekvéseit is megemlítette, és méltatta a marosvásárhelyi Székely Szabadság Napja alkalmából rendezett eseményt, amelyet különösen megindítónak nevezett. Hangsúlyozta, hogy a katalán kezdeményezés együttérzéssel és támogatással fordul minden olyan közösség felé, amely saját politikai önrendelkezéséért vagy nagyobb autonómiáért küzd.

Tőkés László elmondta: Katalónia kiváló példát állít az erdélyi magyar közösségek elé, a különbség pedig csak annyi, hogy míg a katalánok a függetlenségük kivívásáért küzdenek addig az erdélyi magyarok célja az autonómia kivívása. „A Székely Szabadság Napján fontos megállapítanunk, hogy úgy is tekinthetünk a székelység történelmére, mint a szabadságért folyatott állandó küzdelem történetére. A magyarokat szabadságszerető népnek szokták nevezni, de ez még inkább érvényes a székelyekre. Ugyanakkor nem feledhetjük, hogy a székely szabadságszeretet időről időre ellenállásban mutatkozik meg. Természetes, hogy manapság békés úton folytatja jogérvényesítő küzdelmét a székelység, de célja mindvégig ugyanaz maradt: kivívni az önrendelkezést Székelyföld számára” – jelentette ki Tőkés László. Az EMNT elnöke rámutatott: Teresa Calveras jelenléte is azt bizonyítja, hogy az autonómia ügyét nemzetköziesíteni akarják, s ebben élen jár Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Tőkés László emlékeztetett, hogy sajnos nem kedvezőek az európai viszonyok az őshonos nemzeti kisebbségek számára, ugyanakkor megmaradásunk érdekében egyetlen stratégia választható: a kisebbségi jogok biztosításáért és az autonómia kivívásáért zajló érdekérvényesítő küzdelem folytatása. „Mi az EMNT-ben, valamint stratégiai partnerünkkel, az SZNT-vel közösen bízunk benne, hogy kivívhatjuk közösségeink autonómiáját. Bár az elmúlt évtizedek nem sok sikert hoztak az önrendelkezési küzdelemben, nem hátrálhatunk meg. Hisszük, hogy – az európai elvekkel összhangban – sikeres lesz ez a folyamat, és ennek szellemiségében folytatjuk munkánkat az autonómia kivívása érdekében” – mondta Tőkés László, aki felszólalása zárásaként emlékeztetett: Romániában a magyar nyelv veszélyeztetett helyzetben van, miközben a romániai magyar közösség rohamos számbeli fogyatkozása is megfigyelhető. „Veszélyeztetett nyelvként szükségünk van autonómiára kulturális és oktatási szinten is, mivel számos megyében a magyar diákok számára nem biztosított a magyar tannyelvű iskola. Az autonómiastatútum sokat segítene, hogy az oktatási intézményeink bástyái lehessenek a magyar nyelv és identitás védelmének. Fogalmazzunk egyértelműen: az identitás alapjog minden nemzet esetében” – jelentette ki az EMNT elnöke.

A sajtótájékoztató végén Szilágyi Zsolt elmondta: elképzelhető, hogy egyesek számára sokkolóan hangozhatnak az erdélyi magyarok követelései, ám azok mindig békés alapokon nyugszanak és a stabilitás megteremtésének igényéről árulkodnak. „Manapság, amikor számos tragikus konfliktus zajlik a világban, Romániának elemi érdeke egy jobb belső kohézió kialakítása. Az őshonos európai kisebbségek számára szükség van egy olyan közös védelmi standard kialakítására, amelyet minden EU-s tagállam elfogad. Világosan kell látnunk: nem az autonómiaigények destabilizálhatják az országokat, hanem az erre vonatkozó demokratikus kérés, valamint az ahhoz kapcsolódó párbeszéd elutasítása. Az Európai Unió lakosságának 10%-a valamely őshonos nemzeti kisebbség tagja, miközben közel 50 veszélyeztetett nyelvet tartunk számon. Szükség van tehát egy általános védelmi hálóra az EU-n belül, amely biztosítja ezen közösségek és nyelvek megmaradását” – jelentette ki az EMSZ politikusa.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája