2008. december 9. kedd
Send this article Print this article

Kereszténység és Európa - Zárónyilakozat

Kereszténység és Európa – Nemzetközi konferencia
Európai keretek és helyi távlatok
Brüsszel, Európai Parlament, 2008. december 10.

ZÁRÓNYILATKOZAT

A magyar keresztény egyházak által meghirdetett Biblia Éve (2008) keretében megrendezett európai parlamenti Nemzetközi Biblia-kiállítás, valamint az ehhez kapcsolódó Kereszténység és Európa című ökumenikus konferencia alkalmából Istennek adunk hálát nagy ajándékáért: a világ összes népének nyelvén szóló isteni igéért, a nagyvilág és Európa közös kincsének számító Szentírásért. Az Európai Unióban érvényesülő sokféleség és multikulturalitás szellemében az első Pünkösd csodáját látjuk abban, hogy a Szent Biblia egyetemes üzenetét "mindenki a maga nyelvén hallja szólani" (Csel. 2, 6-11).





Adventi várakozásunk idejében Karácsony ünnepének csodáját készülünk ünnepelni. "Az Ige testté lett, és lakozék mi közöttünk" – mondja az Írás (Jn. 1, 14).

Istennek a Bibliába foglalt szent Igéjére, valamint Jézusnak, "a testté lett Igének" a szavára figyelve – kinyilvánítjuk a következőket:

1. Jézus példázatos tanítása szerint: a bölcs ember kősziklára építi az ő házát, hogy azt ne döntsék össze az idő viszontagságai (Mt. 7, 24-27).

Ezzel egybehangzóan az Európai Unióról szóló – lisszaboni – szerződés preambuluma is annak "szükségességére" mutat rá, hogy "a jövő Európájának kialakításához szilárd alapokat teremtsünk".

Meggyőződésünk, hogy az Európai Unió nem lehet csupán egy gazdasági szövetség, hanem ezzel együtt mindannyiunk történelmi, kulturális és vallási értékekben gazdag, közös otthona, melyben a közös vagy éppenséggel egymással szembeállító gazdasági érdekeken túlmenően az egymással egyesítő, közös értékeknek kell érvényesülniük.

Konrad Adenauer 1952-ben – az Európai Unió születésekor – elhangzott szavai csak ilyenképpen válhatnak valóra, melyek értelmében: "Reménységünk szerint földrészünkön egy új korszak kezdődött el, a békének, az egyetértésnek és egy újfajta jólétnek a korszaka..."

2. Ésaiás próféta jövendölése arról szól, hogy: "lakozik a pusztában jogosság... és lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké" (És. 32, 16-17).

Ezzel egybehangzóan, a lisszaboni szerződés az európai országok azon elhatározását mondja ki, hogy: "közös kül- és biztonságpolitikát valósítsanak meg, ... Európa és a világ békéjének, biztonságának és fejlődésének előmozdítása érdekében", és hogy "egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget hozzanak létre".

A prófétai ige, másfelől az európai szerződés szellemében – az európai Ökumenikus Charta szavaival valljuk és vállaljuk, hogy: "az Evangélium segítségével lépünk fel az emberi személy, mint Isten képmása méltóságáért, egyházakként pedig közösen kívánjuk elősegíteni a népek és kultúrák közötti megbékélést". – Ez az elkötelezettségünk különösen időszerű éppen most, A Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Esztendejében.

3. Pál apostoli igéjével valljuk továbbá azt, hogy: "Senkinek semmivel ne tartozzunk, hanem csak azzal, hogy egymást szeressük; mert aki szereti felebarátját, az a törvényt betöltötte" (Rm. 13, 8). Meggyőződésünk, hogy a béke, a biztonság, az igazság és a jogosság alapértékeinél is fontosabb a szeretet evangéliumi törvénye.

A lisszaboni szerződés preambuluma "Európa kulturális, vallási és humanista örökségének", "a népek közötti szolidaritásnak", "a sokféleségben való egyesülésnek" a fontosságát hangsúlyozza. Ezen túlmenően valljuk, hogy a kölcsönös tiszteletnél és toleranciánál is fontosabb a testvéri szeretet. Éppen ezért, az idén októberben tartott, nagyváradi – romániai – ökumenikus értekezlet javaslatának értelmében indítványozzuk, hogy: "a krisztusi szeretet hivatalos formában is váljon az európai oktatás részévé és egyik alapvető értékévé" (idézet az értekezlet zárónyilatkozatából).

4. A Cselekedetek Könyvének tanúsága szerint Troászban – éjszakai látásban – egy makedón férfi jelent meg Pál apostol előtt, és ekképpen szólott hozzá: "Jer által Makedóniába, és légy segítségül nékünk" (Csel. 16, 9).

A régi múltra visszanyúló, a II. világháborút követő hidegháborús viszonyok között pedig végletesen elmélyülő keleti-nyugati megosztottság mindmáig érezteti hatását Európában. Hitbeli, szellemi téren az ideológiai alapokon nyugvó, keleti ateista materializmus, másfelől a nyugati fogyasztói társadalmakat jellemző vulgáris materializmus viszont egyként fejti ki romboló hatását Európa mindkét részén.

Meggyőződésünk, hogy a Kelet- és Nyugat-Európa közötti megosztottság visszahúzó örökségét csak olyanképpen tudjuk leküzdeni, hogyha keresztény hitünk és értékeink ökumenikus közösségében – az Európai Unió keretében – a két szembenálló térség lelki-szellemi egységének a kialakításán fáradozunk.

Jelképes értelemben ezért kívánjuk ma is, hogy Pál apostol jöjjön át Európába, hogy: nemes európai törekvéseink megvalósításában Isten Igéje és Anyaszentegyháza "legyen segítségül nékünk".

Az Ökumenikus Charta szavaival szólva, Egyházaink "minden ember előtt bizonyságot kívánnak tenni a szeretetről és a reménységről, mégpedig úgy, hogy közösen hallgatunk Istennek a Szentírásban hangzó Igéjére, és elkötelezzük magunkat közös hitünk megvallására és az együttes cselekvésre".



A Konferencia előadói és résztvevői



www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010