»
A Miniszterelnökség által tavaly létrehozott Intézet a hazai kutatások mellett azt is feladatának tekinti, hogy „átfogó képet adjon a szomszédos országokban végbement rendszerváltó folyamatról, az ott élő magyarság helyzetének hatásairól a hazai rendszerváltásra” (Alapító okirat).
2014. október 18. szombat
Magyarok a rendszerváltásban – határon innen és túl
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) pénteken, október 17-én egész napos műhelybeszélgetést rendezett Budapesten, az MTA Domus vendégházában, Magyarok a rendszerváltásban – határon innen és túl címmel. A rendezvény beleillik azon megemlékezések sorába, melyek a kommunista diktatúra bukásának 25. évfordulóját örökítik meg.
A Miniszterelnökség által tavaly létrehozott Intézet a hazai kutatások mellett azt is feladatának tekinti, hogy „átfogó képet adjon a szomszédos országokban végbement rendszerváltó folyamatról, az ott élő magyarság helyzetének hatásairól a hazai rendszerváltásra” (Alapító okirat).
A tanácskozást Bíró Zoltán, a RETÖRKI főigazgatója nyitotta meg. Bevezető beszédében Lezsák Sándor országgyűlési alelnök az általa alapított Lakiteleki Népfőiskola határon túli kapcsolatrendszeréről szólt a rendszerváltók nemzedékének jelenlévő tagjai közösségében, akik közül többen is előadást tartottak – úgymint Duray Miklós a Felvidékről, Gálfalvi György és Bodó Barna Erdélyből, Hódi Sándor a Délvidékről, Vári Fábián László és Milován Sándor Kárpátaljáról, Göncz László a szlovéniai Muraközből és Deák Ernő Ausztriából.
„Színjáték a felgördült vasfüggöny mögött” – az egykori Szovjetunióban végbement átalakulásokat ekképpen jellemezte Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezető politikusa, az előre megkoreografált, forgatókönyvszerű változásokra utalva.
Duray Miklós, az Együttélés Polgári Mozgalom egykori alapító elnöke úgy ítélte, hogy a Szovjetunióban bekövetkezett események – példának okáért Brezsnyev pártfőtitkár halála – kiindulópontját és előfeltételét képezték a szovjet csatlósállamokban végbement folyamatoknak.
Valamennyi előadó felidézte a huszonöt évvel ezelőtt saját nemzeti közösségében történteket, és többnyire szubjektív formában számba vette elért eredményeiket és – nem várt – kudarcaikat.
Az Együttélés volt vezetője drámai módon mutatott rá arra a kezdettől fogva érvényesülő többségi – szlovák – hatalmi törekvésre, mely egyes titkosszolgálati vétetésű magyar pártok felhasználásával próbálta megakadályozni a hiteles magyar érdekképviselet, illetve az önálló magyar politizálás kialakulását. Ez a képlet amúgy az egész Kárpát-medencében ismert.
Bodó Barna politológus a többségi nacionalizmusról szólva a román politikumhoz való alapvető viszonyunk átértékelését vélte szükségesnek, tekintettel arra, hogy az elmúlt negyedszázadban bebizonyosodott: mindhiába kerestük benne az „együttműködő partnert”, a jobbik esetben is csupán „konkurens vetélytársként”, de még inkább „nacionalista ellenségként” viszonyult hozzánk.
Tőkés László európai képviselő, Temesvár egykori lelkipásztora a kelet-közép-európai rendszerváltoztató folyamatokba beágyazva elemezte a magyarországi demokratikus átalakulásokat, valamint az anyaországban és az utódállamokbeli magyarok közösségében történtek kölcsönhatásait. A valamennyi volt kommunista országra érvényes, általános jellemzőkön túlmenően arról a – Magyarországon, illetve a szomszédos országokban végbement – nemzetpolitikai és kisebbségpolitikai rendszerváltozásról is szólt, mely viszontagságos úton ugyan, de végül is a jelenlegi helyzethez: a határok feletti nemzetegyesítés, valamint a külhoni magyar önrendelkezés politikájához elvezetett.
A berlini fallal együtt a „trianoni határfalak” is leomlottak, a nyugati határzárral együtt a nemzetrészeket egymástól elválasztó többi határ is kinyílt, Európa megosztottságának felszámolásával együtt a magyarság megosztottságának is a végére juthatunk – mondotta erdélyi képviselőnk –, meggyőződést fejezve ki ugyanakkor, hogy a negyedszázada elkezdődött társadalmi és nemzeti rendszerváltoztatást programszerű céltudatossággal tovább kell folytatni. Az eltelt időszakban egymást követő hullámokban lezajlott kommunista visszarendeződés arra figyelmeztet, hogy a kommunizmus bukása nem egyszeri történelmi esemény, hanem hosszantartó folyamat, melynek útján következetesen és kitartóan végig kell haladnunk.
Tőkés László
EP-képviselő
sajtóirodája
hírek
2025. április 18. péntek
Húsvéti üdvözlet
2025. április 14. hétfő
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXXV. Közgyűlése – Beregszász, 2025. április 12.
2025. április 9. szerda
ÖSSZETARTOZÁS ÉS KIREKESZTÉS
2025. március 29. szombat
Köszöntőbeszéd az Erdélyi Magyar Szövetség Küldöttgyűlésén
2025. március 29. szombat
Marosvásárhely „fekete márciusa”
2025. március 27. csütörtök
NYILATKOZAT – Harmincöt évvel a marosvásárhelyi fekete március után
2025. március 23. vasárnap
Tisztújítás volt az EMSZ-ben
2025. március 23. vasárnap
Kriza János-emlékév
2025. március 23. vasárnap
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? – Számbavétel és kiútkeresés
2025. március 22. szombat
Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökének